Szamos, 1915. május (47. évfolyam, 116-146. szám)
1915-05-29 / 144. szám
XL /II, évfolyam. Haimar i9i3. május 19. szombat ji ^oirriKMi napilap. ■ ELŐFIZETÉS) DIJAK : Zmy évre herben 14 K 4@ I? Vidéken . 18 K — f HÍ évre „ 7 . 20 f 9 - f ^fgyedévre „ 3 „ 6® § SO fr £#y hónapra „ 1 .. 2© f H „ BO f Felelős szerkesztő : I DÉNES SÁNDOR. Kiadó és iaptulajdonos :-a„Szabadsajté“ köhyvnyoroda es lap- 1 kiadó reszv. társ. SZATMflR-NÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizeter><MMfc Nyilttér sora 30 FsíSér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-OTCH M 5 fi. r . , . Szerkesztőség és kiadóhivataJ í 1 i. Felelős szerkesztő lakasa .i Gróf Tisza István felhívása a magyar nemzethez. Olasz szövetségesünk, ^ki feleit harminc esztendőn át tartottuk oltalmazó karunkat, aki a mi barátságunknak köszönhette békéjét, haladását, anyagi és szellemi javakban vaj^^l^énetelét, aki egész birodalmat ;'%5orzé’ft Afrikában, amelyre a mi támogatásunk nélkül még csak álmában sem gondolhatott, orvul támadott meg bennünket. Éppen akkor, amidőn önként át akartuk adni a monarchiánknak olaszlakta határszéleit, elérkezettnek látta a pillanatot, eldobta az álarvot, orgyilkos tőrrel hátba támadja az egész Európának, az olasz nemzetnek szabadságát is fenyegető orosz óriással harcban álló monarchiát De rosszul számitott. Tíz hónapi hősies küzdelemben megtanultunk a túlerővel szemben meg- állani. Feltartóztattuk, megőröltük, futásra kényszeritettük a keményebb ellenségnek milliónyi hadát. G-yőztes seregeink nemes haraggal párosult utálattal fordulnak az áruló felé, hatványozott elszántságot, ujult erőt szegezve az uj ellenség mellének. Lovagias lelkének egész valójában felháborodástól remegve, tettre- kész elszántságban égve áll az egész nemzet uj harc felé menő katonáink mögött, mint annyiszor a múltban. Az uj ellenség, az uj veszély ujult erővel váltja ki a magyar jellem legdicsőbb tulajdonságait. Visszavonulás, kishitűség, csüggedés nem látható sehol. Az egész nemzet egy nagy, egységes, tettrekész önfeláldozó elhatározás. A kormány, amelyet ezekben a nagy időkben állított a nemzet élére az isteni Gondviselés, érzi a felelősség súlyát, a feladat nagyságát, de érzi azt is, hogy mindenre képes és mindenre kész nemzetre támaszkodhatik, amelynek egyesíteni, szervezni és küzdelembe vinni kell minden erejét. Ezt várja a nemzet a kormánytól. Ezt parancsolja saját kötelességérzete. Ezt az egy célt szabad csak ismernie, hogy méltónak bizonyuljon a nemzethez, mely sorsának gondozójává tette őt. Ettől a tudattól áthatva fordul a kormány a nemzethez azzal a felhívással, hogy bocsássa rendelkezésre minden téren, az egész vonalon összes erejét s a véráldozat mellett, amelyet olyan pazar hősiességgel ont a haza oltárára, a nem zetgazdasági téren is adja a haza szolgálatába erőíorrásait. A háború nemcsak vért, anyagi javakat is kíván. A győzelemnek gazdasági erőfeszítésünk is egyik előfeltétele Teljes siker és teljes dicsőség csak annak a nemzetnek homlokát övezheti, amely gazdasági téren is megüti a mértéket. Ezt az áldozatkészséget, ezt az elszántságot nyilvánította a nemzet a háború eddigi folyamán. Zúgolódás nélkül tűrte a gazdasági bajokat. Egymáson segítve igyekezett a hadrakeltek munkáját is teljesíteni. Fényes tannjeieit adta .a jószívűségnek, a felebaráti szeretet áldozatkész munkájának s az első hadiköl- csönnek példátlanul álló eredményével ámulatba ejtette a világot. Éppen most, kevés nappal az olasz árulás előtt fordult a kormány a második hadikölcsönnel a nemzethez. Az eddigi eredmény a nemzet önbizalmának, gazdasági erejének és áldozatkészségének újabb tanujele, de most az uj ellenség, az uj veszély láttára újabb, fokozottabb erőkifejtés szüksége mutatkozik. Ezért .a kormány meghosszabbította a hadikölcsön eredetileg tervezett aláírási határidejét és a hadikölcsön tömeges jegyzésére hívja fel a nemzetet. A nemzetnek rettenthetetlen elszántságát ezen a téren is be kell bizonyítania. A hadikölcsönben való részvétel becsületbeli kötelessége mindenkinek, aki a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. A háború nagy tőkéket hozott forgalomba, pénzzé tette a polgárok millióinak terményekben, állatokban s más áruban fekvő javait. Ennek a pénznek egy részét fektesse mindenki a hadikölcsön értékeibe. Annak fokozott, tömeges aláírása nemzeti cselekedet, amely hatványozza a nemzet | élet-halálharcában rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőt. Budapest, 1915. május hó 27-ikén. Tisza István s. k. 4 „Pénzintézeti Központira vonatkozó törvényjavaslat parlamenti tárgyalása. A „Szamos“ fővárosi tudósítójának távirata. Budapest, május 28. A kormánynak a „Pénzintézeti Köz pont“-ra vonatkozó tervezetét az ellenzék, különösen annak egyes árnyalatai igen nagy bizalmatlansággal fogadtál, annak pártpoli- ! tikai tendenciát tulajdonítottak és kifogásol- j ták, hogy a kormány olyan időben terjeszti elő ezt a javaslatot, amikor kívánatos lenne, hogy a parlament nyugodt működését párt- politikai momentumok ne zavarják. A kormány nagy súlyt helyezvén arra, hogy az országgyűlés jelen ülésezése alkalmával a képviselőház tárgyalásai pártpolitikai szempontok által ne befolyásoltassának, kijelentette volt az ellenzéki pártok vezérei előtt, hogy a „Pénzintézeti Központira vo- j natkozó törvényjavaslatot nem fogja a kép- i viselőház mostani ülésezése alatt tárgyaltatni az esetben, ha ez a képviselőházi tárgyalások nyugodt menetét veszélyeztetné, de tudatában lévén ama hátrányoknak, amelyek az ország közgazdasági helyzetét érhetik, az esetre, ha a „Pénzintézeti Központ“ a háború befejezte után működését azonnal meg nem kezdheti, tárgyalásokat indított meg az ellenzéki pártokkal oly irányban, hogy az ellenzék belenyugodjék a szóbanforgó törvényjavaslatnak jelenleg való tárgyalásába. A több napon át húzódó tárgyalások sajnos eredménytelenek maradtak, amennyiben az ellenzék tekintélyes része nem volt hajlandó a törvényjavaslat mostani tárgyalásába belenyugodni. így a javaslatnak az országgyűlés mostani ülésezése alatt való tárgyalása elmaradt. Ez azonban korántsem jelenti a javaslatnak visszavonását. Ellenkezőleg a kormány el van tökélve a nézete szerint közgazdasági szempontból szükséges intézmény mielőbbi megvalósítására, s az alapszabályok elkészítése s az összes előkészítő intézkedések foganatosítása serényen tovább tog folyni. Az ország- gyűlés legközelebbi ülésezése alkalmával a kormány okvetlenül kérni fogja a képviselőháztól a vonatkozó törvényjavaslat letárgya- lását úgy, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának ezidőszerint való elhalasztása nem jelent egyebet, mint azt, hogy a „Pénzintézeti Központ“ néhány hónapi késedelemmel fogja megkezdeni működését. Ara 6 fillér Lapun r mai szét ma 4 oldal Ara 6 füléi*,
