Szamos, 1916. február (48. évfolyam, 33-60. szám)

1916-02-13 / 44. szám

4 oldal SZAMOS nek nincs hivatalos órája, nincs megsza­bott munkaköre, nincs meghatározott pa­rancsolja és éppen a konkrét esetben is beigazolódott, hegy még a 10 esztendős gyerek is összerugdalta. A cseiéd, akiben semlegessé durvít­ják a női méltóság iránti — még őt is joggal megillető —• minimális érzéket is. Akit büntetlen meg lehet gyanúsítani lopással, akit meg lehet vizsgáltatni a rendőrorvossal, mert. — csak cseléd, A cseléd, aki dolgozik, amig bir, amikor kidől, akkor nincs, aki egy pohár vizet adjon neki, mert ki fogja kiszolgálni a cselédet. Ha beteg, akkor nyűg és nem akad, aki megsimogassa a lázas homlokát — pedig neki is jól esne — és hangosan még nyögnie sem szabad, mert behallat­szik a szobába. Közkórház . . . szemét­domb a beteg cseléd helye. És fel kell akasztania magát, meg keli halnia, hogy megbüntessék azt, aki nem vette emberszámba a kis cselédet, aki ma máz* annál kevésbbé örülhet az elégtételnek, mert utolsó leveléb n is azt kérte, hogy „bocsássanak meg a nagysá­gának“. Ne fogja rám senki, hogy szociálista vagyok, hogy lázitó vagyok, hogy ki akarom nyitni a cselédek szemét. Van sok rossz cseléd, hiszen még rossz feleség is van a világon, az bizo­nyos. Van nyelves, van dologkerülő, van léha és erkölcstelen is. De amint semmiben, úgy ebben sem lehet általánosítani és be kell ismerni, hogy sok ezüst-kanál afférral kellett már bajlódnia a rendőrségnek addig, amig ki­derült, hogy a kanál el sem veszett. Legutóbb Szatmáron is fel-felvetődik a cseléd-patronage kérdése. Kétségtelen, hogy egyike volna a legüdvösebb társa­dalmi intézményeknek. Nevelni, oktatni, javitani a cselédet, —- szociális, nemes, jótékony és hasznos munka. De olykor-olykor úgy tűnik fel, hogy a cseléd-otthon melletti telken egy nagysága-patronsget is jó lenne felállítani. Egyik a másik nélkül nem sokat ér. Mert amint a rossz cselédet nem tudja jóba fordítani a legjobb gazdasszony sem, viszont rossz nagysága mellett soha­sem lesz jó a cseléd, ha mindjárt galamb is a lelke, ma született bárányé az erkölcse és bivalyé a munkaereje. A bolgár király uta'ssa. A Sajtószállásról jelentik: Ferdinánd bolgár ki­rály kíséretével megérkezett főhadis-zállá sunkra. A királyt a pályaudvaron Fiigyes főherceg hadseregparancsnok és Conrad ve­zérkari főnök fogadták A király megérkezése után meg’álogatla Frigyes főherceget és Conrad vezérkari főnököt. Az estebéden a főherceg és a király pohárköszöntőket vál tottak. Halálozás. Horn Pál volt szatmári vendéglős, fuvarozási vállalkozó az elmúlt éjjel váratlanul elhunyt. Egyházi közgyűlés. Az evan­gélikus egyház ma déli 12 órakor a Rákóczi utcai áll. iskolában közgyűlést tart az egy­házmegyei elnökség megválasztása tárgyában. Emlékez*e Ő. Gábel Gyula had seregtanitó ma délelőtt mutatja be érdekes módszerét az analfabéta felnőttek gyors ki­oktatásáról a városháza nagytermében. Az előadásra az érdeklődők szivesen láttatnak. Választás előtt. A hétfői közgyű­lés tárgysorozatára egy közigazgatási és egy rendőrségi fogalmazói állás betöltése van kitűzve. Értesü ésünk szerint az egyik állás eléggé autentikus helyről Tereh Bálint ren­dőrtisztnek volt odaígérve, aki az általános tisztujitás alkalmával ez Ígéret ellenében vonta vissza egy másik állásra beadott pályá­zatát. Később azonban a pályázat erre az ál­lásra nem lett meghirdetve azzal az indo­kolással, hogy a város vezetősége nem akarja a pályázatból kizárni azokat a tiszt­viselőket, akik jelenleg harctéri szolgálatot teljesítenek. Atnily megnyugtató és helytálló volt ez intézkedés, annál meglepőbb az, hogy a városi tanács azzal az indokolással, hogy most „sikerrel remélhető a pályázat ered­ménye“ és hogy a munkaerőkre szükség van meghirdette a pályázatot mindkét állásra, A pályázat határideje ma d. e. 11 órakor fog lejárni, de az állásokra már eddig is bead­ták pályázatukat: dr. Ambrózy József, ügyvéd, Tereh Bálint, J e n e y ZsigmoDd, Molnár Lajos. Amikor a törvényhatóság a hétfői közgyűlésen betölti az állást, a köz érdekében lehetetlen kitérnünk azelől, hogy a pályázók személyével ne foglalkozzunk. Tereh Bálint megválasztásának jogosultsá­gát nemcsak az igazolja — hiszen ez a szempont minálunk kezd már kimenni a di­vatból — hogy az általa megpályázott állást már hosszabb idő óta közmegelégedésre tölti be, de az is, hogy — mint említettük — szorgalmas és becsületds munkájának jutal­maként előléptetése meg is van ígérve. — Molnár Lajos zsolnai ügyvédjelölt, akinek pályázata nem jöhet komolyan számításba. Komoly jelölt még J e n e y Zsigmond, aki a város szolgálatából vonult be katonának és aki most katonai szolgálatra valószínűleg alkalmatlanná vált átlőtt balkézzel jött haza a harctérről. Jeney városi tisztviselő és v harctéren is megtette kötelességét. A kettő együtt elegendő ok arra, hogy a közgyűlés komolyan foglalkozzék pályázatával. A legmeg­lepőbb a pályázók között dr. Ambrózy József szatmári ügyvéd neve. Az ember ön­kéntelenül is gondolkodóba esik, amikor azt látja, hogy egy pár éves praxissal biró ügyvéd az ő helyzetében 900 for ntos állásokra pá­lyázik. És bogy erre vonatkozó gondolatainkat nem tesszük le nyomtatásban, annak az az oka, hogy semmi közünk ahhoz, hogy ki mi­kor és miért változtat pályát és hol keresi a boldogulását. Annál több okunk és jogunk van azonban a köz szempontjából állást fog­lalni az ellen, hogy ez a merőben jogosulat­lan és igazságtalan igyekezet sikerrel járjon. Akkor, amikor tisztviselők évek óta dolgoznak a városnál abban a reményben, hogy eljön majd az ő megérdemelt előbaladásuk ideje is, akkor semmiféle jogcíme nem lehet senki, a városházán kívül álló embernek arra, hogy ezeknek a helyére befurakodni igyekezzék. Dr. Ambrózy Józsefnek pedig mindössze any- nyi a jogcíme, hogy pár nap, vagy pár hét óta bejár a városhoz és ott magánszorgalom­ból irnoki munkát véget. A leglényegesebb és figyelmen kívül nem hagyható akadálya azon­ban Ambrózy megválasztásának éppen az a körülmény, amelyre a polgérmester és a városi tanács hivatkozott, amikor a pályázatokat kiirta. Az indokolás szerint sürgős az állások betöl­tése, mert a városnak szüksége van a mun­kaerőre és annak hiánya az ügyek menetében fennakadást okoz. Mar pedig dr. Ambrózy y!916 február 13. 44 szám. József megválasztásával a város nem jut munkaerőhöz Ambrózy dr. ugyanis beso­rozott katona, aki azon a réven van a be­vonulás alól felmenlve, hogy a megfigyelő ál­lomás barakk kórházában automobilos szol­gálatot teljesít. Ha a közgyűlés megválasztja, akkor ez a jogcím és vele együtt a felmen­tés is megszűnik. Uj felmentést pedig nem kaphpt, ha netalán tán megválasztanák, mert iljen irányú kérvény fel sem terjeszthető a minisztériumba, tekintettel arra, bogy a fel­mentés lehetőségének sine qua nonja az, hogy a felmentendő még besorolása előtt abban az állásban lett légyen, amelyikben őt nélkülözhetetlennek tartják. Ha tehát Ambrózy Józsefet meg találnák választani, a város nem érné el azt a célt, amiért a pá­lyázatot kiirta: nem jutna munkaerőhöz, mert uj fogalmazóját nyomban behívnák katonának. Remólljük, hogy a közgyűlés tagjai alaposan megfontolják a dolgot, mielőtt szavazatukat leadják annál is inkább, mert őszintén meg vagyunk győződve arról, hogy amikor a városi tanács a pályázatot kiirta, egyáltalá­ban nem azt célozta vele, bogy dr. Ambrózy József munkaerejét a város részére meg­nyerje. A Sándor Pál—Rakovszky affér. Budapestről jelenti tudósítónk : Ra- kovszky István megnevezte segédeit Zboray Miklós é3 Urmánczy Nándor személyében. A segédek este ülnek össze tanácskozni. Nagy L«Jos alezredes buék.-Ja. Nagy Lajos 12. honvédgyalogezrt dbeli alez­redes, aki tudvalevőleg Przemysl elestekor esett orosz fogságba, Tobolskból levelezőlapot küldött Vereczy Antal nyug. táblabiróhoz, amelyben a következőket írja: „Kedves ba­rátom! A multinál szívből boldogabb újévet kíván Mindnyájatoknak s kedves családoddal és az össes ismerősökkel együtt szívből üd­vözöl tisz! elő barátod: Nagy, alezredes. A A levelezőlap, amely magyarul van írva, igy van do álva: Tobolsk, 1916. I.—5. — 39° R., amivel az alezredes rejtve azt közli, hogy Tobolskban bizony kemény a tél és 39° R. a hideg. A buék tegnap érkezett Szat- márra, tehát 37 napig tartott az útja. A vasúti forgalom korláto­zása. Az 1705. számú személyvonat, amely reggel 8 óra 34 perckor érkezik Szatmárra, Királyháza felöl és az 1706 számú személy- vonat, amely Szatmárról este 7 óra 21 perc­kor indul Királyháza felé, a mai naptól kezdve Királyháza—M«igét között újabb intézkedésig nem közlekedik. Kép kisorsol ás. Boromiaza Tibor festményének a kisorsolása f. hó 15-én, kedden lesz. Egy &oronás sorsjegyek kapha­tók még a Huszár Aladár könyvkereskedésé­ben. A befolyó összeget a festőművész egé­szen a kárpáti falvak javára ajánlotta fel. A vármegyei közigazgatási bizottság Ülése. Nagykárolyból jelen­tik: A vm. közigazgatási bizottsága 11-én tartotta februári ülését. Az alispán bejelenti, hogy az üresedésben lévő aljegyzői állásra dr. Mangu Gyula közig, gyakornok vm. tb. aljegyző, egy üresedésben levő szolgabirói állásra pedig, állomás helyén, Nagysomkuton való meghagyása mellett Lézin Tívdar közig, gyakornok, tb. szolgabiró helyettesittettek be. A tengeri requirálás eredménye a vár­megyében 97.000 mm. volt, Az alispáni jelentés kapcsán dr. Pa- lussr Árpád bizottsági tag szólalt fel s kérte a közigazgatási bizottságot, hogy foruuljon felirattal a kormányhoz aziránt, hogy az 50—55 éves gazdasági cselédek, akik hadi­munkára való kirendelés céljából csakúgy összeirattak, mint a mezőgazdasági munkával nem foglalkozó személyek, a mezőgazdaság érdekében hadimunkára ne rendeltessen' k ki. Indítványát a bizottság elfogadta ,és elhatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom