Szamos, 1916. augusztus (48. évfolyam, 201-227. szám)

1916-08-20 / 218. szám

1916 augusztu 20. (218. szám) SZAMOS 3 oldal Budapest, aug. 19. A német főhadiszállásról jelentik Az Est-nek: A franciák Pozieresnél és a Foureaux erdőben teljesen uj hadosztályokkal támadtak. A leghevesebb támadások Hardecourtnál, a Maas jobbpartján voltak. A francia támadást visszavertük. Az áotánt hajóvesztesége. Becs, aug 19. A Wiener Tageblatt összeállítása sze­rint a háború 24 hónapja alatt több mint háromnegyed millió tonnatartalmu hajót ve szitettek el ellenségeink. Németország és Ausztria Magyarország fioltavesztesége ennek alig egy hetedét teszi. I ti IR EK |1 JKil^ént a Pannóniának szercián, tartalomtól oly terhes, olyan dús a levegője vármegyénk eme kies Kails badjának: Bikszédnak, ahol most élek és amely annál is inkább megérdemli a kies jelzőt, mert keskenyvágányu közlekedése révén tényleg alaposan kies • forgalomból. Szerdaiasan és pannoniaiasan zsu- íolt — mondom — ennek a bűbájosán kedves fürdő és üdülőhely nek a levegő­je, bár nyilván más összetételű, ami kü- lömben a vegvelalmzők dolga. Reánk, laikusokra csak a hatás tartozik, mint­hogy savaktól dús ital a bikszádi viz épp úgy, mint a parádi, ízletes s*jt az ementháli nem külömben, mint a ca- memberti. Nem kellett sok , szerdán megfordulni a Pannóniában, hogy az ember kitalálja, hogy a hasonlatokban nem Bikszád az, amely Párád forrá­sával, Camembert gyümölcsével ver­senyez. Ideálisan egyhangú, csöndes és nyugodt itt az élet, aminthogy nem képzelek el kétéves háború által el­sanyargatott agyat és idegzetet, amely­nek ma több zajra lenne igénye, mint a pisztrángos patak vizének csörge- dezése, fenyves közt átsubanó szellő ringása, ezer éves tölgy levelének zugáBa. Amelynél is azt a megjegyzést el nem engedhetem, hogy az a hires tölgy immáron tűrhetetlenül fiatalítja magát. Tíz éve körül-belül, hogy is meretBéget tartok vele és azóta, de, mint hallom, már azelőtt is konzek venter egyezer esztendőt vall be évei­ből, holott minimo kalkulo 1010 éves­nek kell lennie. De hiúba, igy van már az ember érek dolgában a töl­gyekkel ! Egyébként ha fürdőtulajdonos lennék, sohasem engednék újságírót a portámra. Itt van e, alig tettem be ide a lábam, nyomban kipattant az avasujfalui hólyagos himlő járvány, amelynek híréből némelyek azt követ­keztették, hogy affelől veszélyes Bik- szádra jönni. Tartozom annak a kijelentésével, hogy Avasujfaluuak semmiféle össze- kőttetése Bikszáddal, ettől az út­vonaltól teljesen távol, oldalt esik és semmi lehetősége ahhoz, hogy ide a himlő nyaralni vagy akár őszülni is kiránduljon. Az egész buzgalomnak külömben, amellyel az avasujfalui bérclakó bete gek dolgát feltártam, titkos háttere van. A kerületemért akartam tenni valamit, hátha kapnak karhatalmat és megmentem egy nehány választóm életét. Igenis: kerületem és választóm ! Az ember életében vannak, élnek fo­galmak, amelyek ritkán kerülnek nap­fényre, de titokban annál jobban da­gasztják közéleti kebelét. Tehát: ke­rületem választói a legutóbbi megye­bizottsági tag választáskor reám ad­ták voksukat s azóta — talán ök tud­nak róla legkevesebbet — én képvi­selem őket a vármegye fóruma előtt. Tiszta választás volt. Nem pénzért adták a voksot. Újságírói kvalitáso­mat koazorwsta meg Avasujfalu elis­merése, amelyből legfeljebb ha az von­hat le valami keveset, hogy a faluban mindössze a főtisztelendő ur tud irni- olvasni. Szóval az avasujfalui veszedelem egyáltalában nem érinti Bikszádot. Azok ellenben, akik mindenáron szeretik a veszedelem közelségét érezni, csöndes, hallucinációkra hajló roman­tikus nyári esteken, rákászó, horgászó délutánokon szívesen elesküdöznek rá, hogy hallják az ágyudőrgést. Fogadni azonban nem mernek rá. Mindazonáltal nem estünk távol mégsem a háború eseményeitől. Nem­csak azért, mert naponta megkapjuk a híreket Szatmárról telefonon, de egyes háborús jelekkel helyben is ta­lálkozunk. Amellett, hegy a vendég­lőkben aránylag rendesek, a mai vi­szonyokhoz képest normálisak az árak, a helybeli gyümölcs és egyéb piaci termékkel kereskedő elem — oláh asz- szonyok, oláh fiuk — a legfelvilágo- sodoitabb módon fölébe helyezkednek a maximális áraknak. Inkább tréfából, mint komoly vételi szándékból megkérdezem egy ilyen oláh gyerektől: — Hogy a vackor ? Mert hogy az idei gyümölcstermés mellett az is csemege. — Két darab három krajcár, vá­laszol a gubás merkantil. — Hát mi ezen olyan drága ? Hisz ez ingyen terem. — Háború van, minden drága, feleli. De már arra a kérdésemre, hogy tudja-e, kivel van a háború és miért, — elfelejtett magyarul. Ó csak annyit tud, hogy háború van és emiatt fel kell emelni a vackor árát. Ugyancsak a háború hangulatára emlékeztetnek az itt dolgozó orosz foglyok is, akikkel kapcsolatban el kell mondanom az alábbi kedves esetet: Szentiványi Oéza, akinek ilt ,igazgató ur“ a titulusa, de aki tu lajdonképpen helyettes tulajdonos, valami megbeszélést akart folytatni a foglyok őrével, egy Nyitrából szár­mazó népfelkelővel­De hasztalan beszélt hozzá ma­gyarul, a népfelkelő értetlenül rázta a fejét, A zavarból egy hosszú hajú orosz fogoly segiteite ki, Trochnovszki Jó­zsef nevű, aki tud tótul is és magya­rul is. Ez tolmácsolta aztán az érintke­zést. Az orosz fogoly, aki az Avasban tanult meg magyarul. Mint mindenütt, Bikszádon is nagy és mélységes részvétet keltett szegény Kelemen Samu halála. Nagy érdeklő­déssel várták a híreket: hol, hogyan halt meg? Hol temetik? Ott lesz e a város, a függetlenségi párt ? Megtudtuk azt is, hogy a teme­tés igen impozáns volt. Ott volt a vá­ros is, csak a rendőrdeputáció repre­zentáns vezetője, a nagy Cunctator késett le, minek folytán aztán a köz- rendőrök kénytelenek voltak pontosan megjelenni a temetésen. Villámgyorsan érkezett ide Du- szik Lajos jelölésének hire is, aminek tárgyában leginkább arra vagyok ki­váncsi, hogy mi erről a véleménye magának Duszik Lajosnak és hogy — ha már igy megtalálták a jelöl­tet — ki lesz a képviselő ? Istentisztelet. Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a szatmári református templomban Thury Sándor s. lelkész, délután 3 órakor Mogyorós Sándor s. lelkész prédikál. A főrendiház ülése. Budapestről je­lenti tudósítónk: A főrendiház tegnap dél­előtt Jósika Samu báró elnöklete alatt ülést tartott. Bemutattatott a trónörökös sürgöny- váiasza a főrendiház üdvözletére. Ezután az igazoló bizottság előterjesztése után az ülés véget ért. Katonai kinevezés. Márkus Zoltán, a cs. és kir. 5. gyalogezred hadapródja, az augusztusi előléptetések során hadnaggyá lett kinevezve. Salm-Salm herceg hősi halált halt. Berlinből jelentik : Frigyes főherceg hadsereg­főparancsnok veje, Salm-Salm herceg tegnap — a pinszki ütközetben kapott súlyos fej­sebe következtében — hősi halált halt. A herceg a háború kitörésekor Spanyolország­ban tartózkodott, ahonnan feleségével haza­jött és beállt a német hadseregbe. Hangverseny a szinházban. Az örök­szép klasszikus zene harmonikus hangjai kel­tek tegnap este életre a városi szinházban, ahol Herman Ella és Mili, a con- genialis ifjú hegedümüvésznők rendeztek hangversenyt K. Molnár Irma zongora- és Virágb Cella énekmüvésznők közreműködé­sével. A színház teljesen megtelt válogatott, elegáns közönséggel,- amely az este folyamán valóban nem mindennapi műélvezetben ré­szesült. Herman Ella és Milica túl vannak azon, hogy kritikát mondjunk játékuk felett. Elismerés és csodálat illeti e két ragyogó tehetséget, akik végtelen szorgalommal és tüneményes genialitással a művészet legma­gasabb régióiba emelkedtek és a legváltoza­tosabb tónusu zenekölteményeket ragyogó technikával és megkapó meleg érzéssel in­terpretálják. Teljesen méltónak mutatkozott a testvérpárhoz K. Molnár Irma zongoramű­vésznő. Végtelenül diszkrét, simulékony kí­sérete és önálló Chopin-száma méltó feltű­nést keltett. Aki hallotta, sohasem felejtheti el finoman cizelált, elhalkuló játékát és légie­sen finom futamait. V.rágh Cella kellemes hangú énekesnő, akinek éneke művészi isko­lázottság produktuma. A közönség meleg szeretettel fogadta az előadókat és sok, gyö­nyörű virágcsokorral, valamint lelkes tapso­lással nyilvánította tetszését. Pártközi konferencia Szatmáron. Szatmár város társadalmának vezető férfiai tegnap délutánra a Pannónia éttermébe a vá­lasztó polgárokat előkészítő értekezletre hív­ták össze, hogy az országgyűlési képviselő- választás tárgyában a komoly időkhöz mért egyöntetű elhatározásra birják az ellentétes felfogásuakat. A népes értekezlet elnökéül dr. Veréczy Antal ny. kir. ítélőtáblái bírót választották meg. A másfél óráig tartott meg­beszélés, amelynek során sok felszólalás hangzott el, olyan határozat elfogadásával végződött, hogy az értekezlet dr. Veréczy Antal elnöklete alatt négy tagú bizottságot küldött ki avégből, hogy ez lépjen érintke­zésbe az ellenzéki párt vezérembereivel és igyekezzék azzal a képviselőjelölt személyé­ben megegyezni. A 48-as és függetlenségi párt ma, vasárnap délután 3 órakor az Iparos Olvasó­kör helyiségében nagy értekezletet és esetleg jelölő gyűlést tart, melyre a függetlenségi párt tagjai teljes számban meghivatnak. Az elnökség. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom