Szamos, 1916. február (48. évfolyam, 33-60. szám)

1916-02-26 / 57. szám

2 *ldal SZAMOS (1916 február 26. (57. saáai) Rotterdam, 161». 26. A németek sikere aggasztja az angolo­kat, akik valószínűnek tartják, hogy a néme­tek Verdunnél ki akarják forgatni a f ancia frontot. Az angol lapok pesszimisztikusan imák a legutóbbi eseményekről. Becs, febr. 25. A Kreuzzeitung jelenti: A németek Verűunt félköralak­ban bekerítették. Genf, febr. 25. A Temps írja : A németek igazi offenzivája csak ezután következik. Genf, febr. 25. A Journal Geneva c. lap írja: A francia katonai és politikai körökben a németek legutóbbi támadását a Páris és Calais ellen egyszerre meginduló nagy offen- ziva bevezetőjének tekintik. A francia közvélemény láthatóan ideges. Bern, febr. 25. Az Echo de Paris c. lap kritikusa, Marcel Hutin a következőket írja: A német trónörökös alkalmas időre vár, hogy megkezdje energikus támadását Verdun ellen. Szatmár, febr. 25. Miklóssy István, a hajdúlorogi gör. kath. magyar egyházmegye püspöke Nyíregy­házáról Mátészalkán át ma déli egy órakor különvonaton Szatmárra érkezett. Szatmáron már várta a püspököt egy másik különvonat, amely a keskenyvágányu vonalon vitte tovább Bikszádra, ahonnan a püspök kocsin Turvékonyára ment pár napi tartózkodásra. A püspök kíséretében voltak: Bányey Jenő kanonok, dr. Megyery Pál, az egyház­megye ügyésze, Pásztor János, az elhunyt Pásztory rj*kád titkára és Filotás Géza, a Máv. debreceni üzletvezelőségének főellenőre. A püspököt az állomáson Kulcsár Lajos állomásfőnök és dr. Ajtai Nagy Gábor főhadnagy, állomásparancsnok fogadták. Miklóssy István mintegy fél órát töltött az állomáson Kulcsár állomásfőnök szobájá­ban, ahol megjelentek nála Gönczy Pál, szatmári g. kath. lelkész és dr. Fejes István, Pásztory Árkád jogtanácsosa. Az egyházfi itt tartózkodása alatt szíves volt fogadni a Szamos szerkesztőjét is, aki­nek a következőket mondta: — Turvékonyára utazom, hogy az egyházmegye nevében átvegyem az ottani gazdaságot, amelyet Pásztory tudvalevőleg a hajdudorogi püspökségnek adományozott. Átvesszük a gazdaságot és a gazdálkodást á megboldogult intencióinak megfelelően házikezelésben lógjuk folytatni, még pedig az elhunyt rendszerének érintetlenül ha­gyásával. ^ Itt Miklóssy püspök nyilván arra célzott, hogy Pásztory Árkád gazdaságának cselédei nem éves bérre szegődtek be, hanem mint Metztöl Montfaueonig óriási tüzérségi előkészületek folynak. A németek kolosszális hadianyagot halmaztak fel. Lugano, febr. 25. Magánértesülések szerint Franciaország déli részéből óriási csapattömegeket szállíta­nak az északkeleti arcvonalra. Genf, febr. 25. A németek nagy erejű nyomása, melyet Verdunra gyakorolnak, egészen Párisig érez­teti hatását, amely egyenesen lesújtó. London, febr. 25. A Maas-menti nőmet áttörés miatt nagy rangú angol tisztek a főhadiszállásról Párisba utaztak. Japán csapatok Kínában. Stokholm, febr. 25. Hir szerint Japán csapatokat küld Kí­nába. A Kasali nevű japán cirkáló Sang­hajba ment. A Westburn angol gőzöst elsülyesztették. London, febr. 25. A Westburn angol gőzöst a német legénység Tenerifa kikötőjéből kivitte a ten­gerre és ott elsülyesztették. egy család tagjai éltek a tanyán, ahol sze­szes italon kívül mindenről gondoskodott részükre Pásztory Árkád. A cselédeket zenére taníttatta, azok gyermekeit neveltette és ha valakinek mégis kedve volt elhagyni a ta­nyát, Pásztory leszámolt az illetővel és szol­gálati idejére járó bérét kifizette. Ezután kérdést intéztem Öméltóságá­hoz aziránt, hogy minő tervei vannak a türvékonyai tanyán Pásztory által épített hatalmas terjedelmű kastélylyal. — Pásztory Árkád tanyája magyar érzelmű és magyar ajkú lakosaival, Pász­tory környezetével és cselédségével egy magyar oázis volt az avasi oláhság kellős közepén. A kastélyt gazdasági célra felhasználni úgysem tudjuk, ezért az a tervem vele — amiről a megboldogult is többször tett emlitést — hogy egyik részében isko­lát fogunk berendezni, hogy ezzel minél intenzivebben munkálkodhassunk a vidék : magyarosításán, a többi részében pedig j gyermek ottbont állítunk fel az elhagyott j vagy elárvult avasi gyermekek, hadi árvák j részére, akikből itt jó magyarokat nevel- j hetünk. Majd Pásztory Árkád személye kerülvén ; szóba, a püspök ur a leglelkesebben kelt az elhunyt magyarságának és magyar érzel­meinek védelmére. — Pásztory sokat tett a magyarság érdekében, ezt magam is láttam és tudom. Meggyőződtem róla, hogy igazi és törhe­tetlen magyar lélek lakozott benne. Mégis éppen ezen a téren érte a legtöbb sére­lem, a legtöbb meghurcoltatás. Vádlói, akik összevéve sem tettek soha annyit a magyarság érdekében, mint ő, nem átal­lották meggyanúsítani, hogy része volt a * szkizmatikus agitációban, most pedig, hogy a háború kiütött, azt a vádat emelték ellene, hogy a türvékonyai tanyán orosz repülőgépek jártak. Mindenütt, a legilleté­kesebb helyeken is meg voltak győződve, hogy a fantasztikus vádak alaptalanok, de a katonai hatóság a forma kedvéért kény­telen volt a hosszúra nyúlt vizsgálatot le­folytatni, Nem beszélek semmi egyébről, csak Pásztory Árkád magyar érzelmeiről. Másutt szobrot emelnének egy embernek, aki annyit tesz és áldoz a magyarság ér­dekében. Az ő tragikuma az volt, hogy éppen ezen a téren támadták meg és éppen ezen a téren szenvedett olyan sokat — különösen élete végén. Még jelen voltunk, amikor Öméltósága Gönczy Pált, a szatmári g. kath. egyház újonnan megválasztott lelkészét logadta. Gönczy Pált tudvalevőleg nemrég választották meg a szatmári eklézsia lel­készéve. Gönczy, aki nem tud románul, hívei kedvéért most hozzáfogott a román nyelv tanulásához, mert a hajdudorogi g. kath. magyar egyházmegye alá tartozó hitközségben is egyelőre a román nyelv marad a lithurgia nyelve. — Örömmel értesültem mondotta a püspök, hogy egyházában rendben mennek a dolgok. De leginkább örültem annak, amikor hallottam, hogy szorgalmasan tanul románul, hogy híveinek eleget tegyen. Magyarosi a ni nem erőszakkal kell, hanem méltányos bánásmóddal, tole­ranciával. Amihez a híveknek joguk van, azt nem szabad megvonni tőlük Ez a méltányosság hamarabb fogja megbarát- koztatni őket az uj rendszerrel, mint az erőszak vagy indolencia. Miklóssy István különvonata fél 2 óra­kor indult el Bikszádra. A püspök néhány napot fog tölteni a türvékonyai birtokon. _ _ _ (á. s.) A főrendiház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítójától. — Budapest, febr. 25. A főrendiház ma délelőtt Jósika Mik­lós báró elnöklésével ülést tartott. Zichy Rafael gróf főrend javaslatot nyújt be a gyermekhalandóság meggátlására. A belügyminiszter kijelenti, hogy e kérdésben az intézkedések folyamatban vannak. Edelsheim Gyulay Lipót báró a hadi­árvák segélyezése tárgyában interpellálja a miniszterelnököt, aki válaszában kifejti, hogy a hidiárvákról a múlt ülésszakban megsza­vazott állami pótlékkal a későbbi törvény- hozásig megfelelően gondoskodnak. Ezután áttértek a napirendre. Gróf Tisza István válasza után a fő­rendiház elfogadta az izlám vallás egyen­jogúsításáról szóló javaslatot. A Pénzintézetek Központjáról szóló tör­vényjavaslatnál felszólaltak Széchenyi Aladár gróf, Erényi-Ullmann Adolf és Teleszky János pénzügyminiszter, aki megismételte "a képviselőházban elmondott beszédét. A földgáz - értékesítéséről szóló javasla­tot vita nélkül elfogadták. A munkaközvetítésről szóló javaslatot Gaál Jenő és Harkányi János báró minisz­ter felszólalása után elfogadták. A kivételes hatalom igénybevételéről szóló javaslatnál gróf Mikes János püspök elismeri, hogy a kormány a háború alatt rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Felhívja a kormányt, hogy a demobilizálás idején korlátozzák az alkoholkimérést. Miklóssy püspök Turvékonyán. A püspök Pásztoryról. A „Szamos“ eredeti tudósítása. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom