Szamos, 1916. február (48. évfolyam, 33-60. szám)
1916-02-11 / 42. szám
1916 február 11 42 sz^aa) SZAMOS 3 oldal HÍREK II Tanügyi előléptetés. Poszvék Irén, a ref. tarutónőképzó igazgatója február 1-étől kezdve a VII. fizetési osztály 3. fokozatából a másodikba, — Aczél Ilona tani- tóDŐ pedig a IX. fizetési osztály 3. fokozatából a másodikba lépett elő. A bolgár kertészek földje. Megírtuk már, hogy a Szatmáron volt és hadköteles korban levő bolgárok, akik itt pékmesterséget folytattak vagy kertészkedtek, visszamentek hazájukba, hogy ott katonai kötelezettségüknek eleget tegyenek. A bolgár pékek műhelyének üzemét a város tudvalevőleg más helybeli pékmesterekkel folytattatja, mig a bolgár kertészek földjeinek megművelése iránt eddig tudtunkkal nem történt intézkedés. Nem volna pedig fölösleges dolog, ha a város vezetősége — mint más városokban is teszik — foglalkoznék azzal, hogy a bolgárok árván maradt konyhakertészetét házi kezelésbe vegye vagy pedig más utón megműveitesse, szükség esetén azok megművelésére hadifoglyokat kérjen. Nem hisszük, hogy ez ellen akár a bérbeadóknak, akár a hadbavonuit bérlőknek kifogásuk lenne, de külömben is a városnak joga van a parlagon hagyott területeket megroüveltetni. Halálozás. Szűcs Valéria óvónő képzőintézeti tanulőnő, 18 éves korában pár órai kinos szenvedés után e hó 7 én elhunyt. Az orvosi vélemény szerint nagyfokú agy- hártyalob ölte meg a fiatal leányt. A lisztcsempész büntetése. Példás ítélettel büntette meg az aradi rendőr- biróság Spiléter Rudolf aradi pékmestert. A pékmester ugyanis a tiltó rendelkezések dacára a háborús időben ép úgy üzérkedett, kereskedett liszttel mintha, a liszt szabad kereskedelem tárgya lett volna. Az aradi rendőrség azonban idejekorán elkobozta azt a 7 waggont kitevő lisztet, melyet a várostól kért, holott nem volt szabad kérnie, mert még 40 waggon csempészet lisztje volt eldugva. A lefolytatott vizsgálat és tárgyalás után Spiléter Rudolfot két hónapi elzárásra és 17050 korona pénzbüntetésre ítélte az aradi rendőrség. Az árdrágítók büntetése szigorúbb lesz. Az eddigi rendeletek alapján, csak kihágásnak minősítették a közszük ségleti cikkek indokolatlan megdrágitóit. A törvény azonban az árdrágítások bizonyos eseteit vétséggé minősiti és szigorú fogház, börtön és pénzbüntetéssel sújtja, Az uj törvény szerint a közszükségleti cikkek engedély nélküli aránytalan beszerzése, felhalmozása, a forgalomból való elvonása, vagy azoknak a maximális áron felül való értékesítése mint vétség, a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai alá esik. Éppen ezért felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy az árdágitók- ról szóló törvény életbe lépett s ha valahol visszaélésnek jönnek a nyomára, tartsák kötelességüknek az esetet illetékes helyen bejelenteni. A feljelentés megtehető akár a királyi ügyészségnél, akár bármelyik rendőr- hátóságnál. Könyvet a fiatalkorú bűnösöknek. A fiatalkorú bűntettesekről szóló törvény humanitása tudvalevőleg nem annyira a megtorlást célozza a bűnösökkel szemben, mint inkább javítást. A javitó nevelés érdekében aztán olyan eszközre van szükség, 8 melyekről a fiatalkorú megtévelye- dettek megmentése körül társadalmi utón munkálkodó Patronage gondoskodik. Ilyen elsőrangú és nélkülözhetetlen kelléke a javitó nevelésnek a könyv. A könyvek beszerzése körüli feladat a társadalomra hárul, amelyről feltételezzük, hogy szives készséggel fogja azokat a nemes célra átengedni. Elemi iskolai könyvek kellenek csupán: olvasó, földrajz, számtan és esetleg ifjúsági folyó- ( iratok, amelyek nem képviselnek értéket, de a fiatalkorúak megmentése körül szinte nélkülözhetetlenek. A könyvek Márton Lázár fogházfelügyelőhöz küldendők. Robbanás egy hollandi kikötőben. Vlissingenből jelentik: Tegnap délután felrobbant egy torpedó, melyet a kikötőben levő egyik hollandi buvárhajó lőtt ki. A torpedó eltalált egy pontont, amelyen sok ember tartózkodott. Az óriási robbanás következtében egy ember meghalt, tizenketten megsebesültek és ketten eltűntek. A buvárhajó könnyebben megsérüld több hajó pedig megrongálódott. A kár jelentős. Betörés. E hó 9-én az esti órákban Miliczer Lébi földbirtokos Kölcsey-utca 6. szám alatti lakására betörtek. A betörők a Wert- heim-szekrényt akarták feltörni, mely azonban nem sikerült. A betörők külömben is tégladarabokkal akarták a szekrény fedelét bezúzni, amely mint primitiv betörő szerszám nagyon természetesen nem vezetett eredményre. A betörők mikor látták munkájok eredménytelenségét, anélkül, hogy valamit magukkal vittek volna, az ablakon keresztül eltávoztak. A csendőrség az ügyben megindította a nyomozást. Levél a harctérről. A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred XVII. menetszázadának ski-csapatja az olasz harctérről meleghangú sorok kíséretében üdvözletét küldi szerkesztőségünk utján a város egész közönségének. A derék fiuk, mint Írják — teljessé akarják tenni — testvér elődeik példájára a győzelmet ellenségeinken. Az üdvözlő levélírói, kik mind szatmári fiuk, a következők: Klein Mór, Erdei Ferenc, Fischer Herman, Szatmári Ferenc, Gál József, Almásy László, Kiss Gábor és Weisz József. Nyugtázás. A községi bíróság 10 koronát küldött át a Vörös Kereszt Egylet pénztárába, mint Makay Elek szatmárhegyi lakos által adományozott, részére megítélt napidij és útiköltséget ; ugyanez a hivatal 4 koronát mint Román János részére megállapított kárdijat. — A szatmári főszolgabírói hivataltól pedig 16 K 20 f, érkezett, mint a járásban eszközölt gyűjtés eredménye. Ezen összegeket hálás köszönettel nyugtáz. Bélteky Lajos Vörös Kereszt Egyleti pénztárnob. A „Szamos“ gyűjtése. Özv. Helmeczy Józsefné (Pettyén) Szatmáríaívára 40 koronát a vak katonák számára 10 koronát küldött be hozzánk. Tűz a szarugyárban. Tegnapelőtt éjjel 2 órakor tűz ütött ki a Csont- és Szarugyár részvénytársaság épületében a második emeleten, hol jelenleg raktárhelyiség van. A tüzet a kivonult őrség nagy fáradtság után lokalizálta és megmentette az épületet a nagyobb veszedelemtől. Tekintettel arra, hogy a gyár mintegy 3 éve nincsen üzemben. abban nem dolgoznak, a tűz oka gyújtogatásból eredt. Mintegy két héttel ezelőtt az épület azon részében, hol most a tűz kiütött, betörtek és onnan nagyobb értékű gépszijjakat vittek el. Alapos tehát a gyanú, hogy az illetők, Jkik annak idején a betörést elkövették, valamely ok miatt fel akarták az egész gyárhely iséget gyújtani. .A tűz által okozott kár csekély, mert aránylag értéktelen dolgok pusztultak el. I színház Heti műsor. Pénteken: Faun C). Szombaton: Karikagyűrű A). Vasárnan • d u> Luxemburg grófja vasárnap. egte Karikagyűrű. B) • •■••♦•••♦•♦•♦•♦•'♦•♦•♦•«►••a Szerkesztő: Dr. Stem Mór. 1326—1916 tan. sz. Hirdetmény. A 3925—1915. M. E. sz. rendelet értelmében mindenki és pedig nemcsak minden magán egyén, hanem minden jogi személy, ipar és kereskedelmi vállalat, köztestület, közhatóság és intézet is büntetés és elkobzás terhe alatt köteles volt búza, rozs, kétszeres árpa, zab és lisztkészletét, illetőleg készletének a saját házi és gazdasági szükségleteit meghaladó feleslegét e hatóságnál bejelenteni. — Hasoulókép bekellett jelenteni a 89900 ein. 1915. sz. földmiveléeügyi ministeri rendelet értelmében a tengeri készleteket. A bejelentett mennyiségekből megállapíthatónak látszik, hogy a bejelentést sokan elmulasztották vagy nem a valóságnak megfelelően tették meg. Ne hogy a pénzügyőrség közegei utján fosranatositandó nyomozás eredményéhez képest a mulasztások folytán olyanok is büntető eljárás alá kerüljenek és készletük elkobzásával sujtassanaíc, akik a bejelentést tájékozatlanságból vagy más ily menthető okból elmulasztották, a ministérium a 370—1916 ME. számú rendelettel megengedte, hogy mindazok, akik a bejelentést az említett rendeletek ellenére a megszabott határidő alatt egyáltalán nem, vagy nem az említett rendeleteknek megfelelően tették meg, mulasztásukat mindaddig, amig be nem jelentett készletüket a pénzügyőrség ki nem nyomozta, vagy ezeket a készleteket más még fel nem jelentette, utólag oly módon pótolhassák, bogy a be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot és lisztet a helyi hatóság által megjelölt raktárba vagy a Hadi Termény részvény- társaságnak bejelentik. Mindazok, akik mulasztásukat a fentebbi rendelkezések szerint utólag pótolják, ezzel az előzőleg elkövetett kihágás büntetőjogi és vagyonjogi következményei alól mentesülnek. Az utólagos bejelentések a hivatalos órák tartama alatt dr. Papp Ottó városi tanácsnoknak a Szatmárhegyre nézve pedig dr. Nagy József rendőrkapitánynál tehetők meg. Szatmár-Németi, 1916. január 29. Városi tanács. Hirdetmény. a jövedelemadó kivetéséhez szilkséies adatok beszolgá.tatása tárgyában. A hadsegélyző céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló és az 1915. évi XXI. t.-c. 7. §-a szerint hatályban az 1916. évre is fentartotí 1914. évi XLVI. t.-c. végrehajtása, illetőleg a jövedelem- adó 1916. évre szóló kivetésének megindítása tárgyában kiadott körrendelet szerint azok a természetes és jogi személyek, akik egy egyén részére 15000 koronát meghaladó szolgálati illetmény vagy nyugellátás kifizetésére vannak kötelezve, tartoznak 1916. évi február hó 15-ig az illetményre vagy ellátásra iogositottakról a név, foglalkozás, valamint az illetmények ösz- szegének egyenkinti megjelölésével az előirt nyomtatványokon róvjegyzéket és illetmény- jegyzéket beszolgáltatni. Az ingyen kiszolgáltatandó nyomtatványok a félnek hivatalból kézbesítve nem lesznek, hanem azokat a szolgálatadó a jegyzői irodába vagy a városi adóhivatalnál maga vagy megbízottja utján veszi át. A névjegyzék egy példányban állítandó ki mindazokról az alkalmazottakról, akik egyazon községben, városban laknak. Minden olyan alkalmazottról, akinek szolgálati járandósága a 15000 koronát meghaladja, az íllet- mónyjegyzék külön készítendő egy példányban és ez a példány a névjegyzékhez csatolandó. Az illetményjegyzékben : a) az állandó természetű illetményeket a folyó évre járó összegükben; b) a változó természetű illetményeket pedig a megelőző évben kifizetett összegükben kell feltüntetni. Ha a b) pont alatt említett váltakozó természetű illetmény nem szól a megelőző óv egész taramára, a tényleg kifizetett összeg veendő fel a kimutatásba; ha pedig ez a járandóság az összeírást megelőzőleg még csak sz adó ev elején keletkezett, a folyó évben a kimutatás kiállításáig tényleg járó összeget tartozik az erre kötelezett kimutatni, mindkét esetben megemlítve azt az időpontot is, amely-
