Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)
1915-09-26 / 263. szám
4. oldal SZAMOS (1915 szeptember 26. 263 szám 10,250 öl fája van a városnak. — A „Szamos“ eredeti tudósitása. — Szatmár, szept. 25. A hidegebb idők korai bekövetkezése erősebb mértékben tette aktuálissá, sőt felette sürgősen elintézondővé a tűzifa kérdését. A közönségnek tűzifával való ellátása ma fontosabb, mint valaha, mert amig egyrészről Szatmáron valósággal lehetetlen fához jutni, másrészről a fakereskedök irgalmatlanul felvitték az árakat úgy, hogy egy polgári háztartás nem bírja ki a drágaságot. így aztán ma ott tartunk, hogy nemcsak magánosok, hanem intézetek, iskolák is tűzifa nélkül állanak és egyik-másik vendéglős napról-napra szerzi be fáját, hogy konyháját el tudja vele látni. Nemcsak a városnál fekvő aktákból igyekeztünk ezért megállapítani, hogy hogyan áll Szatmár közönségének a város részéről tűzifával való ellátása, hanem személyesen jártunk az Avasban is, hogy erről a kérdésről kellő tájékozódást szerezzünk és a közönséget a tűzifa kérdésről felvilágosítsuk. A dolog úgy áll, hogy ezidőszerint 10.250 öl fa van kitermelve és levágva az Avasban, készen arra, hogy a városba be- szállittassék. A beszállítás körül vannak azonban olyan akadályok, amelyeket el keli hárítani és amelyeknek elhárítása és a szállítás megkezdése már csak napok kérdése. A faellátás ügyének ezidőszerinti állásáról részletes tudósításunk itt következik. A városi tanács Léber Antal erdőtanácsos javaslata alapján még a nyár elején foglalkozott a tűzifa beszerzésének kérdésével. Több terv merült fel és a város már arra is hajlandó volt, hogy a Csererdőről, vagy a Kis-Csonkásról esetleg a Nagyerdőről termel ki fát. A Csererdő ellen az volt a kifogás, hogy onnan a nagy távolság miatt nagy költségbe kerülne a befuvarozás, a Kis Csonkás és a Nagyerdő fái között pedig oly sok a haszonfa, hogy azoknak tűzifaként való hasznosítása legalább 60—70 ezer K értékcsökkenést jelentett volna a város kárára. A tanács azonban már arra is el volt határozva, hogy magára vállalja ezt a károsodást is, de a közönség-szükségletéről minden áldozat árán gondoskodik. Amig ekörül folytak a tárgyalások, a város junius 18-án birtokba vette azt az avasi erdőt, amely a Délmagyarországi Faipar. r. t.-nak volt eladva és amelyet a társággal folytatott perben hozott ösmeretes bírói Ítélet alapján vissza kellett venni. Ekkor a tanács az összes többi tervek elejtésével elhatározta, hogv int en fogja ellátni a város fa-szükségletét. A város a visszavett erdőterületből 56 holdnyi területet bérbeadott Wertheimer Sándor fakereskedőnek azzal, hogy a bérlő rendbehozatja az évek óta használatban nem állott iparvágányt, az erdőben talpfát termel ki, a tűzifát pedig leszállítja a város részére. Weitheimer azonban egyezséget kötött a Zöllner Béla és Dezső, jánosházi céggel, hogy megfelelő kártalanításért az ő javukra visszalép az üzlettől. A város akceptálta Wertheimer visszalépését és megkötötte a szerződést a fennti feltételek mellett Zoll- nerékksl. A városnak a Délmagyarországitól visszavett illetve a Zollneréknek kiadott területén 400 waggon, tehát 2000 öl tája van kitermelve, amelyet Zollnerék az általuk rendbehozandó iparvasuton kötelesek beszállítani. Ezenkívül a város vásárolt Zollneréktől, ezeknek a Lunavölgyi vasút mentén levő erdejéből 600 waggon azaz 3000 öl már levágott, száraz fát azzal kötelezettséggel, hogy azt Zollnerék szeptember 1-től kezdve havonként minimum 80 waggononként a város részére leszállítják. Zollnerék szerződésük betartásának fedezetéül 10 ezer korona óvadékot tettek le. A Zöllner cégnek itteni megbízottja Willingpr Adolf, akinek kötelessége lenne Zollnerék nevében azok szerződéses kötelességeit teljesíteni. De Willingernek, aki egyébként bor- kereskedő is, szüreti szezonban kisebb gondja is nagyobb a Zollnerék szerződésénél és igy történhetett, hogy az e hóban már esedékes 80 waggon fa helyett a város egyszer 3 és fél, e hó 23-án pedig ismét 2, tehát összesen 3 és fél waggon fát kapott Zollneréktől. A helyszínén járva aztán meg lehetett állapítani, hogy Willinger nem fizeti a munkásokat, nem is gondoskodik arról, hogy munkások legyenek, a pálya egyáltalában nincs rendbehozva és WiLlinger egyáltalában nem intézkedett aziránt, hogy az áprilisban szállítandó fát, amelyet hogy száraz legyen, már vágatni lenne köteles, kitermelni kezdjék. A legvétkesebb gondatlanság terheli itt a Zöllner céget és jó lesz ha a város ezt a lelkiismeretlenséget megjegyzi magának, mert Zollnerék tudtunkkal még szándékoznak a várostól erdőt bérelni. Léber Antal erdőtanácsos elrendelte, hogy a pályát a város költségére minél sürgősebben hozzák rendbe és ezeknek a munkálatoknak a költségei a Zöllner cég óvadékát terhelik. Tekintettel arra, hogy a Zöllner cég már sem télj esitette szerződését, mert szept. 26-ig 80 waggon fa helyett mindössze blh waggont szállított és kilátás sincs rá, hogy a differenciát behozza, a városnak joga lenne a szerződés felbontására és a kaucióval való rendelkezésre is. A város egyébként ezekre a következményekre szigorú levélben figyelmeztette Zollneréket, akik fogadkoztak, hogy intézkednek, hogy a szerződés betartassák. Ennek a fogadkozásnak a beváltása azonban — úgy látszik — Willingertől függ. Léber Antal rendelkezése folytán a pálya már a napokban rendbejön és meg fogják kozdeni a fa leszállítását. Jellemző egyébként, hogy a csütörtökön érkezett két kocsi fából csak egyet osztottak ki félölenként a közönség között, egyet a városmajor sürgősen lefoglalt — a városi hivatalok fűtésére. A Zollner-féle 5000 öl fán kívül nemrégen vett a város újabb 5000 öl fát a Léhner és társai alkalmi egyesüléstől. Ezt a fát egy városi bizottság már augusztus 28-án át is vette. A fa Büdössár fürdő fölött fekszik, Vámfalu állomástól 20 km. távolságra. Ide 17 km-ig lóvontatásu iparvágány vezet. Ennek a fának megközelítésére, szállítására és kocsiba rakására a város szerződést kötött Király Gábor vállalkozóval, aki a szerződés szerint szeptember 20-án köteles volt a munkát elkezdeni. Király Gábor 20-án bele is fogott a munkába és bár a munkáshiány, valamint a zsidó és gör. kath. munkások közbeesett ünnepei erősen hátráltatják az előhalaladást, 5 nap alatt 5 waggon fa — tehát annyi, mennyit Zollnerék 25 nap alatt tudtak szállítani — már lennt van a vámfalui állomásén és minden percben lehet várni, hogy beérkezik Szatmárra. Ebből a konzumból most már állandóan folyni fog a szállítás. Végezetül van még a városnak 250 öl fája, amelyet még májusban vett Herskovits Antaltól. Ez a fa a Délmagyarországitól átvett iparvágány mellett fekszik szállításra készen. Most már, hogy az erdőtanácsos a Zollnerék költségére rendbehozatja a pályát, a jövő héten megkezdik ennek a fának a szállítását is. Ilyen formán most már előrelátható, hogy a város közönsége rövidesen kellő mennyiségű fához jut. Itt jegyezzük meg, ho gy a nagy fain- ségben feltűnő, hogy a városi villamosműnek a bikszádi vasút mentén 1 evő raktárában mivtegy 100—150 ölnyi fa fekszik, ami a villamos műnek pár hónapra elég. A város vezetősége nem veszélyeztetné a villamos mű üzemképességét, ha ebből a pár hónapra elegendő fából a legsürgősebb és legméJtánylandóbb szükségletek fedezésére kölcsönvenne a közönség részére. Ha már a villamos mű és a városi hivatalok el vannak látva fűtő anyaggal, segítsenek valamit a közönségen is! íf A 1 Szatmári Jótékony legylet 1 saját pénztára és részben a kárpáti h fa vak javára, 1915 évi szeptember hó | 26 án, a városi színházban, este 7 és fél órai kezdettel | műkedvelői színi előadást l| _____________rendez._____ | :: Színre kerül: :: J A nagymama Vígjáték 3 felvonásban. I Irta: Gsiky Gergely. Rezdező : Dr. Vajay jmre Súgó: Markos Gyula. Ügyelő: Szemere Géza. SZEMÉLYEK: |> Szerémy grófnő — — — Szeles Vali Ernő, unokája — — — Runyay Sándor | Örkényi Vilmos báró nyu- | galmazott ezredes — — Csomay Győző I Kálmán i — — Thumer Béla ! Piroska [ rokonai — — Asztalos Ilonka Márta i — — Dr. Barna J.-né Timár Karolia nevelőintézet tulajdonosa — — — Markos Ilonka Tódorka Szilárd, tanár — Bodnár István Langó Szerafin, tanárnő — Runyay Mariska Koszta Sámuel, nyug. evang. tábori lelkész — — — Szlávik Ferenc Peredi Ronka Markos Médi Balsay Flóra Hajdú Bözsi Eörsi Vilma Wallon Irén Vilkey Berta int. Slafkovszky Dóra Árba Margit növ. Thumer Lili Simonyi Gizella Runyay Bözsi Kálnoky Erzsébet Fűzessy Etelka te Adorján Mariska Füzessy Gizella jc| GaDmbosné, a grófné gazdali asszonya — — — — Timár Berta 'A Pincér — — — — — Mezey Ferenc |l Jegyek mérsékelt helyárakkal Lőwy Éj Miksa könyvkereskedésében válthatók. |f Felsőpáholy 6 K. Alsó- és Középpáholy ’• 8 K. Támlásszék 1-60. Körszék D20. «» Zártszók 1 K. — Felülfizetósek köszönettel nyugtázva lesznek. I
