Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)
1915-10-07 / 274. szám
XLVÍI. évfolyam. 274.. szám Szsímér, 1915. október 7., csütörtök SZÁMI nz i s POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI DIJAK : énre helyben 14 K 40 f Vidéken . évre n 7 „ 20 f „ Negyedévre „ 3 „ 60 f . Egy hónapra „ 1 „ 20 f „ IS K — f 9 „ - f 4 „SOf i „eof Felelős szerkesztős DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptula|donos: a „Sxabadsajtó“ Vónyvn'/omdn és lapkiadó részv.-térs. SZHTMAR-HÉMETL Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyíl üt ér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-üTCH / Időszspnéien követeljek. Érthetetlen az a türelmetlenség, amely- lyel az ellenzéki sajtó egy része az Ausztriával való gazdasági kiegyezés tárgyalásainak az elhalasztását sürgeti. Ez a követelés két főérvre támaszkodik, de egyik sem állhat meg. Az első szerint ennek a kérdésnek napirendre tűzése megbontaná a politikai pártok egyetértését, amennyiben az önálló vámterület híveit heves támadásra ösztönözné. A második érv az, hogy ma még nem lehet előrelátni azokat a változásokat, amelyeket a világháború általában s esetleg a monarchia két államának területére nézve is előidéz. Az önálló vámterület hivei azonban meggondolhatnák, hogy éppen Magyarország önállóságára való tekintetből nem szabad kö- vetelniök s nem volna szabad megengedniük sem, a szerződés-kötés elhalasztását. Ugyanis kereskedelmi és vámszerződésünket a hatvanhetes kiegyezés értelmében tiz évről tiz évre kötjük meg Ausztriával, tehát tiz évenkint egyszer nyilik alkalom arra, hogy a gazdasági viszonyunk szabályozására vonatkozó jogunkat gyakoroljuk. Kár volna bizonytalan ideig felfüggeszteni ennek a nagyfontosságu jogunknak a gyakorlását, melyben oly határozott kifejezést nyer állami függetlenségünk. Másrészről azonban még nagyobb kár a mostani súlyos időkben fölujitani az önálló gazdasági berendezkedés időszerűtlen követelését s ezzel veszélyeztetni azt a rendkívül értékes összhangot, amelyben a magyar pártok s amelyben Magyarország és Ausztria működnek együtt. Erre most határtalanul nagyobb szükség van, mint arra a kísérletre, hogy mennyire válik be a gyakorlatban egy kisebbségi párt gazdasági elmélete és arra alapított programm- pontja. Ugyanis — és ez a második érvre is válasz — a világháború ténybeli következéseit nem láthatjuk ugyan előre, azonban a jövőnek bizonyos fejlődési irányait a legnagyobb valószínűséggel már ma megállapíthatjuk. Nem tudhatjuk tehát, hogy Magyar- országnak és Ausztriának a területe a háború után mennyivel fog gyarapodni, esetleg csökkenni, de ez nem is akadálya annak, hogy egymáshoz való gazdasági viszonyunkat szabályozzuk. Ellenben bizonyosak vagyunk benne, hogy a monarchia két államának egymásra utaltsága a jövőben még növekedni fog s az is szükséges lesz, hogy némA szövetségesünkkel a mainál szorosabb gazdasági kapcsolatba (de nem ám vámunióba) lépjünk. Erre azért lesz múlhatatlanul szükség, mert ellenségeink már most szervezkednek ellenünk gazdasági téren is — nem kell nagy jóstehetség annak a megjövendöléséhez, hogy a fegyveres mérkőzés megszűntével a legnagyobb erővel indul meg az államok gazdasági vetélkedése, amiben úgy védhetjük meg legjobban érdekeinket, ha Ausztriával és bizonyos határokig Németországgal is együttesen léphetünk fel. Ez semmiképpen sem ok a halasztásra, sőt ellenkezőleg arra ok, hogy egymással minél előbb jöjjünk tisztába, mert anélkül idegen államokkkal nem indíthatunk kereskedelmi tárgyalásokat. Elhalasztani csupán egy dolgot kell: a pártpolitikai, szempontok érvényesítését. Ennek igazán nem jött még el az ideje. Az a mód, ahogyan gazdasági viszonyunk eddig volt rendezve, nem volt kán ra Magyarországnak, mert hiszen ily elrendezés mellett elég erősekké fejlődtünk a világháború rettenetes megpróbáltatását kibírni. De a pártpolitikai tusakodás időszerűtlen elszabadulása, a nemzeti egység megbontása a világháború végső erőfeszítései közben — igen veszedelmes dolog lenne és soha jóvá nem tehető káros következményekkel járhatna. Hőfep aitábopoagy jelentés. Budapest, okt. 6. Hivatalos jelentés : Orosz hadszíntér: Nincs változás. Olasz hadszíntér: A vilgereuthi fensikon éjfélkor az olaszok egy erős támadását, mely helyenkint megközelítette akadályainkat, véglegesen visszavertük, Délkeleti hadszíntér: Nincs újság. Hó fér altábornagy. k naget föhadkallág jelentése Berlin, okt. 6. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A Neuvilletől északkeletre emelkedő magaslatokon a franciáknak egy kézigránáttámadását visszavertük. A Champagneban a franciák tegnap megkisérelték, hogy eddigi támadó arcvonalukon az offenzívat megújítsák. Az ellenség azt hitte, hogy erős ágyutüzzel, amelyet délután a legnagyobb hevességig fokozott, állásunkat a tervezett általános támadás céljából képes lesz rohamra megérlelni. Eközben pedig az egész arcvonalon rohamcsapatait készenlétbe helyezte. Az ellenség kiinduló állásaira nehezedő ágyutüzünk alatt a franciáknak csak egyes helyeken sikerült csapataikat rohamra előrehozni. Ahol rohamot intéztek, ott súlyon veszteségeik mellett visszavertük őket. így a Somme-py-squaini műut mellett több Ízben megismételt rohamaik teljesen összeomlottak és támadásaik Beau-Sejour-Fermetől északra és északkeletre, valamint Vilié sur Tourbelől északnyugatra is teljesen sikertelenek maradtak. Az angolok 1915. október elsejéről keltezett jelentésükben azt áliitják, hogy a légiharcban repülőinkkel szemben fölényben jutottak. Erről a következő összeállitás adja a legjobb tájékoztatást: Szeptember havában a németek 7 légi jármüvet vesztettek. Ugyanezen idő alatt az angolok 8, a franciák 22, összesen 30 légi jármüvet vesztettel!, Keleti hadszíntér: Hindenhurg tábornagy hadsereg- csoportja : Az ellenség a Dryswiaty tó és Krewo közt újból nagyobb támadásokat kezdett. A támadások egy részét visszavertük, másik része tüzünkben összeon^ott. Az ellenség Kozianynál és a Wysnewi.tótól közvetlenül délre eleinte sikereket ért £l, de ellentámadással a helyzetet az ellenségnek súlyos veszteségei mellett ismét javunkra-fordítottuk. ' • -v. Sfe ^ ‘ Lipót bajor herceg és Mackensen tábornagyok had csoportjánál A helyzet változatlan. Linsingen tábornok hadcsoportja: Czarlorysktól nyugatra harcok fejlődtek. Az áníánt ultimátuma • Bulgáriához. Genf, okt. 6. A Temps Szalonikiból jelenti: A szövetségesek Szófiában tudomására hozták a bolgár kormánynak, hogy nem tűrhetik tovább hadikészülődéseit és egyben tudatták, hogy Bulgária magatartása arra kényszeritette az ántátot, hogy javaslataikat visszavonják. Közölték Bulgáriával, hogy Szerbia elleni támadása esetén szemben találja magát a szövetségesek seregeivel. Még nem tudják, hogy a felszólításnak ultimátum jellege lesz-e, amelyben Bulgária nyomban való feltétlen válaszát fogják-e követelni. Szófia, okt. 6. Az orosz ultimátumhoz, amelyhez Anglia és Franciaország csatlakoztak és amelyet tegnap délután öt órakor nyújtottak át, Itália nem csatlakozott. Budapest, okt. 6. Hivatalosan jelentik Szófiából: % Tegnap délután négy és hat óra között Oroszország, Franciaország és Anglia képviselői felkeresték a miniszterelnököt. Az előbbi kettő átnyújtotta a miniszterelnöknek az ultimátum jellegű jegyzéket, amelyben a Bulgaria által kihirdetett fegyeres semlegességnek és a bolgár mozgósítás céljának erőltetett értelmet tulajdonítva a diplomáciai viszony megszakításával való fenyegetés mellett követelik, hogy Bulgária 24 órán beiül nyíltan szakítsa meg a diplomáciai viszonyt a központi hatalmakét 1 ós távolítsa el a bolgár hadsereg különböző vezérkaraiból az állítólag ott tartózkodó német és osztrák-magyar tiszteket. Anglia megszakítja Bulgáriával a diplomáciai viszonyt, ha a bolgár mozgósítás té- nyéből a Balkánon ellenségeskedések keletkeznek. Lspua iaai ialaisi 4t oldala m fillér. á világháború hir®i.
