Szamos, 1915. március (47. évfolyam, 56-85. szám)

1915-03-16 / 71. szám

POLITIKAI flBRBttllllSBSGQQH Felelős szerkesztő: PáNBS SáWPOB. Kiadó és !apí»'=«^eio;<os : a„&i.-j*»».dsartá‘‘fiártvvnwmda és h'!ft kiadó rés*v.-4fe*. SZflTMftR-HÉmETS. ■»»•#*MBni(r«i«»aio»«B*«BWKe!i»«BM»*«5iB«B«a*«a*»Kw««roa»«®BBWw«aB«B*aisBa ^MFISETÍSí 0&SA1K s ütm Swájjfoe« 14 K 4$ f Vidék«» . . 118 K — í •••»tata 7 ..2© ff ® „ ” » »«ytwSí**-* „ 3 „ ö® í 4 „Mf ti „ 1 „ 29 í „ . . 1 ,,«®f Hirdetési dijak Szatmáron előre NyiRtér sora 30 HHk&r. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZKITCR I Szerkesztőség és Felelős szerkesztő T elef on-szárook: _noaamn■■■■oobo» XLVÍí. évfolyam. Szatmér. I9í5. március 16 kedd taMMNWtaMMMMMHf oTtttvK mwamms/awmm »»mm.'vmimmmtoec** k .9 e » » aj» » mi « m sa « »»<»» r otiíiisbco asm «ettiitttsteweMWtt A katonaság és a tavaszi gazdasági munkák. A most folyó nagy háború valósággal azt a kötelességet rója a nemzetre, hogy egyik kezével a fegyvert forgassa, a másik kezével pedig jusson ideje arra is, hogy a kenyéradó földet megmunkálja. A most folyó nagy nemzeti erőfeszítés igen sok javakorbeli munkaerőt vont el a gazdasági munkától. Mivel a haza védelmének igen fontos érdeke az is, hogy a mezőgazdasági termelés meg ne akadjon, sőt lehetőleg fokoztassék, a kor­mány oly megegyezésről gondoskodott a közös hadügyminiszter úrral, hogy a hadbavonult gazdáknak és munkásoknak, amennyiben ezt a hadviselés érdekei lehetővé teszik, 14 napig terjedhető szabadság engedélyeztessék a sürgős tavaszi munkák, tehát a vetési és szőlőművelés munkák elvégzésére A honvédelmi miniszter idevonatkozó rendelete szerint, a szóban levő szabadságot elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozozó katonák, az önálló mezőgazdák, illetőleg hozzátartozóik, a mezőgazdasági munkások, a szőlőbirtosok,és a szőlőmivelési munkások kapják. Szabadságolhatók ezek akkor is, ha mint sebesült, vagy beteg lábbadozók már alkalmasak az említett munkák elvégzésére és e munkák nem akadályozzák meg őket a hadiszolgálatra való alkalmasságuknak vissza­nyerésében. Beteg és kórházi ápolás alatt álló legénység szabadságot nem kaphat. Természetes, hogy nem kapnak szabad­ságot a harcvonalban levő katonák, hanem csakis a harcvonal kiegészítésére rendelt pót­testekben (pótszázad, pótütegek stb.) szólgálók. Szabadságolta!ást csak az illető katona személyesen kérheti a póttest parancsnok­nál. Kérvények benyújtásának nil es helye. A honvédelmi minisztériumhoz be­nyújtott eféle kérvények figyelembe nem vétetnek. A szabadságolás helyét és idejét ille­tőleg a honvédelmi miniszter szóbanlevő rendelete úgy intézkedik, hogy mindenki abban a községben kapjon szabadságot, ahol a legutóbb gazdasági, vagy szőlőmukát vég­zett. A szorosértelemben vett harctérrel szom­szédos vidékekre nincs szabadságolásnak helye. Tehát az ország északi vidékén nem kaphat senki szabadságot a Máramaros, Munkács, üngvár, Homonna és Eperjes vonaltól északkeletnek fekvő területekre, délen a Dunától és a Titel-Berzava folyó vonalától északra. A szabadságolás idejének kezdetét úgy tervezte a honvédelmi miniszter rendelete, hogy az a budapesti, pozsonyi, temesvári hadtestek területén március 10 én. a kassai és nagyszebeni hadtestek területén pedig március 20-án legyen, illetve az északi és hegyvidéki vármegyékben két héttel később. Ez a rendelkezés módosíttatott. Tekintettel a beállott télies időjárásra a kormány úgy határozott, hogy a tavaszi munkákra való szabadságolás kezdete elhalasztassék. Ez uj határidőről a kormány külön fogja a törve ny- hatóságokat értesíteni. Az illető katonai parancsnokságok min­den egyes község elöljáróságának és minden főszolgabirónak megküldik az oda szabadsá­golt katonai legénység névjegyzékét. A járási hatóság ennélfogva tudni fogja, hogy vala­mely községben van-e munkásfelesleg és ezt a munkaerőben szegényebb községekbe irá­nyíthatja. Másrészt úgy neki, mint a községi, illetve városi hatóságnak kötelessége a csend- őrség és rendőrség igénybevételével ellen­őrizni azt, hogy a szabadságoltak azt a