Szamos, 1916. április (48. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-29 / 119. szám
SZAMOS 3. oldal. 1916 április 29 1!9. szám Értekezlet a negyedik hadikölcsön ügyében. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 28. A három első hadikölcsön fényes sikere után most negyedszer állítja csatasorba a hazai tőke miliiárdjait a haza és az ország népének alkalma nyílik a katonai erényeken kívül most negyedszer annak is tanujelét adnia, kogy mily csodás lelkesedéssel adja oda pénzét a háború folytatására é3 milyen rendületlen bizalommal ajánlja föl vagyonát, megtakarított pénzét a háború dicsőséges befejezésére. Ma már kétségtelen, hogy a negyedik hadikölcsön eredménye sem marad az előbbiek háta mögött. Biztosítja ezt nemcsak a harctéri események lelkesítő hatása, az ország népének határtalan áldozatkészsége, de biztosítja főként az ország vezető embereinek lelkes, fáradhatatlan agitációja, amelyet a hazafias, nemes cél érdekében kifejtenek. A negyedik hadikölcsön érdekében való agitáció céljait szolgálta az az értekezlet is, amelyet ma délutánra hivott egybe a városházára Csaba Adorján főispán illetve Vajay Károly kir. tan. polgármester s amelyen az impozáns számban megjelent érdeklődők között ott láttuk az egyházak képvis -lő n kívül a pénzintézetek vezetőit, a tantestületek tagjait és a város előkelő közönségének azt a részét, amely hajlandó és képes az agitáció terén számottevő tevékenységet kifejteni. Az értekezleten Csaba Adorján főispán elnökölt, aki megnyitó beszédében örömmel állapította meg a megjelentek szép számából, hogy Szatmár város hazafias közönsége tisztában van azokkal a kötelezettségekkel, amelyek a nehéz háborús időkben rá há- ramlanak. — Ma az a kötelességünk — mondotta a főispán — hogy gazdasági berendezkedésünket összefüggésbe, összhangba hozzuk katonáink harctéri működésével. Ma az egyén érdeke elenyészik a haza érdekeivel szemben, nem szabad szűkkeblűnek lennünk, mert a haza mindenkitől áldozatkészséget kíván. Szatmár városa eddig is bebizonyította, hogy a háború ideje alatt minden téren felfogta hivatását. Megállapított tény, hogy ez a város mindenkor vezető szerepet vitt a jótékonyság terén is. Kérem, hogy ezt a kitartást őrizzék meg a jövőre is és most, mikor a haza a társadalomhoz fordul, kövessék továbbra is a régi utat és propagálják a hadikölcsön jegyzésének kérdését, hogy annak eredménye minél teljesebb legyen. A főispán éljenzéssel fogadott megnyitója után dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester ösmertelte, hogy az értekezlet célja, hogy ne csak a sablonos utakon mozdítsuk elő a hadikölcsön jegyzését, hanem egymást buzdító akciók utján is hassunk oda, hogy a város közönsége, amely eddig is méltó részt vett a hadikölcsönök jegyzésében, a negyedik próbában se maradjon le. Kéri a jelenlevőket, de különösen a lelkészi. tanítói kart és a pénzintézetek vezetőit, hogy a néppel való érintkezésben: szószékről, katedráról, bankokban hirdessék a hadikölcsön hazafias igéit. Most pedig kéri a megjelenteket, hogy itt a kérdéseket öntsék konkrétebb formába s e célból kéri az Osztrák-Magyar Bank fiókjának főnökét, valamint a többi pénzintézetek képviselőit, hogy szóljanak a kérdéshez. A gazdák és felmentettek pénze. Csaba Adorján főispán szólalt fel ezután és dicsérettel emlékezett meg a pénzintézetekről, amelyek bebizonyították, hogy ezekben a dolgokban mindig áldozatkészek voltak és mindenkor eltalálták a mozgalmakban a helyes utat. Igen fontos momentumnak tarja a főispán azt, hogy ma a gazdaközönség a szokottnál nagyobb mértekben rendelkezik pénzzel, amelynek egy rés. a el van rejtve. Ez a rejtett pénz elveszett a nemzetre nézve, ezt elő kell hívni. Különösen a felmentetteklől keli kívánni nagyobb áldozatkészséget. A gazdák terményeiket most soha el nem ért áron értékesítik. Ezeket kell presszionálni, hegy feleslegeiket adják a haza oltárára. Aki ez alól ki akar bújni, azzal szemben minden eszköz meg van engedve. Az aggodalmak ellen. ZJnger István, az 0. M. B. főnöke: Tapasztalta, hogy bizonyos körökben az a könnyelmű hazafiatlansággal terjesztett hiedelem ütötte fel a tejét, hogy háború után a pénz devalválódhatik és a hadikölcsön értékét veszítheti. Kötelességének tartja, hogy ezzel a hittel szembeszálljon. A lelkiismeretlen felületességgel terjesztett hírek a régi háborúkra utalnak. De a mai háború nem hasonliíható össze pl. a francia háborúval, mert a hitelélet technikájának fejlődése any- nyira előrehaladt, hogy az akkori összegek értéke tizedrészét sem jelentette a mai ősz- szegek értékének. Abban az időben annyit jelentett 50 ezer korona, mint ma 500 ezer. Nem áll meg az a feltevés, hogy mi pénzügyileg kimerülhetünk. Semleges, dán statisztika szerint a két , éves háború a központi hatalmaknak 71 milliárd, az ententenak 137 milliárd költségébe került, tehát az ántánt költségei 80 százalékkal többet tesznek ki, mint a mienk. Az „Economist“, világszerte elterjedt pénzügyi szaklap az osztrák-magyar monarchia nemzeti vagyonát 216 milliárdra, annak egy évi jövedelmét 28'6 milliárdra és az évi megtakarított vagyonszaporulatot 4'8 milliárdra becsüli. Megdől tehát az a feltevés, hogy mi pénzügyileg alul maradhatunk. Nagy előnyünk nekünk, hogy amig az ántánt hadikölcsöneit külföldről szerzi be, mi itthon helyezzük el a jegyzéseket. A külföld garanciákat követel, fedezeteket köt le s biztosíték lévén a cserében, súlyos kamatterheket kívánhat az adóstól, mig nálunk ez nem fordulhat elő. A pénz devalvációjának lehetőségével szemben felhozza, hogy az 1811-iki devalváció idején nem ismerték a bankjegyet. Akkor az állam maga volt a saját bankárja. Ma egy részvénytársaság az állammal kötött szerződés alapján adja ki a bankjegyet, amelyet az állam vesz kölcsön, amelyre a bank alaptőkéje, kintlevőségei, szóval összes vagyona képezi a fedezetet s ez kizárja a devalvációt. — Ezekkel a híresztelésekkel szemben mindenkinek kötelessége a hadikölcsön sikere érdekében szembeszállani. Azt szintén praxisból tapasztalta, hogy a jegyzés sikerét csak az agitáció mozdíthatja elő. Inditványozza, hogy a polgármester elnöklete alatt szükebb bizottság szerkesszen egy felhívást, amelyet a város kézbesittessen polgárainak, a pénzintézetek pedig küldjék szét betevőiknek. Csaba Adorján főispán : Jobbnak látja, hogy a megjelentek egyénenként vállalkoznak személyes agitációra, mert a személyes kapa- citálás mindig hatásosabb, mint az irás. A bankok, ha a jél kívánja, adják ki a betéteket a hadikölcsönre. Rkh Lajos, a Leszámítoló bank vezér- igazgatója : Az agitációk során mindig hangsúlyozni kell, hogy a hadikölcsön fedezete ós hozadéka jobb, mint más értékpapíré. Mig a betét 4 százalékot, addig a hadikölcsön 