Szamos, 1916. július (48. évfolyam, 175-200. szám)

1916-07-30 / 200. szám

2. oldal Angol vélemény Romániáról. Amsterdam, jul. 29. Az angol lapok írják: A román hadsereg határozottan a köz­pontiakkal rokonszenvezik, csak részben Orosz­országgal és pedig Bulgária miatt. Ez az el­lentétes állásfoglalás annyira befolyásolja a hadsereg harckészségét, hogy a közös cél ezzel nem valósítható meg. Oroszország és Svéd­ország. Stokholm, julius 29. Svédország és . Oroszország között a helyzet nagyon kiélesedett. Jól értesült kö­rökben úgy vélekednek, hogy a svéd részről teendő intézkedések nyomatékot adnak Svéd­ország intézkedéseinek. Svédország épp úgy, mint Hollandia, készen áll. Genf, jul. 29. A duma pénzügyi titkára állítólag ak­ként nyilatkozott, hogy az Alland szigetekre vonatkozólag Svéd- és Oroszország között titkos szerződés van. E szigeteket a háború után Oroszország minden ellenszolgáltatás nélkül átadja Svédországnak. * Az Unió tiltakozása a fekete lista ellen. Washington, jul. 29. A Reuter-ügynökség jelenti: Az Egyesült Államok Angliához jegyzé­ket intéztek, amelyben tiltakoznak egyes amerikai . kereskedelmi cégeknek az angol fekete listára való vétele ellen. A jegyzéket az államkormány tegnap éjjel megtáviratozta Londofba. Rüűjánia 6$ az ántáqí. Bukarest, jul. 29. A Steagul Írja: A félhivatalos közlemények némi­leg megnyugtatták a kedélyeket. A hely­zet azonban még nem tisztázódott teljesen. Bratianu még mindig nem szabadult meg az ántánt nyomásától. Ha nem lesz elég ener­gikus, az ántánt kétségkívül folytatni fogja a harcot. Általánosságban — irja a lap — a helyzet bizonyos megkönnyebbülésére utalhatunk, amely módot nyújt a kormány­nak, hogy a riasztó híresztelésekkel szemben józan politikát kövessen. Bukarest, jul. 29. Az ántánt eddig nem intézett közös demarsot a romány kormányhoz. Arra akkor kerülne a sor, ha Bratianu halogatni akarná a döntést. Bratianu bizalmas körben kijelen­tette, hogy legkésőbb augusztus 14-éig dön­teni fog. Szófia, jul. 29. A román követ felkereste Radoszláwow miniszterelnököt és kijelentette neki, hogy Romániának Bulgáriával szemben követett politikájára nem bírhat jelentőséggel a lö- szerszállitmány, amelyet Románia Oroszor­szágon át kapott, sem bármiféle Romániában folyó mozgalom. Bukarest, jul. 29. A király tegnap Take Jonescut kihall­gatáson fogadta.'Ji Genf, jul. 29. Török hadseregnek Galíciában való fel­vonulásáról a párisi lapok minden nyilatko­zattól tartózkodnak, ellenben a külföldi lapok párisi levelezői nagyon is méltatják ezen eseményt. A Journal Geneve szerint e jelentős katonai újítás nem maradhat befolyás nélkül SZAMOS az ántánt általános programmjára. Miután a központi hatalmak törők tartalékai a számításokban előre nem látott tényt , jelentenek, ezáltal a román probléma megoldásának is változást kell szen­vednie. Szaszonov titkos szerző­dése Romániával. Bukarest, jul. 29. Nagy feltűnést kelt Filipescu Gergely­nek, Fiiipescu Miklós fiának az Epocában közölt cikke Szaszonow egyik titkos szerző­déséről, amelyet a háború közben Romániá­val kptött. A leleplező cikk a következő : Most, hogy Szaszonow megbukott, fölvethetjük a kérdést, vájjon Oroszország­nak Romániával szemben két esztendő óta követett politikája ugyanaz marad-e, vagy pedig az uj külügyminiszterrel a po­litikai irányzat is meg fog-e változni ? Ha a múltat vizsgáljuk és kötelesség- szerüen el is ismerjük, hogy Szaszonow kpmoly barátja volt Romániának, mégsem állhatjuk meg annak a kérdésnek a taglá- lását, vájjon az eddig választott, helyeseb­ben elfogadott politika az orosz, valamint a román érdek nézőpontjából a legszeren­csésebb volt-e ? Szaszonow a romániai hivatalos orosz körök sugalmazására 1914. szep­temberében Anglia és Franciaország hozzájárulása nélkül megkötötte ve­lünk hires semlegességi konventjét, olyan pillanatban, mikor a román köz­vélemény éppen a háborút követelte, Azok a tüntetések, melyeket a marnei és lembergi csata alkalmával Buka­restben rendeztek, a legnagyobb mé­retűek voltak, melyeket Romániában valaha láttak. Ezek a tüntetések hatá­rozott háborús követelések voltak és nem holmi egyszerű rokonszenv-meg- nyilatkozáaok barátaink irányában. Oroszország képviselői mégis ezt a pillanatot választották arra, hogy Romániá­val a semlegességről tárgyaljanak. Kétségtelen, hogy ennek a kon­venciónak az a jóhiszemű célja volt, hogy Romániát a központi hatalmak­hoz való csatlakozásban meggátolja, nem kevésbbé igaz azonban, hogy soha rosszabb alkalmat nem választottak ilyen tárgyalásra, mint akkor, mikor az ország ilyen határozottan fejezte ki azon akara­tát, hogy kilép a semlegességből. Ha azonban e megegyezéshez orosz nézőpontból hiába volt is, mert meghosz- szabbitotta a semlegességet anélkül, hogy az orosz diplomaták egyben biztosítékokat is szereztek volna arra vonatkozóan, hogy Románia mégsem fogja fegyverét Orosz­ország ellen használni, az eredmény ro­mán nézőpontból sem megnyugtató, mert hiszen senkinek, még Bratianunak sem juthat eszébe, hogy az 1914. évi meg­egyezést a béke tárgyaláson valamilyen jog­alapnak használja föl Románia követelései­nek érvényesítésére. Legjobb bizonyítéka erre az, hogy egy évvel később, 1915. nyarán Oroszországgal ugyanennek a meg­egyezésnek értelmezése dolgában nem ke­vesebb, mint négy hónapig tartó tárgyalá­sok folytak. Egyetlen gyakorlati haszon Oroszország számára abban volt, hogy Bratianunak e merész okirat alapján le­hetővé tették, hogy 1914. őszén a háborút elkerülje. Árverési hirdetmény. A Szatmári Bankegyesület és áru r.-t. tnlajdonát képező márványlapu pultok, villany-lámpák, nyomtatványok stb. vasárnap, julius 30-án d. e. 11 órakor Kazinczi-u 1. sz. (Antal-féle ház) alatt, I em. a legtöbbet Ígérőnek kész­pénzfizetés mellett el fognak adatni. v 1916 julius 30. 200 szám.) V URANIA MOZGÓ (KINO THEATER) Az Iparos Otthon dísztermében. ___ Tejelőn 8-95. Ma , vasárnap délután fél 4 órától folytatólag szenzációs Nordisk-est. Főszereplő: Emil Gre­gors, a dán királyi színház világhírű tra­gikusa. 1. 2. Asszonyfurfang. bohózat 2 felv. jW#Ki a f inISiíádbsn bohózat 5. 6. 7. Diána utolsó kalandja bohózat 3 felv. 8. 9. 10. A Danmark filmgyár nagysikerű alkotása A Hozomány Megható társadalmi dráma 3 . felvonásban. Ez a végtelenül finom és poetikus darab a társadalom legégetőbb kérdésével fog­lalkozik : a modern házassággal. A mo­dern házassággal, amelyek nem az ég­ben, hanem a házasságközvetitő irodák­ban köttetnek, s amelyekben a főszerepet nem a szív, nem a szerelem, nem a bol­dogság és családias otthon utáni vágya­kozás játssza : hanem a hozomány. Rendes helyárak. Kedv. jegy érv. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom