Szamos, 1916. május (48. évfolyam, 121-149. szám)
1916-05-14 / 134. szám
LXVm. évfolyam, 134 szám Szatmár, 1916. május 14-, vasárnap ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ELŐFIZETÉSI DUAK: Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken m évre „ 7 „ 20 I Negyedévre „ 3 „ 00 f „ Egy hónapra „ 1 „ 20 f IS K — f » „ - f 4 „aof 1 „OOf Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. KlwM éa laptutatdonos: k&ornmnMla és In- résrr.-táf*. SZKTH A*-HÉMSTI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyttttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAkÓCZMJTCR 24 «*. Telefon-számok: fzfr.lS*sztös!a és ^adóhivatal Felelős szerkesztő lakasa Németek főnnek. Irta : Dr. 1anóüy Márton. A világháború ritkuló felhői közül hatalmas fénycsóvaként tör elő a békének egyik szép látománya. Emberéletet, emberi munkát és az élet szépségébe meg jóságába vetett hitünket pusztító szörnyűségek után valahára a békés munka egy szelíden nyugtató, biztató képére is eshetik a szemünk. Egy német gazdatársaság tizenötezer kataszteri hold földet bérelt vármegyénkben, másfél millió értékű műtrágyát rendelt a műveléséhez és igazi cukorgyárat fog fel- áliitani rövidesen városunk közelében. Sokféleképpen örvendetes ez a hir, amelynek aláirott bérszerződés hitelesíti a valóságát. Első sorban erős megnyugtató jele a közeli békének. Számitó németek csak emberileg biztos körülmények között bocsátkoznak huszonöt évre szóló ilyen vállalatba a vagyonukkal, amit, mondhatni haladéktalanul kell befektetniök. Még a legsötétebben látó pesszimisták is kénytelenek (úgy hiszem : szivesen) elhinni, hogy ilyen lépést csak a béke derengésében tehetnek a „délnémet gazdák társasága“ emberei. Másodsorban e ténnyel megindult az a folyamat, amely Magyarországot üdvösen átalakítani, annak gazdasági jólétét emelni, szellemi művelődését fejleszteni és alig ismert, meg félreismert nemzetünket a hatalmas Németországhoz a megbecsülés és érdekközösség láncaival odafüzni hivatott. Azok a németek, akiket a háború forgataga tömegesen Magyarországba sodort, elragadtatással szóltak mindenütt természeti kincseinkről: a magyar föld, éghajlat és ember mérheretlen értékéről. Persze, hogy fennen hirdetett e csudálkozásukba erősen belevegyült a szánakozás afölött, hogy mindaz az érték szinte kihasználatlanul hever — az ő fogalmaik szerint. Majdnem valamennyien azt hangoztatták, hogy mihelyt béke lesz, eljönnek hozzánk dolgozni és élvezni. íme, kezdik valóra váltani az ígéretüket. Erdődön megnyitják néhány hónap múlva az első mezőgazdasági főiskolát — a gyakorlatban. Egészen fölösleges fejtegetni, mit jelent ez a tény a mi érdekeink szempontjából. Bámulattal fogjuk kiszámítani, hány millió elmaradt haszon maradt csak egye’len nagybirtokban a* földbe rejtve, mert a kéz, amely mint tulajdonát tartotta, nem tudott vele mit kezdeni. Hány munkásember fog keresetet találni, hány gazda tanulja meg majd kész példán az ésszerű jrazdá’kodást földturkálás helyett az uj bérleten, amelynek sok milliónyi forgalma városunk iparával, kereskedelmével és élelmezési viszonyaival is kétségtelenül jó hatását fogja éreztetni. Ha akad, aki a megújhodás ilyen tényezőivel szemben, amelyek az egész országra nézve fognak hamarosan érvényesülni, a nemzet háttérbeszoritásától vagy pláne elpusztításától tartana, az erősítse magát a gondo'a'.tal, hogy eddig voltunk igazán hát- térbeszoritva és elpusztulással a saját reny- he3égünk és tudatlanságunk fenyegetett inkább, semmint jó vezetők nyomdokán járó munkánk. Helyesen mutat rá a mostanában sokat emlegetett Naumann, akinek Középeurópa cimü munkájának nem volna szabad egyetlen intelligens magyar ember asztaláról sem hiányoznia, hogy Németországnak nem kiszipolyozott, hanem gazdag, müveit, önérzetes, erős Magyarországra van szüksége szövetségesül a jövendő ellenségeivel szemben. És végezetül 1 Több év előtt Münchenben alkalmam volt eszmecserét folytatni egy széles gazdasági körben működő emberrel Magyarországról. Kérdésemre, hogy a szakmájabeli gyárak miért nem telepítenek fiókokat nálunk, ahol céljaiknak nagyon kgdvező viszonyokat találnának, rémülve azt a feleletet kaptam, hogy a rendezetlen közigazgatási és egyéb jogviszonyok meg a sok nem törődő és nem kevés korrupt tisztviselők miatt nem tehetik. Pirultam és tagadtam. De a becsületes bajor szavával erősítette, hogy ő is, mások is — tapasztalatból beszélnek. Tovább pirultam és egyébre tereltem át a beszélgetést. Urak, akiket illet, a magyarok Istenére, szedjék össze jól a magyar lelköket és bánjanak jól a közénk települő németekkel. Önökre hisz nem illik a müncheni .emberem szörnyű vádja, jól tudom. De ne érjék be azzal, hogy nem bántják, hanem járjanak a kezökre mindenben, támogassák, védjék és dédelgessék azokat a jóltevőinket, akik valóságos honmentő-munkára nyújtják felénk segítő erős kezöket. És üzletemberek, iparosok, kereskedők, szenzálok és az a sok más ember, akiknek dolguk lesz velők, gondolják meg jól, hogy azok a mieinktől nagyon elütő üzleti rendhez vannak szokva, érzékenyek és szóban bízók. Ne ijesszék el tőlünk azzal, hogy mohó haszonleséssel megbénítják mindjárt kezdetben a vállalkozási kedvöket. Inkább lessék és tanulják el a bevált módszeröket, abból, fognak igazán nagy és tartós hasznot húzhatni. Bocsánat, ha rosszul címeztem e soraimat, vagy megfetedkeztem volna még sok olyanról, akiknek szintén igényük lehet hozzájok. Tulujdonképp mindenkihez akarok fordulni, hogy a hires régi magyar vendég- szeretet szellemében bánjunk drága vendégeinkkel dacára annak, hogy teli tarisznyával állítanak be hozzánk. Földerítő szolgálatra érkeznek Magyar- országba, és az ő tapasztalataik szerint fog alakulni a folytatás: vájjon kövessék-e őket mások is, avagy ők is futva vonuljanak vissza hazájukba ? Legyen rá gondunk, hogy megszeressenek bennünket úgy, amint megszerették áldott földünket azok, akiknek az ajánlatára idetelepedni készülnek. Szorongattásunk idejében — a múlt év keserves emlékű telén — hozsannával fo. gadtuk a Délnémet Hadsereget, amely a muszkakiverésben segédkeztek hős katonáinknak. Most a Délnémet Mezőgazdák Társasága ígérkezik hozzánk. Fogadjuk ezt is lelkesedéssel, mert bizonyára nem túlzott a felfogás, hogy ez a csapat az orosznál is félelmesebb halálos ellenségünk: az őstunyaság leküzdésében lesz erős fegyvertársunk. Jöjjenek mielébb és maradjanak szivesen a körünkben. Hz „olcsóságainál «lányosén ismert“ Volt : Fischer Antal Nie selyem ás áiétámkáz ismét megnyílt s== Szatmár, Deák-tár 14. szám alatt. Ä raktároq leVő áruk régi árban adatnak el. .. A legújabb tavaszi Koszt«». rtihaHglw^K selyem cjdoitságoH meggrHcztcK! — TtsslK a HiraKataimat megtekinteni! .. Ara 6 fülé**, Lapunk imái száma 8 oldal. Apa flllép. Lapunk imái száma 8 oldal
