Szamos, 1915. február (47. évfolyam, 28-55. szám)

1915-02-13 / 40. szám

2. oldal

SZAMOS

(IVlb lefaruar lő. 4U. sea«|;

A blokád-kérdéshez

Genf, febr. 12. [M. T. I]

Francia lapok Romából arról értesülnek, hogy Olaszország nem log a német blokádnyilatkozat ellen tiltakozni.

Amsterdam, febr. 12. (M. T. I.)

A „Times“ nak Washingtonból jelentik :

Attól tartanak, hogy az Uniót akarata ellenére beleviszik az európai bonyodalomba.

Hága, febr. 12. [M. T. I.]

Az angol kikötők előtt február 18-tól kezdve száznál több torpedó- zuzó fog cirkálni.

Egy orosz diplomata

Törökországról.

Kopenhágu, febr. 12. (M. T. I.)

Péterváron Miljukow doktor, a liberális párt elnöke kijelentette, hogy Németország és Törökország között olyan megegyezés jött létre győzelem esetére, amely Törökország részére főbefolyást biztosit a Krímben, Kaukázusban, Egyptomban és Afganisztánban.

Ezzel szemben — mondotta Miljukow — az entente hozzájárulása szerint Konstantinápoly Oroszországé lesz.

E nyilatkozat óriási feltűnést keltett.

LEGÚJABB.

Anglia válasza Amerikának.

Amsterdam, febr. 13. (M. T. I.)

Az angol kormány ma elküldte végleges válaszát Amerikának december 28-iki, a hadidugárukra vonatkozó tiltakozó jegyzékére.

Hőfqr alíábornagij jelentése.

Budapest, febr 13. éjjel 2 óra (A miniszterelnökség sajtosztályából.) Hivatalos jelentés :

Orosz-Lengyelors? ágban és Nyug atgaliciá ban a helyzet nem változott.

A kárpáti arcvonalon a

harc tovább folyik A szövetségesek támadása az ellenség elkeseredett ellenállása és a minden irányból összevont erősítésének harcbavetése dacára lépésről lépésre tért hódit.

Bukovinában hadműveleteink kedvezően haladnak előre. A hegység völgyein át előrenyomuló hadoszlopaink a nap nap melletti harcokban vívják vissza a hazai f ldet.

A Szaret.li vonalát elértük.

Hőfel* altábornagy.

Óriási orosz vereség a Mazuri tavaknál.

26 ezer fogoly, 20 ágyú, 30 gépfegyver.

Budapest, febr. 13., é. 2 ó. (A miniszterelnökég sajtóosztályából.) A német nagyfőhadiszállás jelenti:

Nyugati hadszíntér:

A tengerparton hosszabb szünet után tegnap ismét ellenséges hajók jelentek meg. Ostende fölött az ellenséges repülőgépek bombákat dobtak le, melyek azonban hadi kárt nem okoztak. Az arcvonal többi részén tüzérségi harcok voltak. Különösen sok lőszert használt tel az ellenség Champagnei hadállásaink ellen, azonban emlitésre- méltó eredményt ezzel seholsem ért el. Sonain mellett gyalogos támadást is megkíséreltek, ezt azonban

érdemetlenek arra, hogy ez a megszentelt föld a miénk legyen ? (Taps.) Talán nem küzdöttünk, nem áldoztunk nem véreztünk eleget az emberiség nagy eszméjeiért, szent eszményeiért? Talán nem törtünk össze elegendő jármot a szolgaság nyakán ? Talán nem voltunk elég magas és fényes világitó torony a sötét tenger határa szélén, talán nem haltunk meg elégszer a szabadságért és nem támadtunk fel elég erővel világtörténelmi hivatásunkat teljesiteni ?, és talán az északi fény több világosságot és melegséget érez magában ehhez a hivatáshoz, mint a mi tündöklő napunk? (Hosszan tartó éljenzés és taps.)

