Szamos, 1914. december (46. évfolyam, 294-325. szám)
1914-12-13 / 306. szám
(1914 december 13. 306. szám) SZAMOS 3. oldal súlyos sérülése dacára felépült. Ez alkalommal saját magára is rálőtt. Az első szerelmi tragédiát az idén áprilisban követte a második,amikor Szatmáry Istvánt a bikszádi vasúti állomáson Domahidy Berta, egyik szatmári kelmefestő gyár alkalmazottja vitriollal leöntötte. Domahidy Bertát tette elkövetésére az vitte rá hogy a fiatal ember iránt érzett szerelmének következményei lettek és a csábitója a kis gyermek halála után egy vidéki állomási elöljáró fiatal és szép leányának lett a vőlegénye. Szatmáry István j a vitriolos merénylet okozta égési sebeiből hosszú szenvedés után kigyógyult. A dráma után azt hitték az ismerősök j és családtagok, hogy a viszony a fiatalok ! között örökre befejeződött, mert a Domahidy Berta ellen folytatott bűnvádi eljárás alatt a j régi szerelmesek kimondhatatlan gyülölséggel j nyilatkoztak egymásról. Alig egy félesztendő telt el a nevezetes | vitriolos merénylet óta és a szerelmesek ! mindent elfelejtettek. Domahidy Berta e hét i elején kiutazott Királyházára és két napig j vendége volt a most Királyházán szolgálatot teljesítő Szatmáry Istvánnak. Úgy látszik, a j látogatásért Szatmáry nem haragudott, mert : mikor csütörtökön délután szolgálatba ment, szigorúan meghagyta a leánynak, hogy várja meg. Domahidy Berta meg is várta szerei- j mesét, aki pénteken este tért vissza szolga- j latából. .» # I Megérkezése után a fiatalok több mint : egy óra hosszáig sétáltak a királyházai vasúti 1 állomás étterme előtt, egykedvűen, gondtala- ; nul beszélgetve. Nyolc óra tájban eltűntek a . perronról és az étterem háta mögé mentek. Rá egy pár pillanatra három revolver lövés riasztotta meg a békésen vacsorázókat. i Szatmáry István lelőtte Domahidy Bertát, aki rövid kínlódás után a merénylet színhelyén meghalt. A gyilkos, a dráma színhelyére tódu- I lóknak, akik a merénylet okáról érdeklődtek, I nem adott felvilágosítást, hanem a csendőr- I ségre sietett, ahol önként jelentkezett. A megtévedt fiatalembert letartóztatták és ma ! fogják átkisérni a szatmári kir. ügyészség | fogházába. i színház I! Napsugár kisasszony. — Bemutató előadás. — Szatmár, dee. 12. j A Király színház tavaly nagy sikert ért operettedét, a Napsugár kisasszonyt, mutatta be ma este telt ház mellett Kiss Árpád színigazgató társulata. Paul Rubens szép zenéjü , operettejének bemutatása alkalmával szeret- j nénk megállapítani, hogy Kiss Árpád a „Szamos“ hasábjain interwjuh formájában tett ama ígéretét, hogy rendes, pontos, a vidéki színházak maximális nívóját megütő előadást fog a szezon folyamán produkálni, beváltotta. Ä ma esti előadás pontos, rendes, igényeinkkel : quadráló kvalitásos előadás volt, amelyért elsősorban az érdemel dicséretet, akiről rendszerint a referádák végén szoktak esu- I pán ajakbigyesztve megemlékezni: Czakó Gyula rendező. Az ő keze szorgos munkája í volt, hogy oly sok idő után Szatraár város j szinházjáró közönsége minden izében nívós j előadást élvezhetett végig és az ö qualitásai- j nak elismerése lesz, hogy ez az alapjában j véve nem nagy koncepciójú, itt-ott ötlet- j szegény Operette még jóegynehány zsúfolt j házat fog Szatmáron megérni. A szereplőkről is csak az elismerés ! hangján szólhatunk: Horváth Mici, Lukács | Sári, Balázs Rózsi, Tombor Olga, Szécsi i Ferenc, Déai Jenő, Nvárni Rézsű egytől- i egyig derékul állották meg helyüket. Különös elismerést érdemelnek Zsolnai Manci és Pethes Dezső táncduettjei. Tombor Aladár karmester is derék munkát végzett. A színházi iroda közleméngei. Ingyenjegy a sebesült katonáknak. Kiss Árpád szinigazgató a harctéren megsebesült és lábbadozó katonákat a színházban állandóan vendégül látja. A szinigazgató első fellépte. Kiss Árpád szinigazgató kedden a Vörös Tatár b»ri mutatkozik be mint szinész a szatmári közönségnek, mely alkalommal a darab egyik legjobb szerepét Mouzon vizsgálóbírót fogja kreálni. Partnere: felesége K. Kövy Cornélia lesz. Heti műsor. Vasárnap d. u. 3 és fél órakor félhelyárakkal a szép zenéjü és kacagtató újdonságnak „Léni néni“-nek lesz a harmadik előadása, mig este 7 és fél órakor rendes helyárakkal „A napsugár kisasszony“ kerül színre másodszor, a bemutató szereplőivel. Kiss Árpád igazgató nagy súlyt helyez arra, hogy a délutáni előadás minden húzás és rövidítés nélkül ugyanúgy kerüljön szinre, mint a rendes esti előadások. Hétfőn ismét zóna előadás lesz félhelyárakkal, a mikor is a tavalyi színházi évad egyik legnagyobb sikerű operettje megy, a „Katonadolog“. Zerkovitz gyönyörű muzsikáját a társulat kiváló énekesnői juttatják érvényre. Kedden mutatkozik be a szatmári közönségnek mint szinész Kiss Árpád szinigazgató a „Vörös taláréban, egyik legjobb szerepét játszva: Mouzon vizsgálóbírót. URÁNIAMOZGÓ (KINO) THEATER A Pannónia dísztermében. Ma vasárnap délután 3 órától csak egy napos szenzációs műsor Algie látványom természetes. A jelen legnagyobb bohózata Szerelmes S/oba- cicus folytonos kacagásra ingerlő bohózat 3 felv. Megható izgalmas dráma a világhírű ECLAIR gyár remeke Összetört szív megrázó főúri dráma 4 felv. Leonard világhírű kacagtató Háborús karrikaturái ellenségeink humoros helyzetekben a Kárpátokon innen és tu! Csaták füzében készült Hadszintéri felvétet Berlinnek szánt ágyuk. ZsákmáS nyolt gépfegyverek. Fianktirőrök elfogatási. Osszelövöldözött autók. A világhírű j| 42 esek müve. Síremlék. Citadella. Zep- H pelinek munkában. Bai rikádok. Szótrom I bolt hid. Stb. stb. igen érdekes rész. 5 Felhívjuk k. közönségünk szives figyelik mét mai egy napos kiváló műsorunkra. Helyárak: 1 K., 80 f., 60 f., 40 f. HÍREK wawüMBiiwi um imn i unni nmt i\rst i iiimi mi Cöeginí vacog a foga Menekülő Szaladárnak, a kávéházi asztal vitézlő bősének, a déli korzók ijedt futárjának, aki már nem egy ízben kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy teljes mértékben elégedetlen úgy Frank Liboriusz, mint Hinde^burg tak tikájával és aki a háború kezdete óta állandóan „jobban tud“ mindent, mert „nekem azt ne mondjad* és „én mon dóm neked barátom, már pedig én tudom*, — és ha nem lenne egy jól kifejlett szimulája, már régen ott volna : 1 I i I l 1 egy testhez álló, bőrrel béllelt, külön bejáratú lövészárokban, hogy megmutassa, hogyan kell hadat viselni. De ha már olyan szerencsétlen, hogy hadműveleteink vezetésében nem veheti ki szive vágya szerinti tévé kény részét, felöld zordon harci ábrázatát, azt az ijedtet és amint végigrobog a korzón vacogó fogával, vélnéd egy telegráf — szabadult el a m. kir. posta és távirdahivatalból, hogy végigdideregje a városban a riadalmi vezényszót: égszakadás, földindulás, a fejemen egy koppanás, gyere te is pajtás, meneküljünk pajtás!‘ Menekülő Szaladár ugyanis hallotta, hogy Husztról egy tejeskofa el utazott és nekem azt ne mongyad, barátom, én tudom, hogy az mit jelent, én meg mondom neked bizalmasan, hogy fütyülök én a hivatalos jelentésre, hogy az oroszok Majdánkán vannak, mert ha Majdánkáig jöttek, tovább is eljönnek, holnap már Batizon lesznek, holnapután az angol cirkálók heúsz nak a Szamoshoz, én nem akarok ijesz- getni senkit, de én tudom, mit beszélek . . t. És Menekülő Szaladár már intézkedett is, hogy mamuka belefordiisa a kétajtós fényezett tartalmát az állandóan készenlétben levő utazókosárba, hogy ki ne felejtse a meleg téli holmikat, meri a pesti Abbázia-kávéházban nagy a cúg és ö megy, mert ő tudja, hogy ha az orosz bejönne, ö nem tudna magán uralkodni, ő ismeri azt a vé rengző természetét és ő kerülni akarja a vérontást, ő megy, ő menekül, ö magasabb taktikai okokból visszavonul. Csak nem akart addig elmenni, amíg egy pár jó barátját nem figyelmezteti, hogy iszkiri, a mig lehet. Menekülő Szaladár nem tartozik a vagyonos osztályhoz, kőzépfizetésü tisztviselő egy pénzintézetnél vagy más vállalatnál, magánhivatalnok 3 havi felmondással, ügyvéd, aki a moratórium miatt szolgálatonkivüli vi szonyban van hivatásával, hadsereg szállítást, menekültélelmezést nem kapott, neki nincs egy úgynevezett üzleti érdeke, ő csak kapja a teljes fizetését, a kis keresetét, amely — sokáig éljen nekem az a moratórium — most egészben megmarad és ezt igy elutazgatja, elmenekülgeti. Elmenekül, megiszik egy pikkoló feketét Pesten az Abbáziában, azután hazamenekül, aztán ismét elmegy, megint visszajön, azután mindig csak elmegy, de vissza nem is jön. Elmenekülgeti a szerencsétlen szamár az egész kis pénzét, a nyugo dalmát, az egészségét, az idegeit. Beszéljünk őszintén és komolyan, tegyük szivünkre a kezünket: mi lennénk az elsők, akik azt mondanék, hogy meneküljön mindenki, ha menni kellene. De akkor, mikor legjobb hitünk és tudomásunk szerint semerről, semmiféle veszedelemnek még csak a szele sem fenyegeti ezt a várost, lelkiisme rétién gazságnak tartjuk, ha a Menekülő Szaladárok alarmirozzák a lakos ságot, saját ijedt lelkűk beteg bacillu- sait erővel beoltják a külőmben nyugodt emberekbe és telekiabálják a várost, hogy „égszakadás, földindulás/“ Ha már nincs reá törvényes eszköz, hogy megkülőmböztetésül egyen- szoknyába öltöztessük ezeket a gyászvitézeket, valamelyik hatóság intézkedhetnék aziránt, hogy a Menekülő Szaladárok az ellenség előtt 250 kilométerrel tanúsított magatartásukért megkapják a jutalmat. Behajthatatlanság esetén fogházat.
