Szamos, 1915. december (47. évfolyam, 329-358. szám)

1915-12-29 / 356. szám

2. oldal SZAMOS (1915 doc^íobíir 29 356. szám Monteijegpói had^zintérrS. Budapest, dec. 28. Hivatalos jelentés: A montenegróiak csapatainktól ül­dözve Godij evőből Biocába vonultak vissza. Kovren közelében csapataink három darab legmodernebb szerkezetű monte­negrói ágyút ástak ki. BLŐfer altábornagy. Berlin. dec. 28. A német főhadiszállás jelenti a balkáni j hadszintérről: A helyzet változatlan. Legfelsőbb hadvezetőség. A bolgár trónbe6zéd Budapest, dec. 28. Radoszlavov bolgár miniszterelnök táv- iratozza Pancse Doreff főkonzulnak: A bolgár király a szobranje tegnapi ülésén a következő trónbeszédet olvasta tel: Én és kormányom — úgymond — a világháború kitörése után hallatlan erő­feszítéseket tettünk, hogy Szerbiával meg­egyezhessünk azon területek békés utón való visszaadására, amelyet Szerbia tőlünk áruló módon elrabolt. Ámde fáradozásaink Szerbia önfejűségén meghiúsultak. A békés eszközök kimerítése után kénytelenek vol­tunk csapatainkkal benyomulni Macedóniába hogy testvéreinket telszabaditsuk. A perfid ellenséget szövetségeseink dicsőséggel övezett csapataival kiűztük országából. Ugyanakkor a szerbek segítségére jött ántánt-csapatokat is kivertük Macedóniából. Meghajlok az elesett hősök emléke előtt, akik vérükkel pecsételték meg a nemzeti egységet. Dicsőség csapatainknak, akik kivívták a győzelmet. A trónbeszéd megemlékezik a Török­országgal kötött barátságos megegyezésről, melyet a két állam szerencsés együttmunkál- kodásának zálogául tekint. A menekülő szerbek szenvedései. Amsterdam, dec. 28. A Daily News ehikagoi levelezője a szerbek visszavonulásáról Prizrendből Szku- tari felé a következőket Írja: Az ütközetben 80,000 szerb katona vett részt, akik közül 46,000 a bolgárok fogságába jutott, mig a többi elmenekült. Az utóbbiak a járhatatlan albán hegyekben a zuluk módjára guerilla harcot folytatnak. A szerbek menekülését csak Napóleon­nak Moszkva alóli elvonulásával lehet össze­hasonlítani. A menekülők csak három napi élelemmel voltak ellátva. Ennek fogytával a kidőlt lovakat szúrták le és azok nyers hú­sával táplálkoztak. Végre a lovak is kifogytak. A tudósítónak Eszad pasa kijelentette, hogy sem ágyúja, sem muníciója, sem kato­nája nincsen. Nikita a tudósitó előtt úgy nyilatkozott, hogy a királyi család nyugodtan Cettinjében marad, mert nem hiszi, hogy az ellenség sok katonát áldozzon fel egy pár hóboritotta hely elfoglalására. Putnik vajda teljesen rokkant. A kato­nák a beteg hadvezért egy az utcán talált és szalmával bélelt ládában hordják, amelyre két deszkát szögeztek keresztbe. A vajda igy menekül Szkutariba. A szerbek attól tartanak, hogy a köz- j ponti hatalmak két héten belül elfoglalják j Szkutarit és Durazzot. * : Róma, dac. 28. ! Az olasz kiiáty legközelebb Casertában találkozni fog Péter szerb királlyal. Lugano, dec. 28. Montenegróban másfélmillió szerb me- 1 nekült leirhata'lan nyomorbau van. Nikita vigasztalásul azt mondta a me­nekülteknek : „Van Isten, él még Orosz­ország ! * Egy öreg szerb menekült erre azt felelte, hogy az Isten nagyon magosán, Oroszország pedig nagyon messze van. A török seregek akciója. Konstantinápoly, dec. 28. A Milli ügynökség jc’ lenti: Azon muzulmán harcosok, akik Hedzsászban gyülekeztek, hogy az Egyptom elleni akcióban résztvegye- nek, Fajnar bég parancsnoksága j alatt egyesültek a negyedik tőrök i hadsereggel. Lugano, dec. *28. A Stampa jelenti: Nyoloaadikán egy német tenger­alattjárótól kisért tőrök gőzös Solum- nál kétszáz törők tisztet és katonát, valamint ágyukat és gépfegyvereket partra tett. A buvárhajó ezután meg­támadta az Abbas és Abdel Monsim nevű angol gőzhajókat, amelyeket elsül y es ztett. Az angolok kerülik a zzenusziak- kai való összeütközést. Ai antant és Görögország Pétervár, dec. 28. A Ruszkij Vjedomo3zti athéni levele­zője beszélt Demidov ottani orosz követtel, aki kijelentette, hogy Görögországgal a dip­lomáciai tárgyalások még nem értek véget. Az ántánt újabban azt követeli, hogy nemcsak Macedónia, hanem Epirusz is be­vonassák a hadizónába. Egyik lap szerint az ántánt Görögorszá­gon át összeköttetést akar létesíteni Szaloniki és Valona között. Athén, dec. 28. Az ántánt csapatok a harcoknak görög területen való újra felvételét e hó végére várják. Román—bolgár szállítási egyezmény. Bukarest, dec. 28. Az Adverul szerint a román—bolgár egyezmény értelmében Oboriete határállomá­son át megérkezett Bulgáriába az első ősz trák, magyar és német árukat hozó vonat. Románia semleges marad Pária, dec. 28. Marghilloman volt román pénz­ügyminiszter ideérkezett. A román államférfi kijelentette, hogy Románia semleges marad. Az olasz jjadszinfcérről. Budapest, dec. 28. Hivatalos jelentés : A tirolj, déli és délkeleti arcvonalon a tüzérségi harcok tovább tartanak. Hő fér, altábornagy. Kitchener India alkrálya. London, dec. 28. Hir szerint Kitohenert India alkirályává fogják kinevezni. A qyiígati feadsziatM, Berlin, dec. 28. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Egy ellenséges monitor tüzelése Was- tende fürdőben három lakost, köztük két asszonyt megölt. Az arcvonalon időről időre élénk tüzér­ségi, kézigránát és aknaharcok fejlődtek ki. A Hirzensteinon a franciák ma reggel előretörést intéztek ellenünk. Közelebbi jelen­tések még nem érkeztek. A soissoni pályaudvar é énk vonatfor­galmát tüzérségünk tűz alá vette. A franciák nem régiben a pályaudvar közvetlen köze­lében levő kórházat, nyilván a pályaudvar védelmére, vöröskereszt lobogókkal látták el. A kórház közel lévén a pályaudvarhoz, vé­letlen találatok a kórházra nincsenek kizárva. A legfőbb hadvezetőség. LEGÚJABB. Részleges demobilizáció Görögországban Athén, dec. 23. A hadügyminiszter a mozgósított csapatok 10—15 százalékát szabad­ságolta. Cas elnau francia tábornok Szalonikiból ideérkezett és a királynál kihallgatásra jelentkezett. Elsülyesztett ántánthajók London, dec. 28. Ellenséges hajók elsülyesztettek egy 4512 tonnás angol és egy 4215 tonnás belga gőzöst. A megtorpedózott Vilié de la Ciotat francia gőzössel nyolcvanan elpusztullak. A Ti^za-pzamog-köz veszedelme. A decemberi árvíz. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, dec. 28. A Tisza—Szamos-köz jórészét az árvíz ismét elöntötte. Ennek a tőidnek tiszta ma­gyar népe panasz és siránkozás nélkül tűri ismét a sors rettentő csapását annak dacára, hogy az 1912. év óta évröl-évre ismétlődő árvizek között ez a hideg, decemberi árvíz a vele járó havas és esős idő miatt a leg­kegyetlenebb volt. Legkegyetlenebb azért is, mert álnokul, alattomosan lepte meg a vidéket s lassan uralmába vett mindent: előbb a legelőket, azután a tanyákat, végre addig duzzadt, mig az utakat és a községek belsőségét is el­öntötte. Az áradást egyszerre december 5 én kezdte az öreg Tisza, a nyughatatlan Sza­mossal és az alattomos Túrral. December 6-án a Tisza vize jégpáncélját is magával hozván, a nagytömegű jég elsodort mindent, ami útjába akadt. Nevezetesen a drótköte­lekre és láncokra kikötött vízi malmokat és kompokat, miután a láncokat és köteleket, mint a cérnaszálakat az első nyomásra el­szakította. így vitte el a Szatmárcseke és Badaló közt közlekedő kompot is. A Szamos hasonlóképpen cselekedett. Alig hagyott vizi-malmot és kompot épségben. A matolcsi kompot is letépte kötelékeiről, a vezérkötél kifeszitésóre szolgáló vasdarut és kötél feltámasztó vasoszlopot eltörte és a kompot megrongálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom