Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-30 / 25. szám
1913. január 30. 25. szám) SZA M o S 2. oldal. A buvárhajóháboru. Bariin, jan. 29. (Wolff-jeleatés.) Egy német buvárhajó január kilencedikén a Földközi tenger keleti részében elsüllyesztett egy teljesen megrakott ötezer tonnás ellenséges teherszáliitó gőzöst. Tizenötödikén elsülyesztette a 3838. tonnás szénnel és olajjal megrakott. Máltából Portsaidba menő Pareield angol gőzöst melynek kapitányát elfogta. ■ Huszonötödikén Máltától 250 tengeri mértföldnyira keletre egy ellenséges csapat- szállító gőzöst sülyesztett el, amelyet egy francia tórpedónaszád kisért. A csapatokkal megrakott gőzös tiz perc alatt elsülyedt. London, jan. 29. Hivat dósán jelentik : A Laurentie 14,892 tonnás segédcirkálót január 2ó-én német buvárhajó, vagy akna elsülyesztette. Tizenkét tiszt és 100 közember megmenekült. Gent, jan. 29. Fournier ügynökség jelenti: Uruguaj partvidékén német nuvárhajót láttak. A német buvárhajók siker®. Berlin, jan. 29. (Wolff-jelentés.j Egyik teng6ratí járónk, amely minap visszatért útjáról, íizeiaegy hajót sülyesztett el 32,469 tonnatartaiommal. Egy másik tengeralattjáró pedig nyolc hajót sülyesztett el 22,244 tonnatartalommal. Tizenkilenc hajó közül hét szénszállítmánnyal volt utón az ellenséges országokba. Két hajó, melyeknek tonnatartalma 13,200, Franciaországba é3 Angliába, egy másik gőzös pedig ólomrako- mán&yal Anglia felé tartott. A többi hajó más dugárut vitt. Az első tengeralattjáró egy tizcentimé" teres ágyút zsákmányolt, a másik buvárhajó kilenc foglyot ejtett. Egy harmadik tengeralattjárónk 12—22-éig összesen tizenhárom jármüvet sülyesztett el körülbelül 12,000 tonnatartalommal. Valamennyi dugárut vitt. Végül egy negyedik tengeralattjárónk három angol faalászgőzö3t kisért a hazai kikötőbe. Három gőzöst a német tengeri halászat szolgálatába állítottak. Amsterdam, jan. 29. Londoni jelentés szerint december haváról tizenkilenc gőzös, köztük tizennégy angol hajó eltűnését jelentették be. Anglia hiokálja az Északi tengert. Berlin, jan. 29. A Berliner Tagblatt jelenti Koppenhágából : Anglia jeyzéket intézett a semleges államokhoz, melyben bejelenti az Északi-tenger blokádját beleértve Dánia és Hollandia egy részét is. A jegyzéket csütörtökön este közölték a londoni dán követtel. A norvég kormányt már előzőleg értesítették, mert az már csütörtökön nyilvánosságra hozta. Vihar a francia kamarában. Bern, jan. 29. A francia kamarában nyilvános ülésen, melyet nyomban a zárt ülés után tartottak, Bon szoeiáíista képviselő kövelte, hogy a zárt ülések tárgyalásait minél gyorsabban közöljék a nyilvánossággal, hogy megismerje a nép a kormány határozatlanságát, gyengeségét és ügyetlenségét. Percekig tartó zaj és dulakodás követte Bon szavait. Bon közben folyton ezt kiabálta: Briand semmit sem tett meg, a szövetségesek egységességét sem valósította meg. A zaj tovább tartott. A szociálisták kijelentették, hogy Bon csak saját nevében beszélt. Benois képviselő tulbar- sogja Bon szavait és kiáltja: „Briand a legfontosabb kérdésekre sem felelt, tétlenségi politikáját lehetetlen helyeselni ! ‘ Briand beszélni akart, de a lármában kénytelen volt a szónoki emelvényt elhagyni. Csak amikor a vihar lecsendesült, történhetett meg a szavazás, melynek eredménye az, hogy a kormánynak bizalmat szavaztak. Titokzatos gyilkosság a Rákíoi-itcáfl. Megöltek egy huszárt — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 29. Feiháboritó és részleteiben — különösen közbiztonságunkat illetőleg — megdöbbentő botrányt rendeztek eddig ismeretlen tettesek szombatról vasárnapra virradó éjszakán a Rákóczi utcai Társaskör előtt. A botrány, amelynek lármája a közelben lakó csendőrségen kívül a környéken lakók éjszakai nyugalmát is megzavarta, gyilkossággal végződött: a tettesek minden ok nélkül, az elfogyasztott ital által a legkisebb emberiességből is kivetkőzve leszúrtak egy huszárt, aki a helyszínén nyomban meghalt. Megdöbbenve és felháborodva vesszük hírét a rémes esetnek, A halálos botrányról részletes tudósításunk a következő : Molnár József huszárkáplár, gyógykovács, aki Szatmáron teljesít szolgálatot, e hó 27-én, szombaton tartotta lakodalmát Szatmári Eszterrel, aki a Társaskörben kiszolgáló leány volt. Szatmári Eszter már öt éve lakik Szabó Gézánál, a Társaskör bérlőjénél, miért is Szabó Gézáné megengedte a fiatal párnak, hogy a lakodalmi ünnepséget a Társaskör pincehelyiségében tartják meg. A lakodalmon a fiatal pár néhány ismerőse is ott volt és vígan, három szál cigány zenéje mellett mulattak éjfél után egy óráig. Szabó Gézáné meghagyta a társaságnak, hogy a kaput 11 óra után senkinek se nyissák ki, mert záróra után nem enged be senkit a helységbe. Egy órakor éjfél után az utcáról döngetni kezdték a pince ablakait. Pár percnyi dörömbölés után a részeg emberek lábaikkal berugdalták a pináé ablakait és rettenetes lármájukkal, irtózatos kapudöngetéssel felriasztották az egész környéket. A hatalmas orditozásra és kapudönge- tésre nehányan összegyűltek az utca túlsó oldalán, de a megvadult emberekhez, akik lehettek heten nyolcán, senki sem mert közeledni. A Társaskör épületét a csendőrségi laktanyától mindössze egy ház választja el, de onnan nem jelentkezett senki. A botrány szemtanúi a vaksötétség dacára is megállapították, A részeg csapat a betört ablakokon át jégdarabokat, köveket és az utcán felszedett hulladékokat dobált be a lakodalmas nép közé. Mikor a zaj egy kicsit elcsendesült és a lakodalmss nép azt hitte, hogy az ostrom lók már elvonultak, az egyik vendég, Csala János huszár, akinek a kimaradási engedélye csak 1 óráig szólt, haza akart menni. A lakodalmas nép közül nehányan elkísérték Csalát a kapuig. A kapunyitás zajára Szabó Gézáné is kijött, mert azt bitte, hogy a garázda társaság bejött a kapun. Ebben a percben kinyílt a kapu, de mielőtt G;ala kilépett volna az utcára, a társaság egyik tagja beugrott a kapun és Caolát kétszer meilbeszurta. A szerencsétlen huszár csak annyit bírt kiáltani : — Jaj, megszűrtök ! Ezzel Csala János a kapu, alatt, hátravágódott és meghalt. A nekivadult erre benyomták a kaput és nem törődve a kapu alatt holtan fekvő huszárral, nekiestek a lakodalmas népnek és különösen annak nótagjait agyba-föbe verték. A megijedt és kétségbeesett nők nagy- nehezen elmenekültek a dühöngök elől Szabó Gézáiknak az udvar hátsó részében levő la- | kásába. A társaság erre b shatolt a Társaskör helyiségeibe, ott felgyújtotta a villanyokat, mindent felforgatott és ott garázdálkodtak .reggel 3—4 óráig anélkül, hogy valaki meg merte volna őket zavarni. í^jabó Gézáné kétségbeesésében az ud- i varról felkiabált a tűzoltó-őrtoronyba, ahon- | nan jelt adtak a tűzoltó laktanyára, mire ; Kiss Andráss tűzoltó altiszt átment a Ka- i szinóba, de bsavatsozni ő sem mert, hanem j hazament. Hogy ö adott-e hirt a csendőrök- i nek arról, hogy a szomszédjukban mi töríó- : nik, hogy ott egy embert meggyilkoltak, azt ! nem lehet megállapítani. 3—4 óra tájban a kaszinó kéretlen vendégei elvonullak. De időközben kézrefee- j ritették a kaszinó szakácsnőjét, Kóródi Juiis- í kát és vele levő barátnőjét, Sulyok Rózát, a Icét nőt a hajánál fogva huzgélték a járdán a Rákóezi-utca 28. sz. házig, miközben úgy ■ őket, mint egy utjukba kerüit muzsikus ci- j gányt agyba-főbe verték. A megkínzott leányok természetesen rettenetesen ordítoztak, de a csendőrség, amely mindig tettrekész, ha a hatósági boltok vagy a trafik előtt polgárokat, polgárnőket kell agyabugyálni, az egész esetről csak vasárnap reggel fél 8 órakor vett tudomást. A szerencsétlen Csala János holttestét a katonaság szállíttatta el a Társaskör pincéjéből vasárnap délután. A holttestet hétfőn délután boncolták fel dr. Leitnev Emil kir. törvéayszéki vizsgálóbíró jelenlétében. A boncolás megállapította, hogy Csala János testén két, szúrás van. Mindkettő hegyes . tárgytól, minden valószínű-
