Szamos, 1915. február (47. évfolyam, 28-55. szám)
1915-02-24 / 51. szám
í 1915 íeDruár 24. 51. jzám SZAMOS 3. old?! A gazda nem oka a drágaságnak. — Válasz. — Szatmár, febr. 23. Tanódy Endre a „Szamos“ vasárnapi számában az élelmiszerek drágaságának kérdésénél egy megoldási módot ajánl a városi tanácsnak, mielőtt azonban idáig jutna, egyet rúg azokon: „akik a földtulajdonos monopóliuma alapján a mások kiéheztetéséből gazdagodnak a háború alatt.“ Ez a vád ma egészen divatos, lépten- nyomon olvassuk és halljuk olyanoktól, kik hatalmas háromrétű bugyellárisukat a katonaságnak közvetített termények, állatok, élelmicikkek árából befolyt ropogós ezresekkel tömik meg s ugyanakkor szidják a gazdát, hogy a másvilágra uzsorázza a szegény fogyasztót s iszonyúan szipolyozza a hadikincstárt. Tanódy Endrét úgy ismerem, mint aki fején találja el a szeget, de úgy is ismerem, mint egy olyan fiskálist, ki büvölőként úgy idomítja, formálgatja, hajlitgatja a paragrafusokat, ahogy azok az ő érdekeit legmegfelelőbben szolgálják. Abban a vasárnapi cikkben előttem a cikkíró ily büvölőként tűnik fel, ki magára véve a merkantilisták mindent elnyelő palástját, ez alá bujtatja az aranyos közvetítőket s kilép a porondra és támadja az agráriusokat, akik mindenben ártatlanok, mert hiszen eladni való terményük egyáltalán nincs. Csodálom cikkíró fellépését, hiszen éppen a sorsnak kedvezése folytán néhány év előtt ő is az irigylésre méltó gazdák körébe sorakozott, s ma már támadja őket, vagy talán nem jól érezte magát köztük, akár- mint is történt a dolog, cikkírónak nagyon jól kell tudnia, hogy vármegyénkben gazdánál terménykészlet nincs, továbbá mint gazdának szintén tudnia kell, hogy a katonaság legalább is eddig és itt Szatmármegyében gazdától élelmi cikket közvetlenül úgyszólván nem vett, hanem igenis a közvetítő kereskedelem utján fedezte szükségletét. Tudomása lesz bizonyára cikkírónak arról is, hogy pl. egy alkalommal egész falvak kis gazdái hajtottak fel marhát eladásra, a katonaság egy darabot sem vásárolt meg tőlük, de megvette attól a kufártól kgként 108 fillérért, minden súly levonás nélkül, amely kereskedő a gazdától kgrként 82 fillérért, 10 százalék élősúly levonással vásárolta ugyanazt meg. Itt van tehát a gazda kiuzsorázása. Azért talán az a szegény gazda még . sem érdemli meg a kipellengérezést, amiért az ő verejtékes munkájának gyümölcsét más szedi le s övé marad a bánat. Hasonló esetet tudnék akárhányat felsorolni, de azt hiszem elég ebből egyelőre ennyi is. A cikkíró úgyis mint gazda, de úgyis mint a merkantil irányzat egyik zászló vivője, bizonyosan tudja, hogy a termény készletek ma hazánkban a spekuláció kezében keresendők, de az hét lakattal lezárva őrzi, mert még nem érkezett el az az idő, amikor emberi kiszámítások alapján minden további kockázat nélkül a legnagyobb hasznot lehet e készletek után zsebrevágni, hogy pedig ez mikor érkezik el, alább arról is szólok. Az igen nagy hiba, hogy a készletek hatósági felvétele a maximális árak megállapítása alatt nem történt meg, de ez úgy látszik éppen nem a gazdák interveniálása Heti műsor: Szerdán: „Ideién“ (Premier.) Csütörtökön: „Helén“. Ä színházi iroda közleményei. A lengyel vér szombati bemutatójára lázasan készül a társulat. Czakó főrendező meghozatta „A lengyel vér“ berlini és bécsi előadásának rendezőpéldányát és a táncok coreographiáját úgy, hogy a szatmári közönség ugyanabban a rendezésben kapja a pompás operettet, ahogy az Berlinben és Bécs- ben szinrekerült. Külön szenzációként fognak hatni Horváth Mici jelmezei, melyek a lengyel viselethez és népszokáshoz teljesen híven komoly, etnographiai tanulmány alapján készültek. Nyáray Rezsőnek, a szatmári színház kedvelt komikusának március hó első hetében lesz a jutalomjátéka. A kitűnő komikus, aki a rövid szezon alatt is sok kedves és derült percet szerzett a közönségnek, jutalom- játékául Molnár Ferenc qualitásos bohózatát, a „Doktor ur“-at választotta. A jutalomjáték felvonásai között a társulat elsőrangú tagjai kabaréval fogják a közönséget szórakoztatni. A kabarén eddig: Horváth Mici, Lukács Sári, Balázs Rózsi, Tombor Olga, Zsolnai Manci, Czakó Gyula, Galgóczy Lajos és Pethes Dezső lépnek fel. Hősök halála Dameniko Dalschass népfelkelő, a cs. és kir. 17. gy. ezred 3. századának közlegénye, született Rosental (Tirol), nős, földmi vés a barakkórházban tegnap 37 éves korában meghalt. Tadler József, a 7. sz. egészségügyi különítmény tizedese, kliebenzi (Stájerország) szülét lsü, r. kath. vallásu, tegnap a barakkórházban 26 éves korában meghalt. II HÍREK I IfObogózzük fel ljázaii)kat. A polgármesteri hivatal felkéri a város polgárságát, hogy a legutóbbi oroszlengyelországi és bukovinai győzelmi hírek felett érzett örömének jeléül lobogózza fel házait. Adomány. A cs. és kir. tartalékkórházban ápolt sebesült katonák részére beszerzendő cigarettára és dohányra Béltekv Lajos ref. lelkész és dr Lökő Béla orvos 20—20 K-t, Domahidy Pál és neje pedig természetben 1000 drb cigarettát adományoztak. Ezen adományokért a kórház vezetősége ezúton mond köszönetét. — Özv. hilibi Haller Rezsőné, fia, hilibi Haller Jenő elhunyta alkalmából koszorumegváltás címén a háborúban elesett szatmári illetőségű katonák árvái részére 50 K-t adott át a polgármesternek. Debrecen—Püspökladány közt a következő vonatok vannak forgalomban : Debrecenből indul reggel 6 óra 32 p., Pladányba érkezik délelőtt 9. ó. 05 p. — Pladányból indul este 10 ó. 29 p., Debrecenbe érk. éjjel 1 ó. 23 p. Ezeknek a vonatoknak a szatmáriakkal való csatlakozása teljesen bizonytalan. A megvakult katonáknak. Simonsits Elemér képviselőházi alelnök, az Országos Hadsegélyző Bizottság nevében körlevélben fordult a magyar közönséghez, hogy segítsék szegény katonáinkat. Erre a felhívásra Tolnai Simon, a Tolnai Világlapja felelős szerkesztője és kiadója a következő levelet irta: „Olvastam a felhívást a megvakult katonák részére való adakozásra. Az az érzésem, hogy gyűjtés még ilyen eredménynyel nem járt, mint ennek járnia kell. Hiszen kétségbeejtő még a gondolat is, hogy ezek az életerős, fiatal véreink, az egész életet vakságban töltsék, megfosztva attól, ami a legdrágább az embernek, a szemük világától! Idecsatolok az említett célra 500 koronát“. Kérjük olvasóinkat, hogy az adományokat az Országos Hadsegélyző Hivatalhoz küldjék Budapestre. Dijkitüzés német hajókra. Amsterdamból jelentik: Külömböző angol kikötőkben nagy jutalomdijakat tűztek ki a vontató gőzösök kapitányai és legénysége részére, hogy ellenséges buvónaszádoknak elpusztítására vállalkozzanak. Egy ellenséges hajó el- sülyesztéséért 1000 font sterlinget Ígérnek. Ugyanennyi járna annak, akinek értesítése egy ellenséges hadihajó megsemmisítésére vagy elfogatására vezet. Az az angol gőzös, amely az ellenség mozdulatairól jelentést tesz, 500 fontot fog kapni. Egy angol hajópolenai 9 Term. égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü. igen üdítő ás vány viz. Tejjel vegyitve a legjobb nyálkaoldó szer„ Borral vegyitve a legjobb fröccs. Kapható mindenütt. — Főraktár : Kereskedelmi részvénytársaság Szatmár I SZÍNHÁZ miatt maradt el, hanem úgy látszik egész más miatt lett elhalasztva; kiváncsi vagyok rá, hogy most a rekvirálásnál ugyanaz az irányzat mint fogja a hatóságot a falhoz állítani, ha esetleg fellépésével korábban jön, mint ahogy érdekei kívánják. Hogy hazánkban még mindig nagy gabonakészletek vannak, az bizonyos s hogy ezek a készletek kissé körültekintő beosztással elégségesek aratásig, azt is határozottan lehet állítani, de hogy a spekulációnak érdeke legalább is addig ez irányban a bizonytalanságot fenntartani, mig az uj termés- kilátások hozzávetőlegesen számszerűleg megállapíthatók — az szent igaz ; azért van szükség most ennél a kérdésnél húzásra, halasztásra, hogy megérkezzék a tavasz, amikor kétséget kizárólag megállapítható az őszi vetések állása, amely véglegesen eldönti a mai kenyérkérdés sorsát. Hiszem azt, hogy oly kiváló judicium- mal biró egyén, mint a cikkiró, belátja azt, hogy a gazdát szükkeblüséggel vádolni nem lehet, hogy a gazda van ma éppen ebben a helyzetben, a mikor igazán sajnálatra érdé mes s befogja látni — mint gazda — azt is, hogy a gazdára nézve a háború a legrosszabb időben ütött ki, mert ha jó aratás előzte volna meg a háború kitörését, akkor a gazda nem lenne kénytelen kapkodni a szalmaszál után is és abban keresni megmen- tőjét, hanem becsülettel tudna kievezni hosszas hányattatás után a biztos partra, dacára a három egymásután bekövetkezett szomorú gazdasági esztendőnek. Riszdorfer mre.
