Szamos, 1916. augusztus (48. évfolyam, 201-227. szám)

1916-08-25 / 222. szám

1916 augusEtu 25. (222. arám) SZAMOS 8 oldrl Eszterházy Móric gróf szintén pár­tolja Bródy indítványát. Nyolc órakor az elnök a vitát megsza­kítja és indítványozza, hogy holnap folytas­sák a mai napirendet. Andrássy kérdi, hogy lesz-e szomba­ton ülés, mert a megállapodás szerint he­tenként csak 3—4 lesz. Beöthy Pál a padsorokból faleli: Az adójavasla'ok előkészítése sok időt vesz igénybe, miért i* le kell tárgyalni. E héten is szünet volt, ezért szombaton is ülés lesz. Ha az adójavaslatokat latárgyalták, újra 3—4 napig fognak tárgyalni hetenként. Andrássy bejelenti, hogy igen sok in­terpelláció van ős kéri ennélfogva, hogy szom­baton is legyen interpallációs nap. Mondják — úgymond — hogy a katonaképviselőknek vissza kell menni a harctérre, azért siettetik a javaslatok letárgyalását. Ezt nem lehet érv­nek elfogadni, mert bármennyire tiszteli is a katonában a képviselőt, nem nélkülözheti a parlament működését. Ti-zft I'tván reflektál Andrássynak az interpellációkra vonatkozó kérdésére. Az el­lenzék interpellációs jogát — úgymond — nem akarja korlátozni. Sohse volt annyi in­terpelláció, mint most és amig a gyakorlat szerint csak fél órával előbb tértek át az interpellációkra, addig most az ülés határ­ideje előtt három órával előbb tértek át azokra. • Apponyi kijelenti, hogy a miniszter­elnök szavából nem tudja kivenni, hogy lesz e szombaton interpelláció ? (Szász Károly a következőket feleli: A házszabályok szerint csak szerdán lehet in­terpellációt előterjeszteni, amit csak határo­zattal lehet megváltoztatni Erre nézve azon­ban csak szombaton lehet indítványt be­nyújtani. Apponyi Albert : Akkor tehát a dolog tárgytalan. Károlyi Mihály gróf: Indítványozza, hogy akkor 5—6 órás ülést tartsanak. Szász Károly: Erre is indítványt kell beadni. A Ház az elnök napirendjét fogadta el. Ülés vége negyed kilenckor. Eddig a következő interpellációk van­nak bejelentve : Polónyi : A német birodalommal való vám- és kereskedelmi szerződésről; Urmáncy: Magyarország a háborúban; Beck Lajos: Belső politikánk és a háború ; Rakovszky Olaszországgal szemben követett eljárásunk; Rakovszky: Némely fontos katonai intéz­kedésről; Károlyi kül- és belső politikai helyzetről; Zlinszky István: Némely külpo­litikai kérdésről. * A képviselőház délutáni ülése közben Károlyi Mihály gróf felkereste Andrássyt és Apposnyit, akikkel rövid ideig beszélgetett, azután mindhárman kimentek az ülésterem­ből és tanácskozásra vonultak vissza. Hir szerint az ellenzék további parlamenti akció­ját beszélték meg. A vámot tilos pénzben szed.ú A miniszterelnök sürgönye egy vidéki malomhoz. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, aug. 24. Tudvalevőleg a malmok körében nem nagy örömet keltett a kormánynak az a ren­deleté, ameiy elrendeli, hogy a malmok a vámot nem vehetik ki az öröltetőtől. Miután a rendelt® nem volt valami vi­lágos, addig is, mig egy újabban megjelent kormányrendelet világosan meg nem irta, hogy kizárólag szemes terményben szedhető a vám és sem pénzért meg nem váltható, sem lisztben ki nem vehető. Mint igen érdé- j kés dolgot itt közöljük gróf Tisza István j miniszterelnöknek egy ez ügyben hozzá inté zett távirati beadványra szóló s egy vidéki malom tulajdonsához küldött távirati vála­szát. A távirat érdekesen bizonyítja, hogy a miniszterelnök elképzelhető óriási elfoglaltsága közben is, mennyit foglalkozik a közálelme- zés ügyeivel. A kormányelnök távirata külön­ben ez : — Julius 31-én hozzám intézett távirati beadványára értesítem, hogy az 1750—1916. M. E. sz. koraaányrendelet 12. § a alapján eszközölt vimőrlésnól az őröltetető fél kizárólag természetben von­hatja le a vámot és nincs joga azt pénz­ben megváltani. Tisza. Természetes, hogy a miniszterelnök sür­gönyét feltÜDŐ gyorsan követte sz erre vo­natkozó belügyminiszteri rendelet. A szatmári munkapárt és a vá­lasztás. Ma már nem lehet tagadni, hogy a város választó közönsége köré­ben nagyfokú elégedetlenséget keltett a szatmári függetlenségi pártnak múlt vasárnapi jelölése. Elégedetlenek a jelö­léssel nemcsak azok, akik nem tartóz­nak a függetlenségi párt kötelékébe, de igen széles körű megnyilatkozását látjuk és halljuk ennek az elégedetlenségnek városszerte azok részéről is, akik a függetlenségi pártnak hivei és akik any- nyival inkább nehózményezik a jelölést, mert azt a függetlenségi párt által egy­hangúlag hozottnak hirdették ki. Ez az oka annak, hogy a választópolgárok nagy része mindjárt a jelölő-gyűlés határoza­tának nyilvánosságra jutása után foglal­kozott azzal az eszmével, hogy ellenje­löltet állít. Nyilván ennek az eredménye az a felhívás, amely ma a Szamos ve­zetőhelyén olvasható. Nehogy ez a moz­galom, amelynek jelöltjére nézve ma még csak kombinációk vannak forga­lomban, olyannak lássák, mint amelyet a munkapárt forszíroz, illetékes helyről fel vagyunk jogosítva annak a kijelen­tésére, hogy a szatmári munkapárt az első pillanattól kezdve távoltar­totta magát a választási mozgal­maktól, abban részt venni egyálta­lában nem kíván, senki ellen nem agitál, senkit hivatalosan íel nem léptet és nem támogat. De mivel el- vitázhatatlan a polgároknak ama joga, hogy képviselőjüket ők választják, semmi módjuk nincs a munkapártnak arra, hogy a polgárokat ebbeli joguk gyakor­lásában meggátolja. Teheti ezt annál kevésbé, mert az ellenagitáció hiveinek nagy része — köztudomás szerint a függetlenségi párthoz tartozik. Barát Ármin osztálytanácsos — Ke­lemen Samuról. Barát Ármin min. osztály- tanácsos, a miniszterelnöki sajtóiroda volt főnöke 30 koronát küldött be hozzánk, hogy azt egy megszorult családos katonaözvegy­nek juttassuk. A miniszteri osztálytanácsos ur ez összeget a következő szép levél kísé­retében küldte be hozzánk : „Kedves Szerkesztő uram! Azok között, akik megdöbbenéssel és mélységes gyásszal vették Kelemen Samu dr. országgyűlési képviselő korai és hirtelen halálának hírét, kevésnek mar­kolhatott e hir olyannyira a szivébe, mint nekem, akit a kora ifjúság derűs irodalmi j és zenei kisórletezésóaok emlékei fűztek hozzája s aki később, egy súlyos közéleti bántalom közepette úgy tanultam megis­merni őt, amilyennek ma kevés ember mutatkozik: az igazság szavára hallgató te nemes sziréatk sugallatát követő igazi barát gyanánt. Ezért százszorosán drága nekem a reá való emlékezés; pedig kijárt neki a legjobbaknak csodálata és elisme­rése úgyis mint a szellem és kedély kin­cseivel dúsan megáldott zseninek, úgyis mint rajongó és Ulkes hazafinak, mint a magyar parlament és jogászélet egyik ki­váló díszének, mint » munka fanatikusá­nak s immár mártírjának és mint ideálisan gyengéd és szerető családfőnek. Kegyelete* érzésem indít arra a ké­résre, szíveskednék igen tisztelt Szerkesztő ur az ide mellékelt 30 koronát Szatmáron, melynek életéről és fejlődéséről boldogult barátunk velem oly sokszor beszélgetett, egy megszorujt családos katonaözvegynek juttatni, akit Önnek illetékes helyen erre ajánlanak, vagy akiről véletlenül személyes információja volna. Hálás köszönetem nyilvánításával vagyok tisztelő hive Barát Ármin.“ Szatmármegyei huszárok előlépte­tés. Az augusztusi előléptetések során a cs. és fúr. 14-ik huszárezredben Csaba István, Jékey Ferenc, Madarassy Béla, dr. Mada- rassy Géza és gróf Teleky István hadna­gyokká, Diones Sándor és ifj. Jékey Sán­dor pedig zászlósokká léptek elő. Katonai kinevezés. Morvay Zoltán katonai műszaki akadémiai végzett növen­dék, Morvay Károly kir. Ítélőtáblái biró fia, 1915. évi augusztus 31-iki hatállyal a cs. és kir. 17. tábori tüzérezred hadnagyává lett kinevezve. Szeptember 15-ikén kezdődik az iskolaév. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a vidéki tanulók városokban való el­helyezésének nehézségeit mérlegelve, most kibocsátott körrendeletével, mely a fiú- és leányképzőiskolákra, tnnitóképzőkre, felsőke­reskedelmi iskolákra s a polgári iskolára vonatkozik, megengedte, hogy az 1916—17. tanévre a tanulók beírása szeptember 11-én, a tanítás pedig szeptember 15-én kezdődjék. Kivételesen oly intézeteknél, a melyek inter- nátussal kapcsolatosak, vagy a hol a tanulók ellátása nehézségekbe ütközik, a tanév meg­nyitása október l re halasztható. Erre nézve az engedőimet az állami és királyi katholikus középiskoláknál a tankerületi királyi főigaz­gató, az állami felsőkereskedelmi iskoláknál a felsőkereskedelmi iskolai főigazgató, az állami tanítóképzőknél, felső nép- és polgári iskoláknál a királyi tanfelügyelő, a nem állami tanintézetekben az iskolafentartó fogja meg­adni. Tilos a városoknak függőkőlcsönt felvenni. Fővárosi tudósítónk jelenti: A bel­ügyminiszter köriratban .közli a városokkal, hogy a háborús viszonyokból eredő kiadáso­kat ez idő szerint függő kölcsönökkel ren­dezni nem lehet. Ismét emelik a tűzifa árát. Buda­pestről jelenti tudósítónk : Az egyik pénzügyi szaklap értesülése szerint a tűzifa árát ismét felemelik. A hatalmas kartell ugylátszik meg­hiúsította a tűzifa árának országos maximá­lását. Hősi halál. A szatmári m. kir. 12. honvódgyalogezred parancsnoksága értesítette a városi hatóságot, hogy Kiss Lajos honvéd, ki 1896. évben a Szatmárhegyen született, f. évi julius 13 án a brucki cs. és kir. tarta­lékkórházban, a harctéren szerzett sebesülése következtében hősi halált balt. Örökbe adandó egy 12 éves fiúgyer­mek tisztességes iparos családhoz. Értekez­hetni a városi közgyámnál. Adomány a hadiárvák tejalapjára. Dr. Böszörményi Emil ügyvéd a szatmári hadiárvák tejalapjára 5 koronát adományo­zott. fii R EK

Next

/
Oldalképek
Tartalom