Szamos, 1914. november (46. évfolyam, 264-293. szám)
1914-11-15 / 278. szám
SZAMOS 3. óidat (1914 november 15. 278. szám. A bankko mányzó a hadikölcsönrő’í Bpest, nov. 14. A „Budapesti Hírlap“ mai száma Popovic* Sándor bankkormányzónak a hadi kölcsön jegyzésére vonatkozó buzdító nyilatkozatát közli, amely ezeket mondja: A hadviselés alapjait manapság a háborút viselő népek fizikai, morális és gazdasági erejének telje képezi. Ami a két elsőt: a fizikai és morális erőt illeti, az eddig történtek fényes tanúságot tesznek amellett, hogy a nemzet az idők szavát megértette, küzdött és fog küzdeni, amint a múltak dicsősége, a jelen és a jövendő szüksége megköveteli. Most kerfil sorra a hatalmi tényezők hármadika: a gazdasági erőforrások össze- gyűjtése a nemzeti védelem céljaira, ügy tartom, mindenikünk kötelessége, hogy ennél a munkánál a maga tehetsége szerint a részt kivegye, De nemcsak a hazafiasság, hanem a gazdasági célszerűség is szálnak mellette. Nem értem ezalatt azokat az előnyöket, amelyekkel a pénzügyminiszter az uj kölcsönt ellátta, a rendesnél jóval nagyobb kamatozást, a kölcsöntnyujtók azon jogát, hogy választhat, vájjon feltétlenül kölcsönöz az államnak, avagy bizonyos idő múlva a tőkéjét visszakövetelheti, Nem azokat az intézkedéseket értem, amelyekkel a közgazdaság egyéb szervei a miniszter akcióját és ezzel a kölcsönadó közönség érdekeit előmozdítani készek, Elvégre, úgy gondolom, részt kellene vennünk a badikölcsön előteremtésében kevésbé kedvező tőkeelhelyezósi lehetőségek mellett is, Amire én gondolok és amire nyomatékosan rámutatni óhajtanék, az annak a megfontolása, hogy a háború roppant terheit bármiképp fedezzük is, azokat a közgazdaságnak kell viselnie és ezért az utóbbi széni" pontból tartózkodás nélkül helyeselnünk kell, hogy a pénzügyminiszter oly módon bocsátja rendelkezésünkre, amely az anyagi terhek viselését természetes alapokon teszi lehetővé és emellett arra is alkalmas, hogy a pénz- forgalmj eszközöknek a gazdasági termelés minden ágát alapjában veszélyeztető mesler- séges-megszaporitását hatályosan megelőzze, Aki most részt vesz a kölcsönben, a nagy küzdelmek osztályosa, de a nemzeti vagyon alapját is erqsiti, Katonáink karácsonva. •> Küldjünk karácsonyi doboztakatonáknak. Szatmár, 1914. nov. 14. Közeledik ^ karácsony ünrtepe. pyLjpn ez a béke ás a szeretet ünnepe. De njilyen lesz a mi idei karácsonyunk ? Ha elárvult családi otthonunkban akarjuk megülni, akkor pagyon bánatos karácsonyunk lesz. Mert hiszen alig yap családi asztal az prszághan, amelynél egy vagy több helyet Üresen nem hagytak volna a hadbavonultak. Hzért az idén nem a családi tűzhely mellett, haneip künn, a harctéren kell a szeretet ünnepét megülnünk. Ott, ahol most a nemzet legkedvesebb fiai vannak. Karácsony estéjén forradjon az ország népe egyetlen nagy családdá és zarándokoljon szeretetével a katonai táborokba. Minden egyes katonának jusson karácsonyi ajándék. A szeretet géniusza vonuljon végig a táborozó helyeken és látogasson el a legtávolabbi lövészárkokba is. Hadd tudják meg a hős fiuk, akik a testvéri együttérzésben vállvetve küzdenek királyukért és hazájukért, hogy Magyarország az édes szülő szeretetével, hálájával és büszkeségével gondol mindegyikükre. Minden egyes katonának jusson karácsonyi ajándék ! A bőkezű és. jótékony társadalom feladata katonáinkat karácsonyi ajándékkal megörvendeztetni. A „Gyorségéíy Auguszta-Alap “ elvállalta a karácsonyi ajándékok közvetítését. A „Gyorssegély Auguszta-alap“ országos mozgalmat indított, hogy harctéren levő katonáinknak a nemzet küldhessen karácsonyi ajándékot. Ebből a célból olyan élvezeti cikkekből, amelyek ajándékozását megengedi a hadvezetőség, az Auguszta-Alap csomagot állított össze, amelynek a nev§: Auguszta- karácsonyi doboz. Az ára 3 korona. Az alap az ajándékot egy tömegben adja át a Hadsegélyző Hivatalnak, amely eljuttatja a harctérre. A karácsonyi csomag küldés más formáját nem eszközölheti a tábori posta és ezért vállalkozott az Auguszta- alap a sok munkát igénylő közvetítésre, hogy katonáink mégis részesüljenek a karácsony örömeiből. Ahányszor három korona gyűl össze, annyi dobozt ad át az Alap a Hadsegély- zőnek. Három korona mindössze és megörvendeztetünk egy derék harcost, aki hetek hosszú sora óta értünk szenved és küzd a golyózápor gyilkos fergetegében. Nem kell az itthon maradottakat lelkes szavakkal adakozásra buzdítani. A cselekedet szépsége minden felhívást helyettesit. A „Szamos“ kiadóhivatala is részt kíván venni e nemes akcióban és éppen ezért vállalkozik az adományok közvetítésére. A kiadóhivatalunkhoz eljuttatott adományokat egy összegben átküldjük a „Gyorsegély Auguszta-Alaphoz.“ Mindenkinek hazafiui kötelessége • minél előbb áldozatot hozai a harctéren küzdői katonáink örömteli karácsonya érdekében. Tisza István gróf megmentette egy szegény román assiony életet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 13. Néhány héttel ezelőtt Ti-za István gróf hosszabb szemleutra ment azokba az északkeleti vármegyékbe, amelyeknek földjét az orosz hordák megtaposták. A miniszterelnök személyesen akart meggyőződést szerezni arról, hogy mekkora kárt okoztak a hazánkba betört muszkák, hogy azután a kárvallottak segítése megfelelő utódon menjen végbe. A miniszterelnök útjáról csak kevésszavu hivatalos értesítések jelentek nieg, holott az uf t-ele volt érdekes, nem ritkán izgalmas epizódokkal. Egy ilyen jellegzetes érdekes történetet mond el a Zemplén cimü újság, amelynek alapján közöljük ezt áz esetet, ■peljesen hiteles forrásból, szemtanuk révén szivárgott ki a következő érdekes epizód, mely a miniszterelnöknek a múlt hptek- bep tartott szemleutján történt, amikor vármegyénket s városunkat is fölkereste: Kőrösmezőről visszajövet a bilini hid nem csaK fest, bauen táján a miniszterelnök és kísérete borzalmas jelenetnek voltak szemtanúi. Az autók robo- gásától egy arra haladó szekér lovai megbokrosodtak és rémült iramodással ragadták magukkal a járművet. A szekéren egy szegény oláh asszony utazott, aki a vad rohanás közben előrebukott s a lovak közé, a rúdra esett. A miniszterelnök egy pillanat alatt meg- állittatta az autókat, kiugrott a kocsiból és bármely fiatal atlétának becsületére váló futással utána vetette magát a száguldó szekérnek, hogy elfogja és megállítsa a lovakat. Kísérete követte a nagyszerű példát, ámde se fiatalj i, se öregje nem érte utói az acél- izmu Tiszát. A helyzet tragikus voltát csak az enyhítette, hogy a megriadt lovak nem egyenes irányban ragadták a szekeret, hanem egy gyors rántással oldalt kapva, neki rohantak a domboldalnak, ahol néhány odasiető embernek sikerült az ijjedt állatokat megállítani. Ebben a pillanatban már a miniszter- elnök is odaért és a félig eszméletlen asz- szonyt segítette kiszabadítani rettenetes helyzetéből. Az asszony lerogyott a földre, de csakhamar magához tért és fölállott A miniszterelnök arcán a rémületet a megkönnyebbülés kifejezése váltotta föl, amint látta, hogy az asszonynak súlyosabb baja nem történhetett. Mégis megkérte a kíséretében volt Peck báró vezértörzsorvost, hogy vizsgálja meg a szerencsétlent, aki aztán biztosította a kormányelnököt, hogy az asz- szonynak egyes könnyebb zuzódásokon kívül más baja nem történt. A megnyugtartó diagnózis után a miniszterelnök egy bankjegygyei is megtoldva a gyors és előkelő orvosi segítséget, folytatta útját Máramarosssziget irányába. Román katonák '.ősiessége. Egy román ezred sebesült tisztje a következőket beszélte : — Az én ezredem javarésze biharme- gyei oláhokból ájl. Vakmerőek, szívósak és lelkesek. Hiheheíetlen fáradalmakat viselnek el, dalolva, lelkes, jó kedvvel. — Minden nemzetiségi külömbséget megszüntetett a háború. Magyar nótát énekelnek és nemzetiszinü zászlót követelnek. — Magyarok vagyunk mi is, azért, hogy román az anyanyelvűnk, — hangoztatják. — A legcsodálatosabb a türelmük. A legsúlyosabb sebesültek is jókedvvel tűrik a fájdalmakat, a könnyebben sebesültek nem 1 fogadják el az ágyat. Rajongással beszélnek j magyar szanitészeinkről és azokról a kedves, : derék úrnőkről, akik a kórházban ápolják , őket. Egy havasi pakulár, aki századomban 1 dobos .volt, a kórházban igy fordult hozzám : —- Elmondom otthon, ha hazamegyek, ! hogy milyen jók a magyarok és hogy szere- 1 tik a románokat. így egyenlíti ki a háború a faji, nem- i zetiségi ellentéteket, fűzi testvéri kapcsolatba ( az egy haza nemzetiségeit és csinál politikát. i a csatamezőn és kórházban. Olcsóság! Svjst készítményt! legújabb szabású női tditabatok, finom kelméből készítve már 32 koronnól minden — színben kapható: — HERSKOVI1SNÁL Kölcsey-utca 5. 15-ü. 21
