Szamos, 1916. február (48. évfolyam, 33-60. szám)
1916-02-22 / 53. szám
XLVIII. évfolyam. *mw* wmMWWWwmwmwwwmmjmmi Szatmár. 1916. február 22., kedd. Hf»»»»»««twtwi1 POLITIKAI NAPILAP. 53. Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. ' Kiadó és kap-tulajdonos ; & „&abadsa)tóMköayvnvomda 6« lars>- kiadó részv. tár». SZrtTMAR-fiÉMETI. Hirdetést dijak Szatrnáron előre HtetoidA. Nylittér sora 30 fillér. Szerkesztősét; és kiadóhivatal: RAKÓCZJ-UTCíI M t"—= sirSÄtr1' Testvéri érzület. A képviselőház a regnikoláris de- putációk elaborátumát, a kis címer törvényjavaslatát tárgyalta és magáévá tette. Ezzel ismét egy jelentős lépést tettünk előre abban az irányban, mely a magyar szent korona országainak évezredes összetartozását, államalkotó faktorainak rendületlen együttérzését a jövőre nézve még szilárdabbá van hivatva tenni. A törekvés, melyet a kis címer módofitására irányuló horvát óhajtás méltánylása által a kormány tanúsított s melyet az ország magáévá tett, hangosan beszélő jele annak a változatlan testvéri érzületnek, melyet a magyar nemzet sorsának osztályosa, Horvát- Szlavon-Dalmátországok iránt mindenha táplált és tényekkel dokumentált. Maga ez a kérdés félszázad óta várja végleges elintézést s mig függőben volt, sokaknak kezében az izgatás anyagául szolgált. Most, hogy megoldottuk, nem csupán a súrlódási felületet kisebbítettük meg egy számottevő problémával és ütői tünk ki a szélsők kezéből egyik leghatásosabb fegyverüket, hanem ezúttal bizonyságát szolgáltattuk annak is, hogy a magyar nemzet sohasem zárkózik el a méltányosság elől, ha társországainak jogos igényeiről és arról van szó, hogy közöttünk a testvéri érzületet mélyítsük és közvetlenebbé tegyük. Ennek a telfogásnak meleg hangon adott kifejezést Tisza István gróf miniszterelnök s vele együtt Apponyi Albert gróf is, aki az egész ellenzék megbízásából szólott. E két nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy horvát testvét einkkel szemben nálunk megszűnik a pártkülömb- ség s egyek vagyunk abban az erős elhatározásban, hogy nincs méltányos kérés, amelynek teljesítésével ne igyekeznénk horvát testvéreinkkel a viszonyt minél szorosabbá és minél őszintébbé tenni. Az a példás összetartás, mellyel Szent István kormányának nép^i e borzalmas háború folyamán reánk nézve annyira örvendetesen lepték meg a világot, mindenesetre megkönnyítették számunkra, hogy végre ebben a pontban kicsúcsosodott ellentétünket magunk és h orvát testvéreink közül végre kiküszöbölhessük. Hogy helyes nyomon jártunk, mi sem bizonyítja megkapóbban, minthogy a magyar nemzetnek ezt az előzókenysógót a Dráván túl is teljes értéke szerint fogták föl. A száborban elhangzott beszédek irántunk való hálás érzületről szólották s olyan húrokat érintettek, amelyek zengéséből további egyetértésünk és együttérzésünk kedvező alakulására a legbiztatóbb perspektívára következtethetünk. És ez igy van helyesen. Egymásra vagyunk utalva. Annyi közös ellenség fenekedik ránk, hogy ezekkel szemben másként, mint egymás iránt való teljes jUbíoiiban csapataink «Urtfk az Adria partját. Budapest, febr. 21. Hivatalos jelentés: Délkeleti hadszíntér: Az albán osztagok osztrák- magyar tisztek vezetese alatt Kávájától nyugatra elérték az Adria partját. HŐfer altábornagy. Berlin, febr. 21. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: A balkáni hadszíntér: Nincs újság. A legfőbb hadvezetőség. Durazzo fenyegetőit helyzete. Rotterdam, febr. 21. A Temps c. lap jelenti Brindiziből: Osztrák-magyar és bolgár csapatok erősen fenyegetik Durazzot. A balkáni helyzet. Amsterdam, febr. 21. A Daily Telegraph c. lap szerint Buscb bukaresti német köjret baráti körben a következő kijelentést tette: ,— A Balkánon elég nagy területet okkopáltunk ahhoz, hogy védekezési taktikát folytassunk az ellenség támadásával szemben. Montenegró sorsa. Becs, febr. 21. Nikitától, a Franciaországban internált montenegrói királytól még a mai napig nem érkezett válasz. Néhány napig még várnak bizalommal s összes erőink fentartás nélkül való egyesítése által meg nem állhatunk. Ezt a közös ezerévből mentett tapasztalatot megvitathatlan igazsággá érlelte a reánk szakadt világháború, melynek összetartásunkból kiáradó dicsősége egyben útmutatás a jövőre: ha egyek maradunk, diadalmasan birkózhatunk meg még a pokollal is s országunk gyarapodó jólétének, újabb és újabb nemzeti dicsőségünknek Istenen kívül senki és semmi útját nem állhatja. és ha addig a válasz nem érkezik meg, felhagynak a további lépésekkel és Montenegróval úgy bánnak, mint egy meghódított területtel. Rotterdam, febr, 21. A francia cenzúra gondosan ügyel arra, hogy Nikitáról semmi sem kerüljön a lapokba. Nikitának megtiltották, hogy a melléje osztott francia hivatalnok beleegyezése nélkül hirlapirókat fogadjon. Kétségtelen, hogy Nikita Francia- ország foglya. Hírek Görögországból. Athén, febr. 21. A görög kamara elnöksége megjelent a királynál. A király kijelentette, hogy olyan politikát folytat, amely Görögország nemzeti érdekét a legjobban szolgálja. Az elnök azt válaszolta, hogy a király megkímélte a görög nemzetet más kisebb nemzetek sorsától. Szaloniki, febr. 21. A Strumicát bombázó francia aviatiku- sokat hazatérőben német repülők támadták meg és egy francia megfigyelőt egy másik utassal együtt megsebezték. A németek ez-- után sértetlenül hazatértek. Athén, febr. 21. Az olasz követ jegyzéket adott át Sku- ludísznak, amelyben megütközését fejezi ki a görög kamarában Olaszország ellen elhangzott kijelentések miatt. Szaloniki, lebr. 21. A Belgrád cimü vendéglőben görög és szerb katonák összeverekedtek. Nyolc szerb katonát megöltek. Berlin, febr. 21. A Wolff-ügynökség megcáfolja a Frankfurter Zeitung azon hírét, mintha Lapunk mai Máma 4 oldal. A világháború hirei. aŐHZETÉSI DIJAK : fegy évre hehbeti K 40 t Vidéken . . fű K — f *& évre „ 7 .20 1 » ... ® „ - f ftf&gyedévre „ 3 ., 60 f „ . . 4 „ SO f iwjy hónapra „ 1 „ XO I — „ 1 60 f
