Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)

1915-10-23 / 290. szám

(1915 jktóber 23. 290. szám) SZAMOS 3. oldal £ magyar Varosok állaíjdó bi- zoítsága és az élelmiszer hiány Ferencz Ágoston tanácsos jelentése. — A „Szamos“ eredeti tudósi á:a. — Szatmár, okt. 22. A magyar városok kongresszusának középponti szerve, az állandó bizottság, e hó 14-én tudvalevőleg értekezletet tartott a közélelmezés kérdésében, amelyen a városi tanács megbízásából Ferencz Ágoslon taná­csos veit részt, aki a város törvényhatósága előtt a következőkben számolt be küldeté­séről : Ezen értekezleten nyilvánvaló lett az a szomorú valóság, hogy nemcsak a főváros, hanem valamennyi vidéki város egyformán küzd a közélelmezés nehézségeivel és a rendkívüli drágasi ggal. A tanácskozás a székesfővárosnak a közéleltnezós kérdésében hozott közgyűlési határozatából és a kormányhoz intézőit fel­iratából indult ki. Csak általános vonásokban jelzem, hogy a főváros határozata rámutatva az ijesztő mértékben növekedő drágaság okaira, meg- je’öii a drágaság enyhítésére szolgáló módo­kat is, úgymint : az elsőrendű fogyasztási cikkek árának maximálását és az eladási kényszert, másszóval rekvirálást, továbbá a beszerzés központi szervezését és végre az élelrniszerdrágitók szigorú megbüntetését. Mivel pedig a főváros nem rendelkezik hatalmi eszközökkel a drágaság ilyen módon való csökkentésére, egyedül a kormánytól kér és vár eredményes intézkedést. Hozzátette még, hogy a magyar ki ráJyi kormány intézkedése is csak agy vezethet a kívánt célhoz, ha az osztrák kormány és a legfőbb katonai admi­nisztráció egyöntetűen jár el a drágaság okainak megszűntetésében Az állandó bizottság Nagy Ferenc dr. miskolci polgármester előadásában még egy­szer részletesen tárgyalás alá vette a kérdést és a tárgyalás eredményeként a főváros közgyűlési határozatát egész terjedelmében magáévá tette. Megállapította, hogy a drága­ság legfőbb oka a háború, amin, sajnos, semmiféle kormányintézkedésekkel sem lehet egyelőre segiteni. A háborún kivül a drága­ság közgazdasági okokra és a nagymérvbon kifejlődött üzleti spekulációkra vezethető vissza. Ez utóbiakat már meg lehet szün­tetni, vagy legalább is nagy mértékben csökkenteni. Az állandó bizottság tehát egyhangúlag elhatározta, hogy fölir a kormányhoz és felhatalmazást kér a helyhatóságok ré­szére' hz eksőrondü fogyasztási cikkek árának maximálására és e cikkeknek készpénz fizetés ellenében való rek- virálására. A maximális árakat külön kéri meg­állapítani a termelőnél, a nagy és kiskeres­kedőnél. A rekvirálást és a maximálást pedig kéri kiterjeszteni a kenyérmagvakra, lisztre, főzelék-félékre, rizsre, dióra és mákra, húsra, zsírra, szalonnára és élő sertésre, azonkívül egyéb szükségleti cikkekre, úgymint tűzifára, szappanra, denaturált szeszre stb. Kéri továbbá a kormány intézke­dését az üzleti spekuláció korlátozására, valamint a nagy bankok élelmiszer üz­leteinek szigorú ellenőrzés és felügyelet alá helyezésére. Kéri a büntető határozatoknak a ter­melőkre és a nagykereskedőkre való kiter­jesztését, mert csupán a kis elárusítók bün­tetése célra nem vezet. Igen fontos tárgya volt az értekezletnek a hadseregszállitások rendezése, aminek szintén nyomatékos kifejezést kívánt adni a föliíatban. Kétségtelen tény ugyanis, hogy többek közt a hús árának felhajtása tisztán a hadsereg fogyasztásának tulajdonítható. ' Kérte ennélfogva a kongresszus egy nagy egység beszerzési központ szerve­zéséi és- enmk körébe a haditermények iá badiszükségletek beszerzésének be vonásét.^ r* *•> * r» A tejinség enyhítésére az állandó bi­zottság tejelő tehenek külföldről való beho zatalát és e tehenek megszerzéséhez a gaz­dák részéra állami hitel nyújtását kérte. A tengeri rakvirálás tekintetében a kongresszus felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a tengeri hizialási célra épolyan szükséges, mint közfogyasztásra, a rekvirálási rendeletben tehát eziránt is intézkedést keli tenni. Az állandó bizottság gyűléséből azt a konklúziót lehet leszögezni, hogy helyi intéz­kedések eredményre nem vezetnek. Itt or­szágos intézkedés kell, még pedig sürgősen. Bárczy István polgármester, értekezleti elnök megnyugtatta az értekezleten a jelen­voltakat, hogy a kormányban megvan a jó­akarat és tud is segiteni, csak az kár, hogy ez az akarás akkor jön, mikor utána vagyunk a bajnak, amikor azt már megelőzni nem, csak orvosolni lehet. A kongresszus abban állapodott meg vé­gül, hogy a fölirat szövegének végleges megálla­pítása és a kormánynak való átnyujtása végett 10—12 napon belül ismét összejön. Tisztelettel kérem, móltóztassék jelenté­semet tudomásul venni s az elsőrendű fogyaszd tasi cikkek nagyban való hatósági beszerzésétől egyelőre eltekinteni, ameddig t. i. a városok kongresszusa által felállítani kórt nagy be­szerzési központot megszervezik. Kisebb kész­letek beszerzésének s általában a közélelme­zési kérdéseknek tárgyalásához pedig javaso­lom, hogy a tanács támogatására méltózlas- sék a fővárosi népélelmező bizottság mintá­jára egy bizottságot kiküldeni. Ferenc Ágoston tanácsnok. * A városi közgyűlés e jelentést tudomá­sul vette s a tanács támogatására egy nép­élelmezési bizottságot küldött ki, melynek tagjaiul Bölönyi László, Duszik Lajos, Fógel Károly, Horváth Bertalan, Kereszt- szegby Lajos dr., Losonczy József, Pethő György, Ráth Lajos, Tenódy Márton dr. és Weisz Sándor dr. bizottsági tagokat válasz­totta meg. Hirdetmény a 40—42 évesek bevonulásáról. Már jeleztük, hogy a honvédelmi miniszté­rium november 3-ra hívta be a 40—42 éves népfelkelőket. Az erre vonatkozó bevonulási hirdetmény tegnap érkezett meg a városi katonai ügyosztályhoz, mely azt már ki is függeszttette. A hirdet­mény főbb rendelkezései a következők : Az 1873.. 1874. és 1875. évben szüle­tett népfölkelésre kötelezettek, kiket fegy­veres szolgálatra alkalmasnak találtattak, november 3-án tartoznak bevonulni tényleges szolgálatra, amennyiben nin­csenek nóvszerint felmentve. Ugyanezen napon vonulnak be az 1872., 1873,, 1874. évi és fiatalabb születésű A) al- osztályu (katonailag kiképzett) népfelke­lésre kötelezetlek, kik egyizben már be­vonultak fegyveres szolgálatra, de el- szabadságoltattak, továbbá a kirendelt, de időközben elbocsátott 1873 — 1897. évi születésű munkások, kocsisok stb., végül az önkéntes belépés folytán be­sorozottak. Hir az orosz fogságból. Erdei Jó- zsefné szatmári (Honvéd-u. 78. sz.) lakos közli velünk, hogy levelet kapott férjétől, aki orosz fogságba karült és férje azt írja, hogy vele együtt van egy Czilak József nevű em­ber is. Mivel Erdeinó Czilak József családját nem ismeri, leikért bennünket, hogy a Szamos­ban hozzuk tudomásukra ezt az értesítést. III-ik kibocsátású hadik öl­esönök a Szatmári bank rész­vénytársaságnál mint hivatalos jegyzési helyen jegyezhetők. HIRDETMÉNY. A Szatmári Le­számítoló Bank r.-t. hadifoglyok ré­szére pénzkülde fényeket közvetít. Sjwrtewwtá Dr. Stem Mór. Istentisztelet. A szatmári református templomban f. hó 24-ón vasárnap délelőtt 10 órakor prédikál Boros Jenő lelkész, délután 2 órakor Thury Sándor s. lelkész. Osztrák miniszterek látogatása Bu­dapesten. Budapestről jelenti tudósítónk: Slürgkh gróf és Heinold báró osztrák minisz­terek Budapestre érkeztek. A miniszterek délelőtt Tisza István gróf miniszterelnökhöz mentek konferenciára, melyen résztvettek a magyar miniszterek is. A konferencia tárgyát az élelmezési kérdések képezték. — A magyar és osztrák pénzintézetek képviselői holnap délelőtt értekeznek. Megakarják tudni, hogy a háború kitörésétől letelt másfél év alatt mi történt a Belgrádban maradt pénzintézeteik kósz'eteivel és irataival. Szivszélhüdés az utcán. Tragikus módon hunyt el pénteken délelőtt Horovitz Herman nyug. törvényszéki tisztviselő. Köl- tözködőben volt és a Petőfi-utcán kisórte a bútorait szállító szekeret, amikor a Lengyel­ház előtt hirtelen, egy hang nélkül összeesett. A gyorsan előhívott orvos már csak azt konstatálta, hogy a 70 éves öreg embert szivszél­hüdés ölte meg. Holttestét hazaszállították lakására. Vármegyei közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága október 28-án rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya a vármegyei tisztviselők részére enge­délyezett segélyek felosztása. A spanyol király intervenciója. Mad­ridból jelentik : A spanyol király közbenjárt a német császárnál néhány brüsszeli ember megkegyelmező*« érdekében, kiket az angol és francia hadifoglyok szökésének előmozdí­tásáért halálra ítéltek. A császár táviratilag azt válaszolta, hogy meg fogja vizsgálni az iratokat. **- ;• "Hí » 'V' ~ *= TU m HÍREK. ——— _____ i ITKÁNIAMÖZGOj I (KINO THEATER) - |{ ! Az Iparos Otthon dísztermében. ;i Telefon 3-95. _______1 MA SZOMBATON J | este 7 órától folytatólag 11 óráig: | I a Dank-Kino Gomp. nagysikerű alkotása. | p 1. Strassburg, gyönyörű természetes. 1 I 2. 3. Ha az apa a fiával tart, vigjá'ók. I Ős erdők Varázsa | életkép 2 felv. I 6. Tüzeevérüek, humoreszk. 7. 8. 9. 10. A világhírű dán tragika ERNA MORÉNAf első fellépte B CSUK S i ÁLOM VOLTj I megható társadalmi dráma 4 felv. (2000 m.) ? A szaklapok híradása szerint amit Erna -tj Moréna produkál ebben a darabban, az | focimul minden kritikát. Attól a pere- ? tói kezdve, ahogy a vásznon megjelenik, f magával ragadja a nézőt. Erna Moréna film a szezon szenzációja. I M# f W wMtmh i mi í i i iriii inn——rzrian Tnrr—r

Next

/
Oldalképek
Tartalom