6 százalékot jövedelmez. A leghatásosabb eszköznek azt tartaná, hogy a pénzintézetek a fél kívánságára bocsássák a betéteket teljes összegükben hadikölcsön jegyzés céljaira. Mondják ezt ki határozatilag a bankok. Adjanak előnyös lombard kölcsönöket 3 évi 5 százalék mellett, a kötvényekre. Magyarázzák meg, hogy három év alatt a kamat külömbözet a 80 százalék lombardot 75 százalékra apasztja. Ennyit pedig a jegybank is ad kölcsön. Ki mennyit jegyzett eddig ? — Hathatós eszköznek tartaná, mon- i doíta Rólh Lajos, ha a főispán ur magánlevélben fordulna egyesekhez és kérdést inté?.no hozzájuk, hogy mennyiben ve.ték ki eddig részüket hazafias kötelességük teljesítéséből: mennyi hadi- kölcsönt jegyeztek és hol ? Csaba Adorján ^főispán kijelenti, hogy már megtette az intézkedéseket, hogy az erre vonatkozó adatokat, különösen a szereplő emberekre vonatkozólag megszerezze. A betéteken felül is jegyezni kell. Dr. Keresztszegby Lajos nem tartja elegendőnek, ha a betevők csak betéteiket fordítják a jegyzés céljaira, mert hiszen ezzel nem hoznak áldozatot, csak jó üzletet kötnek. Mindenkinek kötelessége a betétjein felüli pénzéből is hadikölcsönt jegyezni. Helyesnek tartaná, ha a felhívásokat gyakrabban megismételnék a helybeli lapokban is. Az immobil kintlevőségek felhasználása. Dr. Tanódy Endre: A pénzintézetek ünnepélyesen és nyilvánosan jelentsék azt ki, hogy a betéteket 100 % erejéig fogadják el haeikölcsön jegyzés céljaira Igen eredményes dolognak tartaná, ha a pénzintézetek érintkezésbe lépnének a Földhitelintézetek Országos Szövetségével abban az irányban, hogy az intézeteknek ingatlan fedezettel biztosított immobil tételeit a Szövetség fogadja el hadikölcsön jegyzésre. Csaba főispán kijelenti, hogy ha hozzá ilyen memorandum érkezik, hajlandó azzal illetékes helyre fordulni. Miután a Sz&tmárvármegyei Takarékpénztár, a Leszámítoló Bank, a Szatmári Takarékpénztár és a Termény bank jelenlevő kéj,viselői kijelentik, hogy intézeteik készek a fél óhajtására a betétek teljes összegének hadikölcsön céljaira való folyósítására, az értekezlet felkéri a polgármestert, hogy a többi intézeteket kérdezze meg az iránt, hogy hajlandók-e ugyanerre. Miután a főispán felkérte a pénzintézetek jelen levő képviselőit, hogy a náluk történt jegyzéseket, hacsak a jegyző fél annak ellenkezőjét ki nem köti, mások buzdításául is közöljék hirlapilag, megköszönte a megjelentek érdeklődését és az értekezletet bezárta. ADAKOZZUNK az elesett hősök özvegyei és árvái javára ! Hadsegélyező Hivatal főpénztára, Képviselőház. Sláger est. A Nordisk és Daneborg világhírű filmgyárak szenzációit mutatja be az Uránia mozgó ma és holnap. A vasszivü ember és a Senki fia, mindkettő a fővárosi Royal nagymozgóban aratott páratlan sikert. A vasszivü ember a Nordisk bravúros alakítása, a senki fia a Daneborg filmgyár szenzációja. Mindkettő telve szebbnél-szebb és érdekesebbnél-érdekesebb jelenetekkel és a szereplő művészek is mind a két filmgyárnak legelső drámai erői. Else Frölich, Olaf Föns és Aage Hertel (a 9 ujju ember) mindhárom elismert nagy művészei a mozivászonnak, ma azonban hozzájuk egy újabb csilag szegődött Ottó Reinwald a dán színész csoda, ki gyermekkora dacára utólérhetetlen alakítást produkál s a szaklapok valóságos színész csodaként emlegetik. A mai bemutató iránt az érdeklődés már is igen nagy. URÁNIA
