Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-21 / 106. szám
XLVII. évfolyam. 106. szám Szatmár, 19i5. április 21 szerda ELŐFIZETÉSI DIJAK : Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken . . 18 K — f Fél évre 7 20 f . 9 - f Negyedévre „ 3 „ 60 ff . . 4 „ 50 f Egy hónapra „ 1 „ 20 ff „ . . 1 „ 60 f Felelős szerkesztő: DÉNES SAMPOR. Kiadó és laptulafdonos: a „Szabadsajtó" könyvnyomda és lapkiadó részv.-társ. SZftTMAR-ilÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyílttkr sora 39 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKŐCZl-UTCfl POLITIKAI NAPILAP. A világháború hirei. Hőfsp alíáhornegtj jelenése. A helyzet változatlan. Budapest, április 20. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) Hőíer altábornagy hivatalosan jelenti: Az általános helyzet teljesen változatlan. Az egész arcvonalon egyes helyeken tüzérségi harcok voltak. A Kárpátokban nyugalom van. Budapest, ápr. 20. [M. T. I.] A Sajtó- hadiszállásról jelentik : Az orosz offenziva ellanyhulása után a Kárpátokban nehány elszórt csata volt. Külömben nyugalom van. Úgy látszik az ellenség erőt gyűjt, vagy csapatait átcsoportosítja, [Budapesti Hírlap]. A kedélyes oroszok Budapest, április 20. [M. T. I.] Eperjesről jelentik: A Topolya völgyében, a Kurimka fölötti erdőben az oroszok a lövészárokban zenével mulattak és átkiabáltak csapatainkhoz: ,Mulassatok ti is, magyarok! “ Egy óra múlva pedig ismét megkezdődött az ágyúzás. [Magyarország] A bukovinai harcokból. Bukarest, ápr. 20 (M. T. I.) Marmorni- cából jelentik : A Zurin—Bóján—maholai fron ton 18-án éjjel reflektorok és rakéták borzalmasan nagyszerű világítása mellett heves harcok folytak. A német főhadiszállás jelentése Berlin, április 20. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) A nagy főhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér: Champagneban árkásztámadásunk előrejutott. Az Argonneokkan a franciáknak Le- tour-Páristól északra ellenünk intézett támadása meghiúsult. — A Maas és Mosel közt a tüzérségi harc csak egyes helyeken volt élénk. Flireytől keletre a franciáknak egy támadása tüzűnkben összeomlott. Croix-des- Carmes táján csapataink néhány erődház felrobbantása után behatoltak az ellenséges hadállásba és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. — Az Avricourttól nyugatra vívott ütközetben Embermenil falut, miután ideiglenesen kiürítettük, rohamban visszafoglaltuk. — A Vogézekben, a Sillacker magaslatokon, Metzeraltól északnyugatra, a franciáknak egy támadása, a francia alpesi vadászok súlyos veszteségei mellett kudarcot vallott. — Hartmannsweilerkopf csúcsára előretörve, az északkeleti lejtőn néhány száz méternyi területet nyertünk, Keleti hadszíntér: Keleten a helyzet változatlan. ! Az angolok gihraliári nfaliga veszélgben. Tüntetések Spanyolországban Budapest, ápr. 20. [M. T. I.] Madridból ! jelentik : A „Patria“ c félhivatalos ! lap vezcr cikkeben Gibraltár ; megszállására izgatja a közvéleményt, A toledói érsek szószékről hirdeti, hogy Spanyolország végre elérheti régi vágyát : visszaveheti Gibraltárt az angoloktól. Az utcákon tüntető tömegek járnak d jelszóval: „El Gibraltárba!“ (A Nap) A íöfök (őtjadiszállás jelegí^e Konstantinápoly, április 20. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi fronton, Mylos környékén három-négy nap óta a határon folyó harcok ránk nézve előnyösen végződtek. Az ellenséget a határra visszavetettük. Tegnap egy ellenséges torpedóflotilla a Dardanellák tengerszorosához közeledést kísérelt meg. Bizonyosan megállapítható, hogy két ellenséges torpedónaszádot tüzelésünk eltalált, mire a flotilla visszavonult. Egy repülőgépünk felderítő utján Tene- dos fölött bombákat dobott az ellenséges hajókra és az ellenség tüzelése dacára sértetlenül tért vissza. A többi hadszíntéren nevezetesebb esemény nem történt. Épités a háborúban. Megelégedéssel és bizalommal tölti el a nemzetet az a nevezetes tény, hogy az országgyűlés ismét munkához látott. Egy olyan állam életereje nyilvánul meg ebben, amely rendületlenül hisz a maga jövőjében s amelynek éppen ezért van is hosszú és boldog jövendője. Győzni fogunk az önvédelmi harcban, kivívjuk a szilárd és áldásos békét s ebben az erős meggyőződésben végezzük a történelem legnagyobb háborújának világ- dulása közben a jövőt alapozó törvényhozás épitő munkáját. A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatok aziránt nyugtatják meg a közvéleményt, hogy bármennyire legfőbb gondja is a kormánynak a háború, van azért gondoskodása a közéletnek minden szükséglete felől is. Lehetetlen el nem ismernie mindenkinek, hogy a magyar kormánynak ezekben a nagy időkben rendkívüli hivatásának valóban a magaslatán állott s nemcsak buzgó igyekezettel, hanem szerencsés kézzel is teljesítette nehéz feladatát, mégpedig önálló hatáskörében is. Ebben a tekintetben elég arra az intézkedésére hivatkozni, amelvlyel a pénzintézeti központ létrehozását indította meg. A törvényhozó testület munkálkodásának jogos reménynyel tekint eléje a nemzet. Országgyűlésünk megmutatta már, hogy komoly órán mily föltétlenül alája tud rendelni minden párt és egyéb szempontot a haza érdekének. Hiszen megtették azt más országok törvényalkotó szervei is, de büszkeség nekünk, hogy a súlyos helyzetben való nemes és tökéletes politikai egyetértésre a „pártos“ magyar nyújtotta a sehol felül nem múlt példát a világnak. Semmi kétség, hogy ebben a minden elismerésre méltó magatartásban következetes fog maradni magához az ellenzék. A kormány törvénytervei természetesen vonatkozásban vannak a háborús állapottal. A háború miatt látja helyesnek és szükségesnek a kormány azt, hogy a képviselői megbízások időtartamának egy évvel való meg- hosszabbitását indítványozza. Választást nem lehet tartani, mert a választópolgárok hadba- vonult része nem élhetne jogával s mert a kormány kivételes hatalma azt az aggodalmat keltené, hogy a pártok mérkőzése az erőbeli aránytalanságnál fogva nem igazságos. Országgyűlés nélkül kormányozni, az alkotmánynak szellemével is, betűjével is ellenkeznék. Nincs jobb megoldás a mandátumok meghosszabbításánál. A többi törvényjavaslat sorában legnevezetesebbek n törvényhatósági választójogra, a pénzintézeti központra, a hadseregszállitá- sok körüli visszaélések büntetésére, a nép- fölkelői kötelezettségnek az ötven éves korhatárig való kiterjesztésére, a kivételes adó kezelésre és egy félévi indemnitásra vonatkozók. Mindegyike újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány felülemelkedett minden pártszemponton a háború közepette is, valamint a háború tapasztalataiból leszűrve a tanulságokat, éber gonddal őrködik az ország s a nemzet erkölcsi és anyagi javai, békés munkaképessége s harci készsége felett. Apa 6 fill ép' 6 miép. Lapun c mai száma 6 oldal