Az Űré a föld, melyben születtünk és amelybe örök álomra vissza fogunk térni. Ö, a hatalmas Isten mutatta ki ezt a számunkra az ő szent akaratával; mi ezer esztendős sebeinkkel pecsételtük meg az ápolást. Nemcsak születni és meghalni akarunk itt, de élni is, szabadságban és az emberiség haladásának ezen a kitett vérhelyén mint a világbiró Isten igazi vitézei meg is állani. (Lelkes éljenzés.) Elhatározásunk szilárdságának és komolyságának bizonyságául milliók rohannak hősi halálra; küzdelmük előtt remény, mögöttük dicsőség, melyben a gyász is tud fényleni és tündökölni. Felettük

visszautasítottuk és 120 embert foglyul ejtettünk

Az Argonneokban elfogott franciák tegnap jelentett száma egy tiszttel és 119 emberrel gyarapodott. Verduntől északnyugatra több ellenséges lövészárkot elfoglaltunk. Az ezzel szemben a franciák résziről megkísérelt ellentámadást, amelynél a genfi lobogót hordták a csapatok előtt, az ellenségnek nagy veszteséget okozva visszautasítottuk.

Verdun városára német repülők száz bombát dobtak.

Keleti hadszíntér:

1 császár Őfelsége a keletpor oszországi határ harcterére érkezett.

Az ottani hadműveletek az oroszokat a Mazuri tavaktól keletre állásaik gyors feladására kény szeritették.

Egyes helyeken a harc még folyik.

Eddig körülbelül 26 ezer oroszt fogtunk el, több mint húsz ágyút és 30 gépfegyvert zsá.k- má ny oltunk.

A kezünkbe jutott hadiszerek mennyiségét azonban ma még meg- közelithetőleg sem lehet áttekinteni.

Lengyelországban, a Visztulától jobbra a német csapatok folytatták a tegnap bejelentett offenzivát, elfoglalták Sierps városát és megint pár száz embert fogtak el.

A Visztulától balra nincs változás.

az Ur fényes orcája, alattuk az ő földje, amelyet a szolgaságtól és sötétségtől meg kell váltanunk. (Taps.) Az ő küzdelmeikkel, sebeikkel, vérük hullásával és halálukkal is elég erősek, bátrak és vitézek végigküzdeni a megváltás küzdelmeit.

Kérdem kedves hallgatóim, hogy ez, ami számunkra, itthon kimére, elegendő áldozat-e? Nem tudunk annyira munkálkodni, hogy felérjük az ő küzdelmeiket, nem tudunk a megtért jóság sebeivel oly gyengéd, oly puha köteléket fonni, hogy méltók lehessünk sebeik szentségéhez. Lehetetlen annyiról lemondani, hogy odaálhassunk melléje társnak a szenvedésben. Nem tudunk annyi könnyet kisírni, annyi imádságot elimádkozni, annyi szomorú szivet megvigasztalni, annyi gyámoltalant felruházni, táplálni és segélyezni, mint amilyen a gyász, a dicsőséges halál gyermeke. Fogyatkozásainkat pótolja az, akié a föld és akié a fájdalom, aki ideig- óráig csak azért válik meg tőlünk, hogy mint örökkévaló térjen vissza és meg fog mérni benneteket s jaj nektek akkor, ha könnyűeknek tog benneteket találni.

Boldog az, ki mikor rányitja az ajtót, fájó, do szent mosolygással és felemelt fejjel tudja fogadni a hazatértet. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.)

Ünnepi beszéd.

A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület háborús estéjén elmondotta: Dr. Baltazár Dezső, debreceni református püspök.

(Folytatás és vége.)

Kedves hallgatóim! Én tudom szeretni és imádni az Istent, teremtő és gondviselő hatalma és jósága fénylő tükrét. Tudom szeretni, tudom imádni abban a dicsőségében, amelylyel a végtelen idők minden pillanata neve nagyságát dicsőségesebbé teszi. De mégis legjobban tudom itt szeretni, legjobban tudom itt csodálni szorongó szivem kicsiny világában, ahol pedig csak egy töredezett nádszál támogat egy pislogó mécsvilágot. Tudom szeretni, tudom csodálni a földet egész asztalán kiterített gazdagságával, az alkotásokkal, amelyeket a népek versenye egymásra halmozott, de legjobban tudom szeretni itt, ahol ismerős hegyek, kéklő koszorúk öveznek egy ismerős rónaságot, ahol hősök vére, milliók feláldozása voltak dicsőséges szenvedései jobb sorsra hivatott embereknek, akiknek küzdelme, munkája, mindnyájunk reménye, imája, szerelme tették ezt a földet hazává és ezt a hazává szentelt földet támadják most meg. Nemértem, vájjon miért támadnak reánk ? Vájjon mivel lettünk