Szamos, 1915. június (47. évfolyam, 147-176. szám)
1915-06-03 / 149. szám
2 olda: SZAMOS (1915 junius 3. 149. szán.) A román szociálisták a háború eilen. Bukarest, junius 2. [M. T. I.] A román szociálisták az egész országban a háború ellen vannak. Az „Indépedence Roumaine“ nyugalomra int és kimutatja az ántánt gyönge- ségét. Bombázzák Londont. London, junius 2. [M. T. I.] Az admiralitás bevallása szerint német léghajók kilencven bombát, nagyobbára gyújtó- bombát dobtak a városi kerületekre'. A támadás folytán sok helyen tűz támadt, négyen meghaltak, többen könny ebben-sulyosab- ban megsebesültek. Grey hosszú szabadságra megy. Kopenhága, junius 2. (M. T. I.) Grey angol külügyminiszter hosszú szabadsága egész Angliában feltűnést kelt. Álta Iában azt hiszik, hogy Grey nem tér többé vissza. ^német főhadiszállás jelentése Berlin, junius 2. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) A nagy főhadiszállás jelenti: Ny ug at i harctér: Bixschootenal Steenstratetől északkeletre egy angol repülőgépet lelőttünk, a bentülőket, egy belga és egy angol tisztet, elfogtuk. Soucheztől nyugatra levő cukorgyárat, amelybe tegnap délután folyamán a franciák benyomultak, visszavettük. A franciák egy támadását, amelyet esti órákban inditottak, Neuvillenél és Neuvilletől délre levő állásaink ellen, visszavertük. Csak egy, a Neville-Ecurie utón túl kiugró kis árokrész van még az ellenség birtokában. Bois de Pretreben egyes árokíészekért közelharc még tart. Keleti hadszíntér: Neuhasennél, Libautói északkeletre ötven és Shidikinél, Libautói hatvanöt kilométernyire délkeletre eredményes harcokat vívtunk kisebb orosz osztagokkal, éppúgy tovább délre, Szawle vidéken és Kielmytól délkeletre a Dubissanál, valamint Ugiamy és Eiragola között. Szawlenál ötszáz foglyot ejtettünk. Délkeleti hadszíntér: Przemysl várának két tóvábbi, Dunko- wiczkinél fekvő erődjét tegnap rohammal elfoglaltuk. A stryji győzelem után a szövetséges csapatok tegnap Medenice irányában előrenyomultak. Május hó folyamán a keleti hadszíntéren nyolcszázhatvanhárom tisztet és kettőszázhatvannyolcezernyolc- százhatvankilenc főnyi legénységet ejtettünk foglyul; kettőszázötvenegy ágyút és ötszázhetvenhat gépfegyvert zsákmányoltunk. Ebből Mackensen vezérezredes alá rendelt szövetséges csapatokra esik négyszáz tiszt, köztük két tábornok, egyszázötvenkettőezer- kettőszázötvennégy főnyi legénység, továbbá 160 ágyú. Ezek közt 28 nehéz és 403 gépfegyver. Beszámítva a keleti hadszíntéren ejtett és tegnap nyilvánosságra hozott foglyok számát, május hó folyamán a szövetséges csapatok kezére került , oroszok száma eszerint körülbelül egyezer tisztet és több mint háromszázezer főnyi legénységet tesz ki. Az ántánt Görögország ellen. Kopenhága, junius 2. [M. T. L] A „National Tidende“ közlése szerint a Dardanellák előtt operáló angol-francia flotta parancsnokai az összes görög szigeteken működő görög hatóságokat felfüggesztették, az ázsiai partokra hajózott csapatokat visszavonta. Az ántánt összes operációi Gallipolira szorítkoznak. A török főhadiszállás jeleiéi Konstantinápoly, junius 2. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) A főhadiszállás jelenti: A Dardanella-fronton jobb szárnyunk csapatai Sedil-Bahr előtt meglepetésszerűen megtámadták az ellenséget és elfoglaltak jelentékeny ellenséges sáncárkokat és teljesen elpusztították azokat, bár a sáncárkok az ellenséges hajóágyuk hatásos tüzének védelme alatt állottak. Anatoliri ütegeink sikerrel lőtték a Sedil Bahr melletti ellenséges állásokat Rimaszombat, május 31. Rimaszombat a mi purgatóriumunk és sokan tisztulunk katonává a szatmáriak háborús purgatóriumában. Szatmáron beveszik az embert katonának, Rimaszombatban katona-féle embert csinálnak belőle, hogy innen tovább transzporáltatva végre katona is legyen a derék Pannóniabeli törzsvendégből. És az osztrák-magyar ármádia büszke lehet az 5. gyalogezred szatmári fiaira, jó és kemény harcosok indulnak innen hazát védeni. A hazavédés nehéz és széppé fejlődött munkájával -az otthoniakat a fővárosi lapok megismertették, a kiképzés és kifejlesztés idejét azonban rosszul és télreismerik az anyák, feleségek és szerető felebarátok. Azoknak irom ezt af pár sort, este, menázsi után, ingujjban, nem tagadom, álmosan és reménykedve. Az ember, [mert a közfelfogás ma holnap oda jegecesedik ki, hogy csak a katona: ember] megérkezik Rimaszombatba. Ki hogy. Rendszerint transzport-vonattal, százan, ötszázan, nagyon sokan, egyesek kisebb csoport tagjaként, a szabadságoltak külön-külön. Aztán mikor elhagyja az ember a perront, hogy a város első nagy utcájára, az Andrásy- utra lépjen, úgy érzi, elszakadt régi életétől, a meghitt környezettől, földi nyomorúsága kis közösségéből és ha nem töltené el valami tudattalan büszkeség, hogy végre és most más ember lett, sírni is tudna. Azonban az Andrássy ut szerencsére nem hosszú, a Tompa tér, ami erre következik, még rövidebb és egy éles és minden civil-salakból erőszakosan megszabadult gesztussal már be is fordult az ember a Fő-utcára. A Fő utca... Itt korzózik fél Szat- már . . . Aztán a piac ... A jeges kávéval díszített asztalok körül ott ül egész Szat- már... A templomot körülbástyázó fasorban pedig Németi polgárai vágják ki feszesen a tisztelgés szabályos kézmozdulatát... Néha-néha, különösen úgy este felé az az impresszióm, hogy otthon nem maradt senki, mindannyian itt vagyunk szatmáriak, férfiak, asszonyok vegyesen és ha a „Szamos“ nem keresne fel hűségesen naponta és ha nem vezetne halálozási, házassági és egyéb személyekkel kapcsolatos, teszem például: le- tartóztatási rovatot, nem ébrednék fel ebből az illúzióból. Jár ugyan az utcán egy pár ismeretlen alak, állítólag rimaszombati benszülöttek, egyébként azonban otthon vagyunk, a házak, az utcák és a vidék más képétől eltekintve mi még mindig Szatmáron élünk. A fentebb, leintő kézmozdulattal érintett benszülöttek, kedves teremtményei e sártekének. Őszintén anélkül, hogy ellenséges hajók tüzelése érte volna őket. Ariburnu mellett nem volt jelentős akció. k Egy kis francia cirkáló tegnapelőtt Smyrnától délre, Kus-Adával szemben zátonyra futott. Tüzérségünk ágyuzta a kis cirkálót. amelynek fedélzetén tűz ütött ki. Végül sikerült a hajót kiszabadítani és két ellenséges torpedónaszád elvonszolta. Az Ernest Renan francia cirkáló tegnap bombázta Haifa nyílt várost és ennek német konzulátusát. A május 29-ére virradó éjjelen egy török csapat hatalmába kerített a Szuez csatornában, Adijibul mellett egy kis angol hajót és elpusztította annak gépeit és kazánját. Egy másik csapat ugyanazon éjjel ha- I tásosan lövöldözött egy ellenséges szállitó- hajót, amely gyengén viszonozta a tüzelést. A többi harctérről nincs fontosabb jelenteni való. szeretjük egymást. Az őszinteség persze nem zárja ki az egoizmust és mert nem zárja ki, kedves házigazdáink és vendéglátóink e szeretet kapcsán egészen jól keresnek és gazdagodnak általunk. Egyébként: vízvezeték, villanyvilágítás, a Kossuth-kertnél sokkal bajosabb Széchényi kert, gőz és kádfürdő, kávéház, vendéglő, mozi, színház [a társulat, istennek hála, vagy két héttel ezelőtt tovább vándorolt] még egy kávéház, még egy vendéglő, tennisz pálya és táj szólás. A városban teljes mozgási szabadságot élvezünk. Sőt, a városon kívül a szomszéd falukig is elsétálhat a baka, ha kedve kerekedik. Hazautazni ellenben . .. azt. .. azt nem lehet. Szabadság, az nincs. Reggel kel fel itt is a nap, este nyugszik, délben delel. Kedden kedd van, szombaton szombat. Ezek az események izgatók vagy legalább is fárasztók. Aztán vannak szenzációs napjaink, mikor felocsúdunk, hogy tulajdonképpen Rimaszombat nem az, aminek hittük : nem divatos és felkapott nyaraló hely, ahonnan a kúra letelte után hazatér az ember. Ilyenkor indul, méltóztatik tudni, a Marsch. így bizalmasan: Marsch. Hivatalosan úgy hívták, hogy menetzászlóalj. Ezer egynéhány fürdővendég összeszedi a sátorfáját és nevéhez híven elmenetel. Az irány teljesen mellékes : Galicia, Szerbia, Olaszország. ügy látszik azonban, az utókura számára választott tartózkodási helyről sok kedveset mesélhettek a visszatértek, mert nagy dalolást csap a társaság, mikor útnak indul és mindannyian szükségesnek tartjuk az utó- kurát, mert valahogyan úgy búcsúzunk az elmenőktől, hogy „szervusz pajtás, a jövő hónapban én is megyek! “ No igen, hogy a legfontosabbat el ne felejtsem, nekünk, szatmáriaknak újságunk is van, a címe: „Szakács—avisó“. Ez az újság bizonytalan időben jelenik meg, de rendszerint tiz naponként napvilágot lát. Egyetlen hir van benne: visszamegy az ezred Szat- márra. Másnap aztán persze megcáfolja a félhivatalos és Fiuménél a tenger tiz napra újból csendes lesz. Ózondus levegő. Gondozatlan utak. Óriási gyalogtúrák. Dombok, mig a nyelved kilóg. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Jöhet, akinek tetszik. Mi szívesen , látjuk. Ne féljen semmitől. Akinek egy jó öreg Manlicher lóg a vállán és 120 éles golyó a patrontáskájában, nem félhet a világ összes ördögeitől sem ... A szatmáriak Rimaszombatban. — A Szamos eredeti tudósit ísa. —
