Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)

1915-09-17 / 254. szám

XLVII. évfolyam. Szatmár, 1915. szeptember 17. pén’ek 254, szám. ■HiiiiiimiHinniiiiiiiiiiiiiiiiiniitiiiiimiiimnimiuiii ELŐFIZETÉSI DSJflK : Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken . . 18 K — f FéJ évre „ 7 „ 20 f „ 9 „ - f Negyedévre „ 3 „ ©0 f 4 50 f Egy hónapra „ 1 „ 20 f 1 .. ©0 f Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lap­kiadó részv.-társ. SZRTMAR-NÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre Nyilttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI-UTCfi T . * „ „ i __. Szerkesztőség és kiadóhivatal Te lefon-szamok: Fe)elös szerk*szt0 ,akása . . POLITIKAI NAPILAP. Románia politikája. Bécs, szeptember 16. Kiválóan beavatott diplomáciai körökből jelentik: Az ingadozás és határozatlanság rossz tanácsadók, amikor egy rettentő orkán szá­guld keresztül a világon s csak az óriási erőfeszítés vagy egy hatalmasabb erőhöz való kapcsolódás menti meg a gyengét a felbo­rulástól. Románia ezekben a példátlan har­cokban csaknem tizennégy hónap óta a tel­jes bizonytalanság és homályosság váltakozó játékát űzi. A világháború egyik tanulsága a semlegesség fogalmának sokféle értelmezése. A semlegességnek hányféle nüanszát ismer­tük meg ebben a világháborúban, mily gyak­ran használták ezt a kifejezést ármányos értelemben és mily ritkán jóakarata értel­mében. Egyre több a valószínűség, hogy Ro­mániának is tisztább politikát kell ezután űznie. Több világosságot s több igazságot követelnek a viszonyok, mert a mozdulatlan vasúti kocsik politikája állandónak nem mond­ható. Romániának még óriási gabonakészlete van 1914-ből, amit a tulspekuláció miatt nem tudtak értékesíteni s most, az uj ter­méssel van elfoglalva, amely búza, rozs és tengeri dolgában jelentékeny felesleget pro­dukált. Románia politikája elsősorban a mezőgazdasági terményértékesités kérdésével áll összeköttetésben s csak másodsorban jö hetnek messzebbágazó politikai problémák számításba.' Ezek pedig megjelölik egész pontosan az útirányt azzal, hogy Románia mindent a központi hatalmaknak köszönhet. Mig Romániával a katonai konvenció fenn­állott és be is tartatott, fejlődhetett ez az állam és semmi egyéb, mint ez a szerződés volt az ország megnövelő tényezője. Mrst azonban ugylátszik Romániában megnyilvá­nul az a hajlandóság, amely tizennégy hó­napi huzódozás és habozás után egy eleinte szabályozható, később azonban a váltóláz növekvő temperamentumával az ország poli­tikáját a tiszta ész és belátás útjáról le akarja sodorni. Ennek az áramlatnak fellobbanása éppen annyira összhangba hozható a mezőgazdasági termények értékesítési spekulációival, mint a mi keményen szorongatott ellenségeink ke­csegtető ajánlataival. Diplomáciai körökben úgy vannak informálva, hogy ez a habozás és ingadozás már esak igen iövid ideig tart­hat. Ha a romániai eseményeket éles sze­mekkel ítéljük meg, tisztába jövünk azzal, hogy Románia magatartása — bármire hatá­rozza is el magát — a világháborúra döntő befolyással nem lesz, legkevésbbé befolyásol­hatja azonban a központi hatalmak győze­lembe vetett bizalmát és győzelmi erejét. Hó­napokkal ezelőtt ezt az állítást aligha lehetett volna megkockáztatni, ma azonban katonai­lag olyan fölényben vagyunk, hogy a romániai politika befolyásának túlbecsülésétől bátran eltekinthetünk. A döntés kizárólag a mi sa­ját erőnkben rejlik. Visszavertük az oroszokat. Hőfer altábornagy jelentése. Budapest, szept. 16. Hivatalos jelentés : Orosz hadszíntér: Az oroszok összes arra irányuló kísérletei, hogy keletgaliciai harcvonalunkat megingassák, megdőltek. Az ellenség tegnap nagymeny- nyiségü tüzérségi lőszert használva íel, íőtámadásait a középső Strypa- mentén levő harcvonalunk ellen intézte. Mindenütt visszaveretett és ezekben a harcokban csapataink a Buczacznál levő hidtőtől és a Zalosce- től délre levő területről oldaltámadásokkal működtek közre. A Zaloscetöl déli irányban húsz kilométer­nyire fekvő Cebrow falu bevételénél tizenegy tisztet es 1900 főnyi legénysJget elfogtunk és három gépfegyvert zsákmányoltunk. Csapataink Wolhiniában is számos támadást vertek vissza, — Nowo-Alexiniecnél 85. sz. gyalogezredünk lövészárkaiból a mieink az oro­szokat elkeseredett kézitusában űzték ki. Nowo-Poczajewnél az ellenség tegnapelőtt egyes pontokon átnyomult az Ikwa nyugati partjára, de tegnap mindenütt visszaüztük a keleti partra. Eközben tüzérségünk ol­dalról lógta tűz alá, minek következtében súlyos veszteségeket szenve­dett. E siker lőérdeme a .32. számú gyalogezred és a 29. számú vadász- zászlóalj mellett a linci kettős számú népíölkelő ezredé. Olasz hadszíntér: A helyzet változatlan. — Az olaszok arra irányuló kísérleteit, hogy a Monte Pianon levő hadállásainkat keletről kerüljék meg, meg­hiúsultak. Hőfer, altábornagy. A németek elfoglalták Pinsk városát. Berlin, szept. 16. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Lényeges esemény nem történt. Keleti hadszíntér: Hindenburg tábornagy hadseregcsoportja: A Düna balpartján csapataink sikeres harcok közben Jakobstand felé tovább nyomultak előre. — Liewenhofnál az oroszokat a keleti partra vetettük vissza. Vilnától északra és északkeletre támadásunk előrehaladt. Grodnótól északkeletre az ellenség előnyomulásunkkal szemben még makacs ellenállást fejt ki. Lipót bajor herceg, tábornagy hadseregcsoportja: Janowo és Pinsk között a feleuton az oroszok újólag megkísérelték, hogy üldözésüket feltartóztassák. Az ellenség állásai' áttörtük, hat tisztet és hétszáz- negyvenhat főnyi legénységet elfogtunk ás három gépfegyvert zsákmányoltunk. A Pripjat és a Jasiolda közti terület és Pinsk városa német kézen van. Délkeleti hadszíntér: Mint az előző napokban, úgy most is meghiúsultak a német vonalak előtt az oroszok támadásai. iLapiosfe mai K-ásm 4< eld&i áfa a fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom