Szamos, 1916. szeptember (48. évfolyam, 228-253. szám)

1916-09-01 / 228. szám

XLVin. évfolyam. Szstmár, 1916 sz«ptember 1.» péntek BUíFizFffse ©iujíwei évre helyben MKÍöf Vidéken . . évre. rv í »Z0 ff m • • Negyedévre . 3 „ <S® ff „ Bgy hónapra . 1 „ 2® ff SHsaRaaaHasiiRHBBiMHiHeeneeiBB' Románia hadüzenetének indokolása. Román—bolgár hadüzenet előtt. Bocs, aug. 31. Hivatalosan jelentik: A román követ által átnyújtott hadüze­net erőszakos zugokoskodással, átlátszó szofiz- mákkal, szemérmetlen ferdítéssel és rágalma­zásokkal hidat igyekszik verni az eddigi szö­vetségi viszony és a hadiállapot között és többek között ezt mondja: Románia a Németország, a monarchia és Olaszországgal fennállott szerződés értel­mében következetesen hozzájárult a balkáni béke fentartásához, A legutóbbi Balkán háborúk mintegy megzavarták a statusquot és uj irányvonalat Írtak elő. Mikor a mostani háború kitört, Romá­nia hasonlóan Itáliához, megtagadta, bogy a monarchia hadüzenetéhez csatlakozzék. Olaszország hadüzenete után a hármas­szövetség megszűnt. Ezzel megszűntek azon okok is, amelyek Románia csatlakozását ezen politikai rendszerhez előidézték. Ezen válto­zások Romániára nézve nyilvánvaló bizonyí­tékát szolgáltatták annak, hogy a célt a hár­mas szövetségen belül nem érheti el, fárado­zásait tehát más útra kell terelni annál is inkább, mert a monarchia háborús vállalko­zásai Románia nemzeti törekvéseit fenyegető jelleget öltöttek. A monarchia több mint har­minc év alatt románjaival mint alárendelt íajjal bánt el. A románok nélkülözték minden reform behozatalát és el kellett szenvedniük az olyan idegen elemek részéről való elnyo­mást, amely csak kisebbséget képvisel a többi' nemzetiségek közt. Amikor a világháború kitört, reméltük, hogy a monarchia az utolsó órában véget vet ezen igazságtalanságnak. Várakozásunk­ban csalódtunk. Hogy Románia faji érdekeit megóvj«, kénytelen volt azokhoz csatlakozni, akik melleit nemzeti eszméit inkább megvaló­síthatja. Ez okból ezen pillanattól kezdve hábo­rús állapotban levőnek tekinti magát Ausztria- Magyarországgal. Rotterdam, aug. 31. A Daily Telegraph jelenti Szalonikiből : Románia ultimátumot fog intézni Bul­gáriához, követelni fogja Szerbia kiürítését és a bukaresti szerződésben a balkáni háború után megállapított területi statusquo vissza­állítását. Szófia, aug. 31. A bolgár nép még sohasem fogadott hadüzenetet olyan nyugalommal, mint Romá­nia hadüzenetét a monarchiához. Az Echo de Bulgarie Írja: A magyarok részéről mindig jogos volt a méltatlankodás Románia viselkedése miatt, Bécsben és Budapesten ma már bizonyára sajnálják az elvesztett időt, ameddig hideg­vért tanúsítottak Románia kétszínű játékával szemben. Románia intervenciója az ántánt hatal­mak utolsó segítségét jelenti, mig a közpon­tiakra nézve e fordulat csupán a keleti front meghosszabbodását jelenti. Biztosak vagyunk benne, hogy Bukarest elhatározása végzetes lesz Romániára. Béca, aug. 31. Roszner Ervin báró a következőket je­lentette ki az újságíróknak: A kelés felfakadt. Legyünk nyugodtak, a románokat kissé beengedjük s azután jön a megtorlás. Hü szövetségesünk ég a vágytól, hogy halálos ellenségén, a hallott-fosztogató Románián bosszút álljon. Becs, aug. 31. Az Est beavatott helyről arról értesül, hogy amíg külügyi kor.rányunk megnyugtató biztosítást nem kapott Czernyn gróf követünk elutazását illitőleg, addi# a bécsi román kö­vet nem hagyhatja el Bécset. Rotterdam, aug. 31. A Times jelenti: A magyar-osztrák monitorok ágyuzták Turn Szeverint és Giurgiut. Sajtószállás, aug. 31, A gyergyói és az oroszok bukovinai frontjával a heves harcok tovább folynak. Rotterdam, aug. 31. A Daily Telagrap irja : A kárpáti harcok azt mutatják, hogy az oroszok el vannak szánva uj erőfeszítésekre, ha minden előkészítés megtörténik. iBecs, aug. 41. Illetékes helyről közük: Romén—Bolgár csapatok már harc­ban állottak egymással Ruszcsuknál. Monitoraink lövöldözték román Giurgiut, mire a román ütegek olyan ügyetlenül viszo­nozták a tüzelést, hogy lövedékeik bolgár te­rületre estek, sok bolgárt megöltek és még többet megsebesítettek. Kladovonál a románok ki akarták kény­szeríteni a Dunán az 'átkelést, a bolgárok azonban visszavonulásra kényszeritették őket. Még nem lehet tudni, hogy lesz-e hadüzenet Románia és Bulgária között. Valószínű,hogy hadüzenet nélkül beáll a hadiállapot a bolgá­rok és románok között. Genf, aug. 31. A román király a boronatanácson kije­lentette, hogy ő nem Hohenzollern, banem román hazafi, aki a koronatanács többségé­nek döntését okvetlenül feltétlenül tiszteletben fogja tartani. Hága, aug. 31. A Central News jelenti: A román király a koronatanács előtt fogadta Busche német követet, aki arra un­szolta a királyt, hogy őrizze meg Románia semlegességét. A király ezt válaszolta: Én román király vagyok, engedelmeskedni tarto­zom népem akaratának. • Genf, aug. 30. Lausanneból jelentik: A román királyné az amerikai hírlap­íróknak kijelentette: Azt hiszik, hogy családi eredetünk és összeköttetésünk befolyást gyakorol magatar­tásunkra. Ez tévedés. Mi mindenek előtt Ro­mánia boldogulását kívánjuk és csak román érdekeket ismerünk. A királlyal egyértelmüleg Nagyrománia után áhítozunk. Atyám születé­sére nézve tisztán orosz vér és a háború ki­törésétől kezdve Kóburgban tartózkodik, ahol sokat kellett szenvednie a németek bizalmat­lansága miatt. Lugano, aug. 31. A Corriere szerint Romániában így képzelik a további fejleményeket: Románia megengedi az oroszoknak az átvonulást Dobrudzsán. Innen az oroszok szárazon és vizen megtámadják Várnát, amelyet a bolgár centrum ellen meginduló harcok bázisává tesznek. 200,000 orosz— román fogja megtámadni Bulgáriát. Szilisz- triát és Gyurgyevót fogják a dunamenti tá­maszpontokká tenni. 300,000 román támo­gatja az oroszokat dunamenti támadásaikban. Az oroszok a románok erdélyi sikereit két­ségtelennek tartják, mert a magyarok ellent- áilása, a kedvező haditerepek ellenére, csak­hamar meg fog töretni. így tehát Románia beavatkozása a háborúra döntő lesz. Hófer Bltóbornagg jelentése. Budapest, aug. 31. Hivatalos jelentés: Keleti harctér: A Herkulest ürdötől keletre fekvő magaslatokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csíkszeredától nyu­gatra fekvő magaslatokon levő uj állásaikba vonultak. Egyébként a magyar harcvona­lon a helyzetben lényeges változás nem állott be. Orosz hadszíntér: Az orosz harcvonalon az ellen­ség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. Olasz és délkeleti hadszíntér: Nincs nevezetesebb esemény. HŐ fér, altábornagy. LapaolK wzml s^áma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom