Szamos, 1915. május (47. évfolyam, 116-146. szám)

1915-05-15 / 130. szám

XLVII. évfolyam Szatmár, 1915. május 15. szombat 130 j szám ELŐFIZETÉSI DIJAK : ÉÍíy évre helyben 14 K 40 f Vidéken . Miévre „ 7 ,,20 1 . 18 9 K — f „ - f Negyedévre „ 3 „ 60 1 4 „ 50 f Egy hónapra „ 1 „ 20 f 1 „ 60 f POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lap­kiadó részv.-társ. SZHTMrtR-NÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fízetemdCk. Nyilttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZl-UTCf\ Szerkesztőség és kiadóhr Telefon-számok: Felelős szerkesztő lakása A hadikölcftön és a takarék- pénztári betétek. A most kibocsátásra kerülő hadi- kölcsönnól — éppúgy, mint az elsőnél — a pénzügyi kormány a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy a jegyzés cél­jaira elsősorban a gyümölcsözetlenül heverő tőkék mozgósittassanak. E holt tőkék ekként a közgazdasági élet csator­náiba visszavezetve, életrekelnek és egy­aránt megbecsülhetetlen szolgálatot tesz nek nemzetünk élet-halál harcának győ­zelmes befejezhetése és jövő pénzügyi politikánk nj alaprahelyezése érdekében. Egyben azonban a busás kamatnyujiás által nagy és biztos hasznot juttatnak széles néprétegek heverő tőkéinek. De kétségtelen, hogy a tezaurált pénzösszegek mellett, a közönség a ta­karékpénztári betéteket is igyekezni fog a szembeszökően kedvező feltételek mel­lett kibocsátásta kerülő kölcsön jegyzé­sére igénybe venni. Az augusztus 1. után elhelyezett s igy moratórium alá nem eső betétek a felmondási idők betartásával erre termé­szetesen igénybe vehetők. Ami azonban az augusztus 1. előtt elhelyezett s igy moratórium alá eső betéteket illeti, az uj hadikölcsön kibo csátásánál a pénzügyi kormány kifeje­zetten gondoskodni kíván arról, hogy az előnyös feltételű hadikölcsönre jegyezni óhajtó betevő és a kisebb betétekkel rendelkező s kevésbbé mobilis, a beté­tekre ráutalt pénzintézetek érdekei kö­zött összeütközés ne támadjon. Ezt a célt szolgálja a második hadikölcsön ki­bocsátásánál tervbevett az a korlátozás, hogy a betétüzlettel foglalkozó intézetek­nél s más ily cégeknél az 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre, vagy folyószámlára elhelyezett, egyéb­ként moratórium alá eső betétek a ki­bocsátandó hadikölesönkötvényekre tör­ténő befizetések céljaira a két kölcsönre együttesen csupán a jegyzés idejében fenálló összegük 25 százaléka, de leg­feljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25 százaléka erejéig vehetők igénybe. Tehát a pénzintézetek — az e rendelkezés által nem érintett felmon­dási határidők figyelembevétele mellett — a betéteket csupán a jelzett mértékig tartoznak a jegyzés céljaira a betevők­nek rendelkezésére bocsátani. Viszont a j bptevő a moratórium alá eső betétjének 25 százaléka erejéig igénybevehető r - szót csak az esetben fordíthatja a jegy­zésre, ha ennek négyszeres összegét jegyzi, illetve, ha a jegyzésre szánt be­téti rész megfelelő kiegészítéséhez szük­séges összeg — tehát a jegyzésre szánt betéti rész háromszorosa — egyébként rendelkezésére áll. A hadikölcsön kötvényei kedvezmé­nyes kamat'áb mellett névértékűk 75 százaléka erejéig lombardirozhatók lesz­nek, minéltogva a jegyezni óha'tA be­tevőknek módjukban lesz a jegyzésre szánt betéti összeg kiegészítésére szük­séges összeget — amennyiben ez kész pénzben egyelőre rendelkezésükre nem áll — lombardirozás utján beszerezni s az igy beszerzett összeget, a lombard- kölcsön fokozatos törlesztése utján, hosz- szabb'idő alatt, fokozatosan kifizetni. Erre a célra idővel, amint a beté­tek a moratórium alul felszabadulnak, természetesen a betétek felszabuló része is felhasználható lesz Az aláírási felhívás tartalmazni fogja még azt a rendelkezést is. hogy azok, akik a jegyzékre ilyen, egyébként mora­tórium alá eső betétjüket kívánják igény­bevenni, annál az intézetnél vagy cég nél, illetve annak az intézetnek, vagy cégnek közvetilésével tartoznak jegyezni, j amelynél az igénybevee dő betét el van helyezve. Ez a rendelkezés is megköny- nyiti a pénzintézetek helyzetet. A tömegesen és országszerte min­denütt aláírási helyekül, jelentkezett pénz­intézeteknek hatalmas halózata a maga egészében hazafias lelkesedéssel állott az első hadikölcsön nagy nemzeti fon­tosságú ügyének szolgálatába és a hadi­kölcsön sikeréhez fűződő egyetemes nagy érdeket teljesen átérezve, saját érdekeik háttérbeszoritásával működtek közre ab­ban, hogy az első hadikölcsön jegyzé­sébe minél szélesebb rétegek és minél nagyobb tőkék vonassanak be. A pénzintézetek e magatartásának lehetősége a legszebb világot vetette pénzintézeteink szolid megalapozottságára és őket közgazdasági hivatásuk magas­latán álló tényezőknek mutatta be. A múltnak ez a tapasztalata és az uj hadi­kölcsön kibocsátásánál a takarékpénztári betétek kellő védelmére t rvbe vett in­tézkedések, nemkülönben a pénzpiacnak jelenlegi kedvező helyzete jogossá teszik azt a várakozást, hogy pénzintézeti szer­vezetünk a maga országos hálózatát ez­úttal is hazafias lelkesedéssel fogja a hadikölcsön ügyének szolgálatába állítani és teljes odaadással, a nélkülözhető tőke­erő készséges rendelkezésre bocsátásá­val fogja előmozdítani gazdasági erőfe­szítésünk minél teljesebb sikerét. Enyhült az olasz feszültség. Billow az olasz királynál. Berlin, május 14. (M. T. I.) Kómában hire ment, hogy az olasz király Bülow, volt német kancellárt ismételten kihallgatáson fogadta.------ (Kölnische Zeitung.) Iz galom az olasz intervenciósok között. Milánó, május 14. (M. T I.) Az olasz kamara folyosóján nagy ingalom támadt, ami az intervencionisták között majdnem dulakodásig fajult, és csak akkor csendesedett el, a ni kor köztudomása lett, hogy a kormány a döntést a kamarára bizza. Salandra nem tágit. Zürich, május 14. (M. T. I) Salandra elhatározta, hogy kitart álláspontja mel­lett és a kamarában felveti a bizalmi kérdést. ^rá 6 filméi Lapun . mai számi« 4 oldal. Ju»a 6 fillér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom