Szamos, 1916. március (48. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-25 / 85. szám
1916 mároius 25 '(85, szám) SZAMOS 3 oldal ezzel a javitott igazolványnyal Ó-Fehértóról 1000 kgr. burgonyát szállított Nyíregyházára. Egy másik igazolványt alkalmazottjával, Weinstein Benjáminnal javíttatott ki és ezzel Aknaszlatinára 9992 kgr. burgonyát szállított. Másik két igazolvánnyal, amelyet szintén Weinstein javitott, Budapest helyett Nyíregyházára 10500 kgr., egygyel pedig ugyancsak Nyíregyházára 10,000 kgr. burgonyát szállított. Weinberger Ábrahám terménykereskedő ugyancsak Weinstein által kijavított igazol ványokkal szállított 20 ezer kgr. burgonyát. A budapesti rendőrség kiküldöttjei, akik az ügyben nyomoztak, a terhelteket letartóztatták. Weinstein beismerte, hogy ő gazdája parancsára végezte a javitásokat. Blumm és Weinberger pedig azzal védekeztek, hogy tettük horderejével nem voltak tisztában, mert a szállításoknak igazolványokkal való megkötésének szerintük az az intenciója, hogy élelmiszer az országból ki ne jusson. Ök kaphattak volna igazolványt az általuk utólag beirt feladók által a javitott címekre szállított küldeményekre is, de az eredeti rendelők, akiknek nevére a szállítási igazolványok kiadattak, elállottak a rendelésektől ős ők féltek, hogy addig, amig az uj igazolványt az uj vevők részére megkapják, a burgonya megfagy. A szatmári törvényszék vádtanácsa Blummot és Weinbergert 5—5000 korona óvadék ollenében szabadlábra helyezte. Az eljárás mindnyájuk ellen tovább folyik. I SZÍNHÁZ ll iBMUiimwiinirrur mr<7iiiTií3n-~rr Képszinmü a filmen. }{a\?asl JKögdolna az (Urániában. Szatmár, máre. 24. A derék, becsületes, régi jó népszínmű. az egyszerű paraszti lélek, a romlatlan nép életét a színpadokról már rég kiszorították a sikamlós francia vig játékok, a dekoltált és alsóruhás helyzetkomikumok, az értéktelen vaudeville- operettek, a grand kokottok és élvhaj - há9z ruék sablonszerű helyzetein éldegélő bohózatok. Mintha a kávéházi szeparé borgőzös, füstős levegőjébe valamiképpen belopóz- kodnék egy kis üdítő tiszta mezei levegő, — úgy hat az emberre, amikor elolvass a, hogy a kultúra csarnokából száműzött friss, egészséges népélet menedéket talált magának a filmen, még pedig a magyar filmen. A népéletből merítette tárgyát Janó- vies Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, amikor a Havasi Magdolna című népszínművét megírta és a Pro ja magyar filmgyárral vászonra vétette. Örömmel kell látnunk, hogy amikor a mozi egyrészt hajlékot ad a népszínműnek, a kizárólagosan és jellegzetesen magyar műfajnak, másrészt a filmgyár éppen ennek a műfajnak a felkarolásával csinál propagandát külföldön nemcsak a magyar filmgyártásnak, de a magyar népszínműnek is, amely okét filmen minden nép egyformán megért anélkül, hogy le lenne fordítva. A Havasi Magdolna mint irodalmi mű is elsőrangú. Megható, bájos és gyöngéd jelenetekkel teli tragédia ez, a falu rétjéről városba tévedt pásztorlány szomorú története, aki életével fizeti meg a nagy város úri levegőjét. Itt van a rövid tartalma : Flórika a pásztorleány, hűtlenül elhagyja a havasok mezőit, szüleit, s az érte bomló daliás pásztorlegényt, Juont. Elkergeti a szégyene. A kis gyermeke anyátlanul marad a szülei háznál. Bemegy Kolozsvárra s felkeresi Szentkatolnay grófot, ki a mezőn ismerte őt meg, mint a vadvirágot, aki szégyenében ott hagyta. A fiatal grófnak még mindig tetszik Flórika. Ott tartja, dámát nevel belőle. De ez persze nem tart soká. Kiké- pezteti színésznőnek, hogy megszabaduljon tőle. Mikor két év múlva Flórikát elbo csatja a színigazgató, a gróf hallani sem akar régi kedveséről. Egy köztük lefolyó heves jelenet nők Juon is tanúja lesz, ki a városban katonáskodik, felindultságában megöli a grófot. A legény börtönbe kerül, s Flórika mind lejebb züllik. Már csak betegen meghalni kerül haza. A hegyoldali rét vadvirága nem bírja ki a város fülledt, buja levegőjét, elhervad a grófi szobák illatában és mire ismét visszakerül a rétre, az már csak csöndes nyugovó helyet ad a Havasi Magdolnának. A film bővelkedik a megkapó szépségű plein-aire részletekben. A filmek rendezője — Garas Már ton — valóságos festői szépségű háttere kot keres, mikor a cselekmény is meg engedi. A Havasi Magdolna egyes felvé telein valósággal elandalodik a szem, az erdélyi lankákon és hegyormokon. Már az első jelenet is — Flórika a nyájat hajija maga előtt — oly fest ményszerüen szép, mintha, egy olajfestmény elevenedne meg. Azután a kincses Kolozsvárból is bemutatja a legérdekesebb, legszebb részleteket. Már ezek is különös értéket kölcsönöznek a Havasi Magdolnának, melyről egyébként is megállapíthatjuk, hogy a sikerültebb mngj?ar filmek kö zül való. A címszerepet a magyar film téren ma már kiváló nevű művésznő, Berki/ Lili játssza, aki ebben az alakításában alakításai közül a legmélyebbet, legmeg- rázóbbnt, azoknak legdusabb skáláját adja. Dicsérettel kell adóznunk az Uránia mozgó vezetőségének, amikor a népszínmű bemutatásával igen jó ízlésről, a közönség igényének méltánylásáról ad tanúbizonyságot. HÍREK A felmentettek epnputjija Kettea beszélgetnek. Szatmár, márc. 24. Mérvadó: Olvasta ? Tájékozott: Mi az, hogy olvastam? Én minden ilyen dolgot hamarabb szoktam tudni, mint amikor a lapokban megjelenik. Mérvadó: Lenne szives talán nekem egy kis felvilágosítást adni. Tájékozott: Ön talán szintén fel van mentve ? Mérvadó: (zavarral) A katonáskodás alól nem. Tájékozott: Hát akkor miért nem katona ? Mérvadó: (büszkén) Hogy miért nem vagyok katona? Szótagolja a nevemet ős megtudja. Én is igy tettem, mikor előállottam. Tájékozott: (szótagol) Mérv . . . ívíérvadó : Elég! Mérv . . . Mérve van ? kérdezte a doktor. És diktálta: kétoldali mérv. Alkalmatlan. És Ön ? Tájékozott: Én fel vagyok mentve. Én egy nélkülözhetetlen vagyok, A legszebb rang, amit egy civil ambicionálhat magának. Mérvadó: Pardon, pardon, — atlan, — etlen a magyarban egyenrangú képzők. És ha szabad tudnom, milyen címen van felmentve? Tudtommal Ön — hogy is mondjam — mondjuk: magánzó. Tájékozott: Mint családfenntartó. Mérvadó: Ön egy családfentartó ? Hiszen tudtommal a k. nejének varrodája van és abból tetszik magánzani a varroda rizikójára. Tájékozott: Na hát? Nem tartom én fenn a családot azért .... Mérvadó (közbevág:) — a boldogulásban. Na, mindegy. Szóval Ön kap ogy uniformist. Tájékozott: Egy suájdigat. Egy extrát. Egy extraruhát, hej extraruhát csináltasson nékem ... És társadalmi állásomnak megfelelő tiszti rangot, kutya cibil, tiszti rangot, kardbojtot, öcsém, paraplót. Mérvadó: Paraplét, azt igen, de portopét, ecsém, portopéi, aztat nem. Tájékozott: De aztat is, kutya cibil, mindent. Olyan egy tiszt leszek én a trén- nél, hogy remegni fognak tőlem az orosz foglyok. Mérvadó: ügy tudom, hogy a rang társadalmi állás szerint megy. Akkor Ön csakugyan a Irénhez jut. Tájékozott: Meghiszem azt. Olyan snájdig trénfőkapitány lesz belőlem, jajjajjaj! Mérvadó : Társadalmi állás szerint nem. Tájékozott: Miért nem? Az „olcsíságatrit (lityije* bőiért“ Volt : filc Hlyen is iWatáribáz baft - negtyilt Szatnír, Deafj-tfr J h. szán alatt. & raktáron leVő áruk régi árban adatnak el. A legújabb tavaszi Hosztiitti, rnbaKeltttéH (s selyem ttjdoaságoK megftKezleH! — Tess^H a tfraHataimat megteKinteni! Színházi heti műsor. Szombat d’ u' : Katonadolog. este : Vagy U, vagy senki. Vasárnan d’ u': «nagysága ruhája * este : Vagy Ő, vagy senki.
