Szamos, 1915. március (47. évfolyam, 56-85. szám)

1915-03-14 / 69. szám

(1915 március 14. 69. szám S Z A M*0 S 3. oldal ton álló bakának elég volt ahhoz, hogy mindent elnézzen. Egyik községből a má­sikba lehetett járni engedély nélkül, ha a posztoknak pár fillért adtak. A kolomeaiak állandóan értesülve vol­tak arról is, hogy mi történik kinnt. A mó­dosabb kereskedők minden héten összerak­tak 100 koronát és kiküldtek egy ruthén parasztot meg nem szállott területekre, hogy hozzon nekik osztrák újságot. Egyszer az oroszok megcsíptek egy ilyen újságot és a kereskedőt, akinél megtalálták, 3 havi bör­tönre ítélték. Az utolsó hetekben katonai bizottságok árták fel a várost és minden házban össze­írták a bútorokat. Azután szekerek jöttek és az összeirt bútorok értékesebb darabjait össze­szedték, elszállították. Különösen azokból a lakásokból, ahol a tulajdonosok nem voltak otthon. Aki otthon volt, pár koronával meg­vesztegette a harácsoló bizottságot s meg­mentette a bútorait. Mikor a mieink három napi harc után bevonultak a városba, 200 orosz katona ma­radt vissza civileknél azzal, hogy jelentsék majd a mieinknek, hogy ők itt maradtak és szeretnék megadni magukat. Kolomeában egyébként semmiben sem volt hiány, mig az oroszok bent voltak, mert a kereskedők kaptak portékát Oroszországból, amit természetesen megszabott áron, a mini­mális haszonnal kellett árusitniok. Dénes Sándor. Szatmár város közönségének hatósági élelmezése. A gazdasági szakbizottság ülése. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, március 13. Az a lelkes és körültekintő akció, amelyet Szatmár város tanácsa és gazdasági szakbizottsága indított, hogy a város közön­ségét az élelmiszer uzsorája ellen megvédje, valamint hogy a szükséges és hiányzó élelmi­szerekkel ellássa, a gazdasági szakbizottság mai ülésén előintézkodéseiben befejezést nyert. Az akció kezdetekor a város álláspontja az volt, hogy meg kell állapítani azokat az elsőrendű szükségleti cikkeket, amelyek fogy­tán vannak vagy amelyeknek piaci árát a közvetítő kereskedelem magasra emelte. A hatóság által beszerzendő élelmiszerek meg­állapítása után a város fogyasztóképességét is számításba kellett venni. A számítás a következő: Szatmár vá­ros lakossága a háború kitörésekor 36.000 lélekből állott. Általánosan elfogadott séma alapján ebből a számból 7000 lelket le kell számítani, mint hadbavonultat vagy élelmi­szerrel bőségesen -ellátottat. így a város la­kosságának száma 29,000-re apad. Ehhez a számhoz az átutazó katonákat, az itt tartóz­kodó sebesülteket és menekülteket, mintegy 10,000 embert hozzá kell számítani. A város lakossága tehát ma körülbelül 39,000 ember. A liszt. Ennek a lakosságnak fejenként havonta 10 kg. liszt kell, ami naponta 33 Vs dk.-nak felel meg. Az egész városnak tehát havonta 3900 mm. gabonanemüre van szüksége, hogy minden embernek legyen kenyere. A város tanácsának és a gazdasági szakbizottságnak elsősorban tehát az volt a teendője, hogy ezt az óriási kvantumot biz­tosítsa. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgár- mester legutóbbi budapesti útja is ennek a gabonamennyiségnek biztosítása végett tör­tént. A polgármester útja részben eredmény­nyel is járt. A minisztérium megígérte, hogy havonta 3250 mm. gabonanemüt bocsájt vá­rosunk rendelkezésére, de a teljes mennyi­ség leszállítását nem garantálja. Burgonya, zsír. A tanács a gabona szükségletünk biz­tosításán felül 5—6000 mm. burgonyát már lekötött. Beszerzett a város 130 mm. fehér és tarka babot is. Jelenleg köles vásárlásá­ban tárgyal a város. A zsir és szalonna beszerzése is folya­matban van. A szükségletek összeírása. Természetesen a város szükségletének beszerzése az élelmiszerek hiánya miatt szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött és ütközik. Éppen ezért a város előkészítő akciójában nagy súlyt helyezett arra, hogy a hatósági élelmiszereket csak azok és olyan mértékben élvezzék, akik valóban rászorulnak. A gazdasági szakbizottság mai ülésén, amelyen dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester elnökölt, ennek a szempontnak figyelembevételével elhatározta, hogy a bizott­ság tagjai Írják össze a polgárság szükség­leteit. E célból a bizottság tagjai meg fognak jelenni a város minden egyes polgárának lakásán és ott megállapít­ják, bogv egy-egy családnak hetenként mernyi lisztre, esetleg kenyérre, zsírra, stb.-re van szüksége. A polgárságnak persze erkölcsi köte­lessége lesz, hogy szükségletét pontosan be­jelentse. Nem szabad, sőt bűn most kapzsi­nak lenni, mert amennyiben nagyobb meny- nyiséget jelent be valaki, mint amennyire tényleg szüksége van, polgártársait rövi­díti meg. A gazdasági szakbizottság egyik legkö­zelebbi hirdetményében közölni fogja az idő­pontot, amelyben az egy-egy utcákban lakó I családok szükségleteit összeírja, hogy ebben I az időben az illetők otthon tartózkodjanak, hogy a bizottságnak ne kellessen egy nehány elmaradt családért újból kiszál!ani. A külterületen és a Szatmárhegyen a bizottság nem fogja házról-házra összeirni a lakosság szükségletét, hanem meghatározza a helyet és időpontot, ahol az egyes csa­ládfők szükségleteiket bejelentik. A hatósági árusitás. Hosszas tárgyalás és alapos megfonto­lás után elhatározta a gazdasági szakbizott­ság, hogy a hatóság által beszerzett élel- micikkoket a közvetítő kereskedelem ki­zárásával fogja a lakossághoz eljuttatni. A magunk részéről a legnagyobb öröm­mel üdvözöljük a bizottság elhatározását, mert garanciát látunk benne arra nézve, hogy a legigazságosabb módon árusítják majd az élelmiszereket, ki lesz zárva a visszaélés és a kereskedők egyenlően károsodnak azáltal, hogy bizonyos élelmiszerek árusításától el­esnek. A bizottság határozata szerint két ha­tósági üzletet állítanak (el a város területén. Az egyiket Szatmáron, a másikat Németiben. Ezekben az üzletekben a polgármesteri hiva­tal által az egyes családok szükségletének megfelelően kiállított utalvány alapján lehet majd vásárolni. A hatósági üzletek április el­sején lépnek üzembe. A város nagyarányú akciója feltétlenül megnyugtat mindenkit arról, hogy ha bőség- h en nem is, de a háború egész tartalma alatt lesz mindenünk, amire szükség ünk van. Ha a szép terv ugyanilyen kivitelre talál teljes meg­nyugvással nézünk a „ kiéheztetés “ szemébe. II színház! Heil műsor: Vasárnap d. u. : „Lengyelvér.“ (Zóna. „ este: „Katica.“ Másodszor. ) Hétfőn: „Aranylakodalom“ [Zóna]. Kedden: „Délibábu. 7.“ [Zóna] Szerdán: „Vig özvegy“. (Horváth Mici jutalomjátéka. Bérletszünet.) Katica. Kis igényű kabaré dalok egy kis prózával összeragasztva: ez Gajáry—Suo- mory tegnap este bemutatott operetteje. A színtársulat tagjai sokat javítottak a darabon, a rengeteg ügyes és ötletes tánc felejtette olykor a cselekmény vérszegénységét ér. hu egy-két^előadást megér az Operette, a szerep­lők érdeme, nem a darabé. A rendező mun­kája nagy feladat volt. Horváth Mici, Lu­kács Sári, Tombor Olga, Zsolnay Manci, Nyáray, Galgóczy, Pethes alakításai és táncai dicséretet érdemelnek. Asbóth Lilit nem szereti a közönség a icomika szerep­körében. A karzat tetszésnvilvánitása nem lehet ellenkező ítélet. Az előadást félig toL ház nézte végig. &' színházi iroda köziem jr.ye. Ma, vasárnap délután „A lengyelvér“ kerül színre a főszerepekben Horvith Mici, Tombor Olga, Galgóczy, Varga Béla, és Nyárai-va\. — Este Gajáry- -Szomory operettujdonságát ismétlik a bemutató sze­replőivel. Hősök halála A cs. és kir. tartalékkórbázban meg­haltak : • Brechelnik Ferenc, cs. és kir. 17. sz. gyalogezredbeli szakaszvezető, obersiska-i (Laibach, Kraina] születésű, 32 éves, nős, r. kath. vallásu. Temetése folyó hó 14-én d. u. 2 órakor lesz a cs. és kir. 5. gyalogezred laktanya udvaráról. Ohiemkó Viktor Kcnonovics, 257. sz. orosz gy. ezredbeli gyalogos, bukanow-i [Oroszország] születésű, 28 éves, nős, 2 gye­rek atyja, gör. kel. vallásu. Temetése folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor lesz a cs. és kir. 5. gy. ezred laktanya-udvaráról. A barakkórházban meghaltak: Juszop Motovtyin, a 224. orosz gya­logezred közlegénye, szül. 1887-ben, Rudniczki Zsigmoi d, a cs. és kir. 14. gyalogezred számvizsg.íló altisztje, droho- bici [Galicia] illetőségű, szül. 1882., rom. kath., nős, polgári életben hivatalnok. Matula Sztaniszlov az 5. vadász ez­red 4. századának közlegénye, okrepi (Prasz- nisz) illetőségű, ró a. kath., szül. 1892. typhusban. Temetésük m:i, vasárnap délután lesz a barakkból. Ha közli velünk teljes címét (nevét és állá­sát) teljesen ingyen küldünk I db 1*708 sz. OLLA-t. Az OLLA több mir.t2000 orvos aital iegmegbizha- tóbban van ajánlva. A kirakatokban kifüg­gesztett OLLA táb­lácskák az OLLA íera- katot jelzik. Ára tucatja 4, 6 ét 8 kor. Utánzatoktól óvakodjék! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom