Szamos, 1916. február (48. évfolyam, 33-60. szám)

1916-02-20 / 51. szám

1916 február 20, 51. szám SZAMOS 5. oldal. Dr. PBUZSINSZKY ZOLTÁN egyet. orvostudor, belgyógyász Petöfy- mtca 20. (Városi bérpalota) I. em. 3. rendel d. u. 2 tői 4-ig. Telefon 363. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. 432 -916. gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város mlajdo- nát képező a németi határrészeu fekvő ingat­lan birtokokat u. m.: „Sulymoshát“ dűlőben 4042, 4036,4070, 4127, 4049, 4050, 4030, 4038. 4064, 4224, 4045, 4046, 4067, 4054, 4166, 4169 és 4078 khrsz. ingatlanokat 33 kát. h. 89 négyszögöl. „Felső garandhát“ 5145, 48H, 5017 4793-4, 4693, 4661, 5003, 5í 24, 4786. 4883, 4857, 4900, 4940, 5165 és 5016 khrsz. ingat­lanokat 36 kát. h. 367 négyszögöl. „Németi mocsár“-ban 4535, 4525—26, 4518, 4533 khrsz. ingatlanokat 5 kát. h. 446 négyszögöl. „Hamvasszer dűlőben“ 7613,7614, 7610, 7598, 7474, 7540, 7 48, 7448. 7556 és 7579 khrsz. ingatlanokat 13 kát. h. 181 négyszögöl, a f. gazdasági évre, esetleg a tagositási eljá­rás befejeztéig leendő használatra a városi ga dasági hivatalban f hó 20-án délelőtt fél 10 órakor megkezdendő nyilvános szóbeli ár­verésen haszonbérbe — esetleg feles mivelésre — adja Bánatpénzül ez ajánlati összeg 10 szá­zaléka teendő le. Szatmár-Németi, 1916. február 16 406—1916. gtsz. Felhívás! A szarvasmarha, sertés és juh teDyész tésről alkotott 178—1903 kgysz. szabályrendelet folytán mindazon apaál at tulajdonos, ki apaállatait köztenyésztésre is használni szándékozik, köteles azokat megvizsgálás s tenyészigazolvány kiadása végeit bejelenteni. Az ez ellen vótők^az idézett szabályrendelet 138. § ába ütköző kihágást követnek el s megbiintetendők. Folhivom tehát az érdekelteket, hogy a tulajdonúiban levő i’y apaállatokat megvizs- gáltatás céljából a fent hivatott szabályrende­letben körülirt következmények terhe mellett hivatalomnál f. évi március hó 1. napj áig jelentsék. Szatmár-Németi, 1916. febr. 12 Ferencz Ágoston tanácsnok. 700—1916. küsz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir. honvé delmi minister ur által 1500—1916 ein. sz. a. kibocsátott és az egész város területén meg­felelő számban kifüggesztett „Behivási hirdet­mény“ szerint az 1870, 1871. és 1872. évben született és a népfelbeiési bemutató szemlén, — népfelkelési felülvizsgálaton, — pőtszemlén illetőleg utószemlén alkalmasnak talált népfel­kelésre kötelezettek 1916. óv február hó 28-án az 1865, 1866. és 1867. évben született nép­felkelésre kötelezettek pedig: 1916. év március hó 3 án tartoznak a népfelkelési igazolványi lapon fel­tüntetett helyre legkésőbb délelőtt ll óráig bevonulni. Közhírré teszem továbbá, hogy a felül­vizsgálat elé állított azou népfelkelésre köte­lezettek részére, akik a nópfelkelési tényleges szolgálat aiól akár meghatározott, akár bizony­talan időre még a felülvizsgálatot megelőző­leg mentettek fel, — amennyiben ezt a kie­gészítő parancsnokságoknál kérelmezik, — egy a felmentésük igazolására szolgáló rövid hivatalos bizonyítvány fog kiállíttatni. Figyelmeztetem a bevoulásra felhívott népfelkelésre kötelezetteket, hogy a Bevonu­lási hirdetményben hangsúlyozott rendelkező sekhez, — saját jól felfogott érdekükben, — szigorúan alkalmazkodjanak. Szatmár-Németi, 1916. február 15 ‘ Hajdú Károly tb. főkapitány. 1174—1916. iksz. HIRDETMÉNY. A gyümölcstermelés egyik ágát az al­matermesztést a vértetünek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti, ennek a rendkívül veszélyes és kártékony rovarnak az irtása céljából felhívom a város birtokos kö­zönségét, hogy a gyümölcsösökben, kertekben, lankákban az almafákat és alma csemetéket fo’ytonos figyelemmel kisérjék és ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kisebb na­gyobb a vórtetü jelenlétét feltüntető fehér gyapjas foltokat észlel, erről az elöljáróság­nak tegyenek jelentést. Különösen kötelessé­gévé teszem ezen rendelkezésem betartását legfőképpen a csőszöknek és kerülőknek. A vértetü eredményes irtása az alább sorolt eljárással eszközölhető: Ha a fa igen nagy mértékben mrg van támadva, első dolgunk legyen, hogy a vér­tetves ágakat, galyakat és fattyúhajtásokat, a melyeket a vértetü végig borit, vágjuk le és távolítsuk el olyan helyre, ahol azokat el le­het égetni. Ha valamennyi vértetves fáról az ilyen tönkretett ágrészeket eltávolitoltuk, követke­zik a faderékon és a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitiszlitása. A sebek bevonásához használt anyag­nak olyannak kell lennie, hogy az eső le ne moshassa s a fát ne bántsa. Ilyen anyag le­het az u. n. oltóviasz is, de jobb, ha azt kátrányból olyan módon készítjük, hogy egy vas- vagy cserépedényt 2/s-nyira bármiféle (fa, vagy kőszén) ká’ránnyal megtöltünk s azt szabadon, nyilt tűz fölött addig melegítjük, mig jól meg nem sűrűsödik Az igy elkészí­tett sürü, de kényelmesen kenhető kátrány­nyal bevonjuk a sebet, hogy a kátrány fel­színét teljesen védje. A seb eme bevonását semmi esetre sem szabad elmu'asztani. Uj fák beszerzésekor vigyázzunk, hogy azok vértetvesek ne legyenek, vagy vértetves helyről ne származzanak. Olyan oltvány, vagy csemetét, melynek gyökere vértetves, szaporításhoz felhaszná’ni nem szabad, hat nem azt egyszerűen ki kell ásni és el kell égetni. Részletesebb utasítás az egyes kertsé- gek csőszei között kiosztott népszerű útmu­tatóból szerezhető. Az 1899. évi 9ö79. ‘ számú rendelete értelmében minden tulajdonos vagy bérlő vagy egyéb néven nevezett birtokos, akinek alma vagy körtefáján vértetü mutatkozik, köteles megállapítása után irtását haladékta­lanul megkezdeni és addig folytatni, amig fáiról a vértetüt ki nem pusztítja, a mulasz­tót 200 korona pénzbírság éri s ezenkivül a község elöljárósága az irtást az ő költségén hajtja végre. Szatmár-Németi, 1916. febr. 16. 1213—1916. fksz. Hirdetmény. Az 1894. XII. t.-cz. 50. §-a értel­miben felhivom a birtokosokat, hogy belsőségeikben, majoraikban, gyümöl­csöseikben és kertekben levő gyümölcs­fáikat rügyiakadás előtt legkésőbben azonban március hó 15-ig kártékony her nyéktől illetőleg hernyófészkektől és lep­ketojásoktól múlhatatlanul tisztítsák meg. , Aki a kártékony hernyókat a meg­határozott időben irtani elmulasztja, he­lyette az irtást a hatóság fogja a mu­lasztó terhére és költségére végeztetni. Szatmár-Németi, 1916. február 11. 1162-1916. fkaz. Tudatom a város közönségével, hogy az uj közkórház telkére s a mellette levő városi területre a szemét és trágyahordás egyszer s mindenkorra ismételten betiltatott s ennek megakadályozása céljából hivatalom részéről a legszigorúbb ellenőrzés fog gyakoroltatni. Egyúttal felhivom az érdekelteket is, hogy amennyiben ennek dacára azt tapasztal­nék, miszerint egyesek a trágyát és szemetet oda hordják, a rendőri büntető bíróságnál esetről esetre tegyenek jelentést. Szatmár-Németi, 1916. február 10. 799 — 1916. fksz. Több esetben előfordult, hogy a nép és főleg kiskorúak alsóbb rendű elemei az utcán átvonuló hadifogoly munkásokat kigunyolták és a legotrombább mádon, sőt becsületsértő kifejezésekkel illették. Minthogy a hadifoglyok a hadijog olta'ma alatt állanak, amelynek legelemibb kövele'ményr, hogy velük ember­ségesen bánjunk, bárminő túlkapást, a mely emberi méltóságukat a legcsekélyebb mérték­ben is sérti, elnézni, illetőleg eltűrni nem szabad, ez okból figyelmeztetem a közönséget, hogy a hadifoglyokkal szemben, bárhol is találkozzék azokkal, mindennemű sértő maga­tartástól tartózkodjék és ettől az ifjúságot is tartsa vissza. Aki a hadifoglyokat az utcán, vagy bárhol is kigunyolja a 41480—1915. ein. sz. ministeri rendelet értelmében kihágást követ el és ellene a legszigorúbb- megtorló e’járás indítható. Szatmár-Németi, 1916. febr. 7. Dr. LÉNÁRD ISTVÁN h. főkapitány. Adófizetés iránli hirdetmény. Alólirott városi adóh'vatal ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akik a községi adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. te. 26. §-a értelmében esedékes adótarto­zásukat e hó 15-ig be nem fizették, hogy azt, járu’ékaival együtt, a jelen hirdetmény köz­hírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 24 ig az alulírott városi adóhivatalnál annál is inkább fi essék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Szatmár-Németi, 1916. febr. 15. Nagy József főnök, főpénztáros. Kiadó Deák-tér 15. szám alatti házban 1917. február 1-től az az üzlethelyiség, amely­ben ma a gyógyszertár van, mellékhe­lyiségeivel együtt. Értekezni lehet: özv Böszörményi Józsefnél — Szatmáron. — Bérbe vagy eladó Mikola állomástól 4 kilométernyire fekvő 470 holdas birtok 100 hold őszi vetéssel. Tudakozódni lehet a tulajdonosnál: özv. Drucker Zsigmondinál Kassa, Deák Perenc-utca 6. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom