Szamos, 1914. november (46. évfolyam, 264-293. szám)

1914-11-12 / 275. szám

(1914 november 12. 275. szám. SZAMOS 3. oiciai) az én csapatomhoz tartozó... védmü- vet vették. Október hó 7 én magát a . . . . Werket 230 teletalálat (ekrazit gránát) érte. Az ezredtől hősi halált szenvedtek eddig : Bauer Gyula, mezőtúri szü letésü, miskolczi illetőségű tartalé­kos hadnagy és 34 altiszt és hon­véd. Megsebesült 158 ember, ezek közül 10 eltűnt Ezeket a többi se­besültek állítás a szerint mint könnyebb sebesülteket az oroszok magukkal vit­ték ; nehezebb sebesültjeinket, kik a harctéren maradtak, az orosz orvosok és sebesült vivők kötözték be s elvo­nulásukkor a legközelebbi község la­kosságának ápolására bízták. Minthogy tudom, hogy a veszteségi kimutatásokat későn kapjátok meg, amienk kivonatát, mely a szatmári kiég. kerület­beli veszteségeket tartalmazza, esetleges közzététel végett mellékelten küldöm. Mi a békésebb napokban, már t. i. mikor az ellenséget, mint ma is, . . . kiló­méternyire tudjuk magunktól, tűrhetően élünk. Hébe-korba a Szatmárról magunk­kal hozott Patai cigányprímás kísérete mellett még nótázunk is. Téged és az összes kedves szatmá­riakat az ezred nevében '•szívből üdvözöl és ölel Przemvsl, 1914. október hó 22-én. Régi igaz barátod A levélben jelzett és mellékelt veszte­ségi kimutatás szerint: Przemysl vár védelme közben elestek X. 5-én Pauluk Pál, tizedes (Szatmár 1883.), Kun Júnos, honvéd (Felsőbánya 1887.); X. 6-án Kovács Simon, póttartalékos, (Oláh- tótfalu 1888.); 7-én Hramacsuk János Já­nosé, tizedes, (Királyháza 1883.), Plesztálya István János, póttartalékos, (Iza _ 1882.); 8-án Csorba Antal, szakaszvezető, (Ermihályfalva 1884.), Silai József, tizedes, (Felsőbánya 1880.), Vajda Áron, örvezető (Kiskolcs 1881.) és Pikkel Jakab, póttartalékos (Vajnág 1883.) A drohojovi harcnál október 10-től 14-ig elestek a következők: Bumbulusz László, honvéd (Apa); Balogh László, hon­véd, (Szatmárhegy 1882.), Czinege Kosztán honvéd, (Lacfalu 1884.), Karabinos György, (SzeMencze 1881.), Marián Mihály II. (Ura 1888.) Maries László (Sárvár 1886.), Markó Iván, (Urmező 1880.), Prommer János, ta­nító (Barlafalu 1881.) és Szigeti György (Egres 1883.). Egy hirszerzőkülönitmény az ellenség­gel csatározásba bocsájtkozott, amely össze­ütközésben elestek: Bagye Péter, tizedes, Tóth Mihály és Rostás Mihály honvédek. Ugyanekkor eltűnt Szeszermann János honvéd. A drohojovi ütközetben eltűntek: Kriszte János (Kapnikbánya), Juga István (Felső- szelistye), Szelicskan Mihály (Szakálasdombó), Marosán Miklós (Felsőfernezely), Fehér Gábor (Szatmárhegy), Horgos Péter (Nyegre- falva), Krecsun János (Ráksa), Vári Károly (Nagybánya) és Ratyis György (Erdőd). Decemberben megnyílik a színház. ^ sziqigaAgató Szatmáron. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 11. Mint a Szamosban tegnap megjelent és a kiragasztott plakátok hírül adták, Kiss Árpád, a szatmári színház uj igazgatója fel­kereste Szatmár városát, hogy a december 2-án kezdődő színházi szezonra bérleteit megnyissa. A bérletek tárgyában a színigazgató ma, csütörtökön d. e. 9 órától pénteken délután 6 óráig áll a közönség rendelkezésére a szín­házi irodában. A s'zintgazgató ezúton is közli a kö­zönséggél, hogy a régi bérlők jegyeiket csak pénteken déli 12 óráig érvényesíthetik, mert a fennmaradó bérleteket aznap délután-, ján már az uj bérlőknek adja ki. Mikor a mai válságos viszonyok között a színházak megnyitásáról volt szó, a szin- iigyi bizottságok minden vidéki városban skrupulusokat támasztottak : összefér-e a mai idők komolyságával, hogy a közönség előtt megnyissák Thália kapuit. A skrupulusok azonban megdőltek azon, hogy a közönségre magára kell bízni: óhajt-e szórakozni is a háboros idők alatt és külö­nösen azon a másik emberséges érven, hogy egy sereg derék magyar színész elől nem szabad elzárni a megélhetés útját. A vidéki városok színházainak eddigi menete mindenütt azt igazolta, hogy a szín­házra, mint szórakozó helyre ma inkább szükség van, mint valaha. A közönség min­denütt a színház létjogosultsága mellett dön­tött. Ami külömben természetes dolog is. Sohasem volt az emberek lelke annyira rá­utalva a szórakozásra, üdülésre, mint a mai nehéz idők borzalmai között, amikor a há­ború ezernyi izgalmai a legnagyobb mérték­ben próbára teszik minden magyar ember idegeit, amikor állandó az idegölő, megfeszi tett izgalom, amikor tehát valósággal orvos­ságként hat minden szórakozás, ami a figyel­met az idegizgató eseményekről elvonja és a felzaklatott lelkeknek üdítő pihenést nyújt. Ezt igazolta eddig minden vidéki város, ezt olvastuk a Nagyszebenben és Békés­csabán megjelent lapokban is, ahol Kiss Ár­pád társulata eddig működött s ahol a szín­ház pártolását a társulat elsőrendű erői, az összevágó előadások, jól megválogatott mű­sorok is nagyban kiérdemelték. Alkalmunk volt Kiss Árpád színigazga­tóval beszélni, akitől különösen a szezon műsora iránt érdeklődtünk. A színigazgató kérdésünkre elmondta, hogy a szezont december 2-án a „Ferencz József azt üzente . . című énekes da­rabbal, a Király színház müsordarabjával kezdi meg. Az első hónapban bemutatja a háborús idők hazafias darabjait, amelyek közül meg­említjük a következőket: Mihály pópa lánya (Sas Ede), Előre (Vígszínház), Mind­nyájunknak el kell menni (Vígszínház), Vörös ördögök (Népopera). Az első operett-bemutató a Napsugár kisasszony lesz. Ezenkívül a társulat be­tanulta és az eddigi állomáshelyeken sikerrel szinrehozta a következő uj darabokat: A csúnya ember, Pygmaleon, A tökéletes asz- szony (Lehár), Mozitündér, Ikrek a táborban. Az egyes bemutató előadásokat termé­szetesen reprisek fogják tarkítani. Megemlítette ezenkívül az igazgató azt is, hogy a színház díszletei teljesen át van­nak alakítva és újakkal kicserélve. Szatmár város közönsége mindig lelkes pártolója volt Tháliának. Igaz, hogy most nehéz időket élünk, gazdaságilag mindenütt takarékosságra vagyunk utalva, de viszont — mint már fentebb kifejtettük —• a meg­viselt idegzet, a felzaklatott lelkűiét minden kulturembernél megköveteli a magáét, ha mindjárt anyagi áldozatok árán is és igy mi azt hisszük, hogy a színház ez idén sem marad pártolás nélkül. nimm A hadikölcsön és a vidéki pénzin­tézetek. A hadikölcsön kibocsátása előrelát­hatólag azzal fog járni, hogy a pénzintéze­tektől a betétek egy részét elvonja. Ily körül­mények között aggodalmat lehetett táplálni az iránt, hogy különöse» kisebb tőkeerejű vidéki pénzintézetek nem fogják teljes oda­adással szolgálni e nemzeti fontosságú ügyet. Azonban a már eddig beérkezett jelentések is teljesen megcáfolnak minden ily irányú föltevést. Vidéki pénzintézeteink oly tömege­sen jelentkeznek és kérik, hogy aláírási he­lyekül jelöltessenek ki, hogy immár biztosra vehető, hogy minden jelentékenyebb vidéki pénzintézetünk kölcsönjegyzés céljából a nagy közönség rendelkezésére fog állani. Örvende­tes jelenség ez nemcsak abból a szempont­ból, hogy igy a kölcsönjegyzés helyei a leg­szélesebb néprétegek részére is könnyen hozzáférhetőkké váljanak, hanem azért is, mert ez teljesen alaptalanná teszi a hiedelmet, hogy a vidéki és kisebb pénzin­tézetek betéteik féltésében a hadikölcsön tá­mogatásától tartózkodni fognak, sőt esetleg a betevő közönséget a kölcsön ellen próbálják hangolni. Vidékipénzintézeteink szolgálataik ön­kéntes felajánlásával hivatásuk magaslatára emelkednek és bizonyítják, hogy szűklátókörű, önző szempontok mellőzésével és pillanatnyi érdekek háttérbe szorításával képesek a nem­zet nagy és egyetemes érdekeiért áldozatok árán is teljes lélekkel sikra szálni. E nagy készség másrészt amellett tanúskodik, hogy vidéki pénzintézeteink elég erősnek érzik magukat és betéteik egy részének esetleges elvonását nem tartják súlyosabb következ­ményekkel járónak. A vidéki pénzintézetek eme magatartásának lehetősége a legszebb világot veti pénzintézeteink szolid megalapo­zottságára. Dr. Barna János levele a fogságból. Annak idején mi is megemlékeztünk róla, hogy dr. Barna János, a szatmári felső ke­reskedelmi iskola tanára, aki a nyári szün­időt Spanyolországban töltötte, hazafelé utaz- tában francia fogságba került. Dr. Barna ugyanis Barcelonába felült a Frederico nevű spanyol gőzösre, hogy haza jöjjön, de idő­közben kitört a háború, a gőzöst a franciák Toulonnál feltartóztatták és az idegen álla­mok alattvalóit fogságba vetették. Dr. Barna János azóta okt. 26-án írhatott először Szat- márra a feleségéhez egy levelezőlapot. A Marseille-ben feladott levelezőlap nov. 9-én érkezett Szatmárra. Németül van Írva és dr. Barna János a címén kívül — valószinüleg a cenzúra miatt '— csak annyit ir benne, RIKSZÁPI vízzel vegyítve az ez idei termésű sa­_ , _ _______________vanyubor kitűnő italt szolgákat. 1— ^ Tisztán a BIKSZADI GYÓGYVIZ hurutos b&ntalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom