Szamos, 1915. február (47. évfolyam, 28-55. szám)
1915-02-14 / 41. szám
(1915 február 14. 41. sasán) SZAMOS » alá* Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei. 1599 1015 iksz. Eléadó: Réréaz Gy. Tárgy: Sza már-Némsti rároa területén megállapított ebve#zett*ég gyanúja. HATÁROZAT. A váró* területén f. hó 7-én megállapított ebreszettaég gyanúja kapcaán a betegség elfojtása és tovább terjedése meggátlása érdekében a következő módon intéikedem. 1. Minthogy a veszettség gyanújában elhallott illetve kiirtott eb a város területén kóborolva más ebeket is megmarhatott, elrendelem, hogy ez irányban úgy a kültelken, mint a belterületen, yz illetékes rendőrtiszt nyomosa ot foganaaitsou, a megmart ebek, melyek a veszettség fertőzése gyanújában állanak, összefogásbansk és a digestorteiepen kiirtassanak. 2. Mive! a város területén veszettségre gyanús ebek kóboroltak, illetve, mert a veszettségre gyanúja kóbor »utyákon állapíttatott meg, az 1884 VII t.-c. 1'4. §. i., pontjában meghatározott büntetés terhe alatt elrendelem, hogy » város területén az összes kutyákat tartózkodási helyükön, *z udvarokban 40 napig éjjel nappal állandóan o y módon tartsák megkötve, hogy azok el ne szabadulhassanak. A házon kívül pedig hsrapás ellen biztos szájkosárral azo'tst pórázon vezessék. 3. elrendel* m, hogy aveszetiség gyanújában levő ebek fekhelyei haladék nélkül fért tlenittessék, az ebekkel netalán érintkezésbe jutott értéktelen tárgyak, szál: a stb. elég tiessók. 4. Utas tom az illetékes kerületi tisztet, r.-őrmestert, hogy az 1., alatt jelzett eljárást haladék nélkül foganatosítsák, a veszettség gyanuj mák megállapítását, illetve az ebzárlatot a város területén a szokásos módon tegyék közhírré és állatbirtokosokat állataik belső megbetegedésének, illetőleg elhullásának azonnali bejelentésére és arra is figyelmeztessék, hogy a veszett vagy veszettség gyanújába levő állaton gyógyítási kísérleteket, vagy veres műtéteket a másodfokú hatóság engedélye nélkül végezni, vagy az ily állator hulláját állatorvos jelen nem létében felbontani az 1888 VII. t.-c. 154. §. j. pontjában meghatározott büntetés terhe alatt tilos. Ugyancsak tilos ezen törvény 153. §. d., pontjában jelzett büntetés terhe alatt a veszett vagy veszettség gyanújában levő állat tejét, zsírját, szőrét, bőrét és más termékeit bármely célra is felhasználni, vagy forgalomba hozni. Ha valamely állaton a veszettségre utaló tünetek jelentkeznek, arról az állattulajdonos azonnal tegyen hozzám jelentést, a beteg állatok pedig ha az embert még nem mart, vagy azonnal irtassa ki ellen esetben biztos helyre zárja el. 5. A 2., értelmében elrendelt zárlat tartalma alatt azokat a kutyákat, melyek állandóan megkötve nem tartatnak, vagy amelyek házon kívül szájkosár nélkül és szabádon járnak, — nemkülönben a kóbor macskákat, ha az azonnal jelentkező tulajdonos magát a különben egészséges kutyának saját költségén biztos elkülönítet helyen elzárva 90 napig való megfigyelés alatt tartására nem kötelezi — a befogott macs iákkal együt azonnal n tassák ki. 6. A szükségessé váló fertőtlenítést az allatbirtokossal annak költségére a kiirtás vagy elhullás után minden esetben azonnal haitassák végre, melynek megtörténtét vagy elmulasztását hozzám, illetőleg a városi m. kir. állatorvosnak jelentse be. Végül a gyepmestert, hogy az ebzárlat alatt hetenként többször előre meg nem határozott nappali időben a kóborló illetve szabadon járó ebek és macskák összefogdosását foganatosítsa, elfogott ily állatokat a fentiek értelmében rendőri közeg jelenlétében nyilvántartás mellett kiirtsa. Szatmár-Németi, 1915 február 9. A kiadmány hiteléül: Oláh, kiadó. — i 424-1915 kitsz. Hirdetmény, Főispán ur ö méltóságának 234-1915 elr. számú rendelkezése folytán tudatom az érdekeltekkel, hogy kormányhatósági intézke dé* tétetett arra nézve, hogy sürgősen fizet- teaék ki azoknak a fogatoknak a vételára is, a melyek eredetileg használati díj fejében ideiglenesen véte t ok igénybe hadi célokra. E ekiute’ben úgy a katonai paranot- nokságok, mint. pénzügyigazgatóaágok és adóhivatalok megkapták a megfelelő utasításokat 8 a szobán forgó összegek kifizetése haladéktalanul megkezdhető. Szatmári, 1915 február 5. 1280 1915 fksz. A Gömör éa Kishout vármegye alispánja 1016—1915 uz alatt arról értesít, hogy jelenleg Rimaszombaton állomásozó cs. és kir, 5. gyalogezred kötelékébe tartozó katonák rokonai látogat»« céljából oda mennek a néhány napi ott tartózkodás után az ottani rendőrkapitányi hivataltól haza utazásra bizonyítványt, illetve kényszer útlevelet kérnek. — Felhívom a város közönségét, hogy a Rimaszombaton állomásozó katonákat csak azon esetben keressék fel, ha és amennyiben úgy az ottani ellátás, mint a visszauta*ás költségeit viselni képesek. Mivel jövőben k nyazerutlevelet nem j kapnak. Szatmár Németi, 1915 február 3. J 1365 —1915 fasz. Tudatom a város közönségével, hogy a j m. kir. m uistérium a háború t setére szóló i kivételes intézkedésekről alkotott 1912. LXIII. | t. c.-et és a hadi szolgáltatásokról szóló 1912. | LXVIII. t. c.-et kiegészítő 19 4 L. t.-c. 1—3. ! §'°n, továbbá 9. és 17. §-a alapján a következőket rendeli. — 1. §. Am. kir. minisztériumnak 1915 évi január hó 14. napján 240 1914 M. E. sz. ». «adott rendeletében foglalt szabályok megfelelően kiterjesztetnek a, búza, rozs, árpa, tengeri, burgonya és rizslisztből meglevő készleteknek bejelentésére, feltartására ős az országos gazdasági bizottság részére való átengedéseór. 2. Aki gabo- nanemüért vagy lisztért a követelhető legma- ; trasabb árak hatósági megállapítása tárgyában í kiadott rendeletem értelmében f. Iszámitható i ! legmagasabb árat vagy a legmagasabb áron j j felül ebbe beszámítandó bármiyen mellék- j szolgáltatást követel, elfogad, adat vagy Ígértet i ; a maga vagy harmadik személy javára, az ! ; amennyiben cselekménye súlyosabb rendelte- ! j zések alá nem esik — kihágást követ el és j ; a* 1914. I.. t.-c. 9. §-a érteimében 2 hónapig : I terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig j terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyan- j igy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy az árásitással megbízott alkalmazottja, vagy az eladást közvetítő más személy a gabona- nenüért, vagy a lisztért követelhető legmagasabb árak megállapított korlátozását kijátsza vagy meghiúsítja, vagy bárkinek e korlátozás kijátszására, vagy meghiúsítására irányuló eljátszását bármely módon elősegíti, vagy eltitkolja. — Az 1914. évi november hó 28. napján 8682—1914 M. E. sz. alatt kiadott rendlet 8. §-ának 2. bekezdésében és az 19 4. évi december hó 2í. napján 9227—1914 M. E. sz. alatt kiadott rendelet 3. §-ának 2. bekezdésében foglalt büntető rendelkezések helyében a jelen paragrafus rendlkezései lépnek. — Az idézett 8682—1914 M. E. sz. reneelet 9. §-ának és az idézett 9224—1914 M. E. sz rendetet 4. §-ának rendelkezései érintetlenül maradnak. 3. §. E rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Szatmár-Németi, 1915 február 5. 1079-1915 fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. UXT1T. törvénycikket és a hadi szolgáltatásokról szóló 1912. LXVin. törvénycikket kiegészítő 1914. L. t. o. 1—3 §.-ai alapján a következőket rendeli : 1 §. A m. kir. ministériumnak 1915. évi aú.’ O 11 uipján 240—1915 M. E. szám alatt kiadott rendeletében faglalt szabályok megfelelően kiterjesztetnek a busa, rozs, árpa és tengeri korpából meglevő készleteknek bo- jelentéeéra, feltárására és az Országos Gazdasági Bizottság részére váló átengedésére. 2. §. Az a legmagasabb ár, amelyet a birtokos a készletnek az Országos Gazdasági Bizottság részére váló átengedésénél követelhet a következő: 1 A búza, éa rozskorpánál a legmagasabb ár 13 E. 2. Arpakorpánál a legmagasabb ár 15 K. 3. Tengerikorpánál a legmagasabb ár 9 K 50 fillér. Ezt á legmagasabb árat, amely magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségé: is, métermá- zaánként (100 kg.) zsák nélkül kell érteni. Ez a legmagasabb ár nem terjed ki az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedése körén kívül eső forgalomban történő eladásokra. E rendelet kihirdetésének napján ’épett életbe. Szatmár-Németi, 1915. jaruár 31. 802 915. fksz. A nagymélt. m. kir. földmiv. miniszter urnák 7004. ein. 20 b. 1914. számú rendelete alapján felhívom a városnak lótulajdonos közönségét, hogy azon esetben, katonai lóosztá- lyozás lesz, azok kiknek lovai nyilvántartó lappal el lesznek látva, a nyilvántartó lapokkal és a lónak megfelelő marhalevéllel hivatalomnál a marhalevél kezeléssel, megbízott tisztviselőnél a marhalevélre vezetendő záradék reá vezetése végett az osztályozástól számítandó 8 nap alatt jelenjenek meg. Ha a nyilvántartó lap bevonatik, a nyilvántartás megszűnik és ekkor a marhalevélre vezetett záradék törlése végeit szintén jelentkezni kell. A nem jelentkező kihágást követ el, a mely 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 15. napi elzárással büntetendő. Szatmár-Németi, 1915. február 3. TANKÓCZI OYULA rendőrfőkapitány. ad. 323-1915 ahsz. Adófizetés iránti hirdetmény. Alólirott városi adóhivatal ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akik a községi adófőkönyben előirt és az 1909. évi XI. te. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-ig be nem fizették, hogy azt a járulékaival együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 23-ig az alulírott városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Szatmár-Németi, 1915. év február 14. Naiy József főpénztáros, adhiv. főnök. 265—915. gtsz. Hirdetmény. Értesítem a tavaszi vetőmagra előjegyzéseket tett kisbirtokosokat, hogy az állami vetőmagból a tavaszi árpa métermázsánként ára 23 K, a zabé 21 K, a bükkönymagó 47 K van megállapítva, mely árhoz a vasúti s beszállítási költség lesz még számolandó. Felhívom az érdekelteket, hogy a vetőmag árát métermázsánként, árpáért 25 K, zabért 23 K, bükkönyért 49 koronát hivatalomnál f. hó 20. napjáig annyival is bizonyosabban befizessék, mert azok, kik a vételárat le nem fizetik, az előjegyzésből töröltetnek s a vetőmag másoknak átadható lesz. A fizetésre utólagos jelentkezések csak az időközi bejelentések után fognak figyelembe vétetni. A netáni külömbözet a vetőmag kiadásakor fog kiegyenlittetni. Szatmár-Németi, 1915. febr. 9. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos.
