Szamos, 1915. január (47. évfolyam, 1-27. szám)
1915-01-27 / 23. szám
XLVü. évfolyam. Szatmér, '9i5. január 27. szerda 23. szám. 4 wk í POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI DIJAK : Egy év*« helyben 14 K 40 I Vidéken Fél évre _ negyedévre Egy hónapra 7 „20» 3 „SOf 1 „20» 18 9 4 1 K — f — f 50 f SO f Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptulajdonos : a „Szabadsajté** könyvnyomda és lapkiadó részv.-társ. SZATMÁR NÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyilttér sora 3© fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI-UTCR 24. Telefon-számok : Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő lakasa . . Pénzintézeteink osztalékáról sok szó folyik úgy a helyi, mint a fővárosi lapokban, valamint a szaklapokban. Soha még théma körül ily nagyarányú és annyira eltérő véleménynyel nem találkoztunk. Pedig szerintem ez bármennyire komplikált kérdés is feltétlenül megoldandó s nem is oly nehezen megoldható, ha a becsületkérdését visszük bele. Mi az osztalék? A részvényesek befektetett részvény tőkéjének a részvénytársa.- ság által az évi tiszta jövedelemből az alapszabályok szerint megállapított kamathozama Ha nincs tiszta jövedelem, nem szabad osztalékot adni. Ha van: muszáj adni ! Nem kell ehhez semmi mesterkedés, nem kell ehhez kormányintézkedés sem, mely maximumot, vagy minimumot állapit meg. De — amint szerintem mindenhez — lelkiismeret kell, még pedig fokozott mértékben. A tiszta jövedelmet a becsületesen, reálisan felállított mérleg alapján lehet csupán és kell megállapítani. De feltétlenül kell mérleget csinálni, nem azért, mert a törvény parancsolja ; azért sem, mert a kormány is elrendeli, hanem megint a becsület kérdésének tartom, hogy nemcsak akkor parédézzunk, ha jó üzleteket sikerült csinálnunk s nagy hasznot elérnünk; hanem akkor is tartozunk híven beszámolni sáfárkodásunkról, ha veszteségek érnek, akár a mi hibánkból, akár a rajtunk kivül álló körülmények okozták az eredménytelenséget. Igen természetes, hogy a háború a polgári foglalkozások közül legjobban a pénzintézeteket sújtotta. Ha van valami, ami csak a béke áldásait szereti, az a pénz ! Ez szinte fokmérője a nyugalomnak. Ha egy koronás főt, vagy hozzátartozóját, valami változás ér, mely a közre 'valamelyes formában kihatással bir; ha egy államférfi bukik, vagy emelkedik : a tőzsde rögtön megmutatja az árlapján. No már most, még októberben arról zengtek a lapok, szaklapok is, hogy nem szabad az elmúlt évről mérleget készíteni s mindenben a kormány atyáskodását kívánták megszerezni ; addig november, decemberben már felülkerekedett a józanabb gondolkodás, a helyzetnek nyugodtabb megítélése s a jövőnek számbavétele s ebből az a helyzet alakult ki, hogy mérleget igenis kell készíteni s ha van tiszta jövedelem, osztalékot is kell fizetni. De, amíg a mérlegkészítés kötelező voltához minden megkérdezett fél hozzájárult, fennakadtak a részletkérdéseknél. Hogyan állítsák be az értékpapírokat ? A keresk. törvény szerint a dec. végi árfolyam a kötelező. Azonban a tőzsde julius 25-től zárva van s igy csak a magánforgalom jegyzései alapján lehetne a tőzsdei papírokat értékelni. Németországban julius 25-én zárták be szintén a börzét s kormányrendelet szerint ez lesz a mérlegben szereplő papirok kötelező árfolyama. Nálunk is ugyanakkor zárult a tőzsde, csakhogy akkor már a demarche köztudomású volt s ez már éreztette a hatását. De junius 30-án is nyomott volt a tőzsde hangulata, mert akkor már a trónörökös és neje meggyilkolása köztudomású volt s igy annak is köztudomásúnak kellett — legalább is szakkörökben — lenni, hogy ez a gyilkosság kiszámíthatatlan következményekkel fog járni. Mi, akik mérlegösszeállitással foglalkozunk, normális körülmények között boszan- kodunk vagy örülünk az árfolyam ingadozásának ; de nem feladatunk a változás okait fürkészni, vagy megokolni. De most? Mikor az állampapírok a három rossz gazdasági év alatt cca 15 százalékot estek, egy újabb 10 százalékos esés annyira készületlenül talált, hogy itt már csakugyan nem elég boszan- kodnl, hanem módot kell keresni az árfolyam további esésének megakadályozására s az eddigi árfolyam veszteségek valamilyen módon — mesterkedések nélküli — ellensúlyozására. Ehhez kellett volna a kormány beleszólása rendeleti utón, amely megengedné az árfolyamveszteséget több évre elosztani, vagy a tartalékalapból fedezni s az igy megcsonkított tartalékalapot pedig pl. 5 év alatt restituálni. Azonban a kormány gondolkozik, gondolkozik, de nem akar jönni. Ez az egyetlen pont, ahol szívesen venném a kormány beleszólását autonómiánkba. Itt azonban nem fog jönni; ha jön is, csak úgy elkésetten, mint a termények requirálásával, maximális árakkal, amikor minket már megehet a fészkes fülemile. Jönni fog azonban a kormány biztosan, mint egy viharfelhő; mert a fővárosi intézetek éhségét kell csillapítani a szolid vidéki intézetek betétjeivel. Már készül is a jeles törvény ! De visszatérve az osztalék és mérlegkészítés tárgyához, tagadhatatlan, hogy a legerősebb és a leggyengébb pénzintézet is csak a mérleg passzív oldalát ismeri feltétlenül biztosan. Az aktiv tételek közül a készpénzen kivül minden tételt csak approximativ pontossággal képes megállapítani. Hogyan lehet ily körülmények között helyes mérleget készíteni ? Eddig is meg volt az igazgatóság és felügyelőbizottság felelőssége a közgyűléssel szemben; most is meg kell, hogy legyen, csakhogy most ott a felelősséget sokkal súlyosabban kell érezni. A legjobb intézet tárcájában is mindig lehetett olyan érték, mely az egyik leltározásánál abszolút aktiv volt s a másiknál már vagy dubiose, vagy pláne vesztett követelés lett belőle.' > Most azonban — hevényezett moratórium rendeletek sokkal bizonytalanabbá tették a helyzetet s a legélesebb szem sem képes minden egyes tételnél helyesen megállapítani az értéket Ehhez az értékeléshez feltétlen nagy megfontolás, lelkiismeretes elbírálás kell s ha így sikerül a mérleg megállapítása és tiszta jövedelem mutatkozik : okvetlenül kell osztalékot adni; de nem maximálisai, vagy minimálisát; hanem csak annyit, hogy az ne sértse az intézet jövőjét s legalább annyit kell latens és szabályszerű tartalékolásra fordítni, mint amennyi az osztalék. Ha aztán az fordulna elő, hogy a folyó év több oly követelést mutatna rosznak, melyről, mi azt hittük teljes jó hiszemmel és legszigorúbb mérlegeléssel, hogy az feltétlenül jó : az idén fogjuk leirni, a f. évnek a következő évben lizetendő osztaléka kárára. A közgyűlések és a mérleg közzétételének végső határideje 1915. jun. 30-ban van rendeletileg megállapítva. Ez azonban nem azt teszi, hogy amely intézet abban a helyzetben van, hogy korábban elkészülhet zárási ihunkálataival, hogy az nem tarthatná meg közgyűlését. Nem hiszem, hogy a kormány maximális dividendát állapitana meg, mert ez sok bajnak lehetne a kutforrása. Pl. valamely intézet többet adhatna a megállapított maximumnál; de nem fog adni, mert hivatkozik a kormányrendeletre. Ez különösen áll a nagy fővárosi intézetekre, kiknek nem hogy ártalmára lett volna a háború, de a nagy szállítások révén hasznukra volt. \ragy valamely intézet nem tudna annyit adni, mint a meghatározott maximum, de, mert nem akar mögötte maradni a többi nagynak, vagy konkurensnek, mégis annyit fog adni s ezzel csökkenti a mérlegének realitását. így lesz aztán a maximum egyúttal minimum is. Szerintem tehát az oly helyek kivételével, melyek a háború közvetlen szinterei volagyvaiasztéüu cipőraktarat ajánljuk a t. vevőközönségnek;, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. Az előrehaladott idény miatt leszállított ár Tan kerülnek eladásra valódi chowreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. Apa fi fiilép. apunk mai «zárna A oldal. Á 6 fill ép.