mun­kát, melöre szabadságot kaptak, tényleg vég- zik-e. Akik nem dolgoznak, azokat a csend­őrség segélyével visszaküldik a csapatj ükhöz. A sürgős tavaszi munkák beálltával te­hát jó lesz minden gazdának, akinek mún- kásra van szüksége, elnézni a községházára, illetve a városházára és megtudni kik és há­nyán kaptak a gazdasági munkások közül ta­vaszi szabadságot. Az egyénenkénti szabadságolásokon ki- vül 20 katonából álló munkás csoportok is fognak alakíttatni, melyek erélyes és megbíz­ható altiszt vezetése alatt a községeknek és egyes- földbirtokosoknak rendelkezésére bo­csáttatnak a sürgős tavaszi munkák elvég­zése céljából. Az ily munkáscsoportoknak kirendelését már kérni kell. A kérvényt ahhoz a legközelebbi kato­nai állomás parancsnoksághoz kell intézni, ahol a póttest van. A kérvényező földbirtokos a kérvényét láttamoztassa a községi elöljáró­sággal, illetve a városi hatósággal és azután juttassa a járási főszolgabíróhoz aki a kér­vényezők által és esetleg az egész járás te­rületén szükséglet munkáscsoportok kirende­lése iránt azonnal, esetleg táviratilag is, az illetékes állomásparancsnoksághoz fordul. A munkáscsoportok nemcsak egyes birtokosok, hanem a községi elöljáróságok rendelkezésére is bocsáttatnak, egyrészt a községi tulajdon­ban levő földek, másrészt a harcterön levők földjeinek megmüvelásére, ha a szükséges munkaerő hiányzik. Az ily munkáscsoportok átengedése iránti kérvények már most is benyújthatók, mert csak hasznos, ha a járási hatóságok a sürgős munkásszükséglet iránt sürgősen tájé­koztatnak és a katonai póttestek parancsnok­ságával mentői előbb közük a dolgok állását. A munkásesoportok elszállásolása és élelmezése a munkáscsoportot igénybe vevő község vagy földbirtokos terhe. A munkaadót azonkan megilleti a? alkalmazott katonák élelmezési pénze, melyet a csoportot vezető altiszt nyugta ellenében kifizet. A munkaadó köteles a katonáknak a helyi szokásos nap­számot adni. Az utazási költségek n munka­adót nem terhelik. Mivel fontos érdek az, hogy az ilyetén módon szabadságolt katonák munkaereje kel­lőleg értékesíttessék, a szóban levő honvé­delmi miniszteri rendelet ez irányban kü­lönös kötelességet is ró a községi elöljárósá­gokra és városi hatóságokra. Kötelességük ezeknek mindenekelőtt az, hogy a gazdákat a szokásos módon hívják fel munkásszükség­letüknek bejelentésére. A bejelentések össze­írása alapján azután kötelességük tájékoztatni a szabadságolt katonákat arról, hogy hol kap­hatnak munkát, a munkaadókkal pedig kö­zölni, hogy a munkás katonák közül kik ál­lanak rendelkezésre. E rendelet okos és lelkiismeretes vég­rehajtása nemcsak a most beálló tavaszi munkák szempontjából fontos, hanem a to­vábbi sürgős gazdasági munkák elvégzése szempontjából is. Háborús szolgálatban levő katonák rövid idejű munkára való szabadsá­golása terén gyakorlati tapasztalataink még nincsenek. A honvédelmi miniszter szóban­levő intézkedése e téren az első lépésnek tekintendő s nemcsak a hatóságoknak, de a gazdáknak is odn kell hatni, hogy ez az in­tézkedés értékes alapja legyen a továbbiak­nak s hogy a hadbavonult gazdasági munka­erők ilyen kihasználása az esztendő többi sürgős munkaszakaszaiban a lehető legkeve­sebb nehézséggel és akadállyal legyen foga- i natositható. Ki kell még emelnünk, hogy a honvé- ! delmi miniszter szóbanlevő rendelete különös gondjába is adja a munkás katonákat a köz­hatóságoknak, mikor kötelességükké teszi, hogy a szabadságolt munkás katonákat sza­badság ideje alatt úgy a munka szerzésében, mint a vállalt munka teljesítésénél és a szer­zett jogoknak esetleg szükségessé vált meg­óvása érdekében teljesítésénél és a szerzett nagy választékú oipőraktárát ajánljuk a t vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. Az előrehaladott idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi ehewreaux ás boxbőrböl készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. awr A valódi AMERIKAI KING QUELÍTi cipők kizárólagos raktára. Apa 6 fillér. Ara 6 fillér. Lapunk mai száma 6 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom