Szamos, 1914. október (46. évfolyam, 233-263. szám)
1914-10-30 / 262. szám
2. oidsl. 1 október 30 262. ' G A galíciai harctérről. Róma, okt. 29. A „Corriera della Sera“ Berlinből érkezett tudósítás alapján jelenti: Przemysl körül áll a harc. Az osztrák-magyar harcvonal félhold alakban van Kifejlődve, amelynek közepe Przemysl előtt, két vége pedig kelet felé az oroszok oldalszárnyait fenyegeti. A vasutat Sanokig helyreállították és e vonalra úgy a vasutasok családjaikkal e- gyütt, valamint a menekülők is visszatérhetnek. A harcvonalról eddig 3800 hadifogoly érkezett meg, 13,000 pedig útban van. Az oroszok a chyrowi harcvonalra 300 ágyút akar tak szállitani, de e szándél. uk kivitele tüzérségünk tüzelése miatt nem sikerült. (M. T. I.) A bukovinai hadszíntérről Budapest, okt. 29. „Az Est“ jelenti: A csernowitzi harcok a Pruth körül folyat ■ tban vannak. Az oroszok folyton hátrálnak. (M. T. I.) Repülőgépek Varsó felett. Bpest, okt. 29. Varsót aeroplanok bombázzák. A bombák eddig 200 embert megöltek. (M. T. I.) Megszűnt u orosz közigazgatát. Dornauotra, okt. 29. Gróf Merno bukovinai helytartó, kilencven foglyot, akiket az oroszok a fogházakból kiszabadítottak és rendőri szolgálatra alkalmaztak, az oroszok kiszorítása után most újra letartóztatott. _ . (M. T. I.) FELTÉTLEN SZAVATOSSÁG! Cserépkályhákat állandóan raktáron tartunk, szállítunk és e szakba vágó munkákat cserép- kályha javításokat stb. a legjutányo- :: sabban mi eszközlünk :: PFEIFER J. ÉS TÁRSA NAGYBÁNYA, Kossuth Isjos-utca 15. LEGÚJABB. Hőfer jelentése. Bpest, okt. 30., éjjel 1 óra. A főhadiszállásról Hőfer jelenti: Az északi hadszíntéren tegnap sem voltak nagyobb harcok Az utóbbi napokban az oroszoknak Turka irány tban többször megkísérelt előnyomulását sikeresen visszavertük. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Az sugusztowi har cok Budapest, okt. 30., éjjel 1 óra. A „Corriera de la Serra“ a nagy főhadiszállás 25-iki jelentéséhez azt a megjegyzést fűzi, hogy ha a németeknek sikerülne az orosz ha evonalat Augusztownál áttörni, a Suval- kiban levő oroszok elvágatnának a főerőtő', egyszersmind a németek hatba f nyegethetnék az oroszokat Lengyelországban. (M. T. I.) Oroszország alkuszik Bulgáriával. Bécs, okt. 30., éjjel 1 óra. Oroszország felajánlotta Szerbiának, hogy kínáljon fel Búig riának kisebb területeket, ha ez megengedi, hogy Oroszország bolgár területen keresztül hadianyagot szállítson Szerbiának. _____ ___________(M. T. I.) ** ********************** ****** Levél Przemyslből. Szatmár, okt. 29. Egy fehérgyarmati ügyvédtől, aki mint tartalékos hadnagy vesz részt az északi harctéren, ma Przemyslből a következő levél érkezett: 1914. Xj20., kedd. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Przemysl hősi védelméből alaposan kivettük részünket. Erős gránát- és srapnelltüz alatt voltunk, de hősiesen tartottuk a várat, mig a segítő csapatok megérkeztek. Halottunk és sebesültünk van — sajnos — kisebb számban, de mi az azokhoz a veszteségekhez képest, amit mi az oroszoknak okoztunk. A siedliczkai részen, ahol az oroszok egészen a dróthálóig merészkedtek, nem is háború volt, de valóságos mészárlás. Gyalogsági védállásunkból oly erős fegyver- tüz alá voltak véve az előnyomuló oroszok, hogy méterszámra feküdtek a hullák s közülök még csak hírmondó sem akadt. Csak itt ezen a részen 8000 embert vesztettek. Mi a Jaroslau felé vezető útközön va gyünk a külső védállásainkban, ahová az orosz tüzérség jól célozva lőtt. Azonban a mi tüzérségünk sem maradt adós az oroszoknak és nagyszerű fedezékeik gránátjaink és srapnelljeink következtében tele voltak hullával. Tisztikarunk sértetlen, pedig szeretett ezredparancsnokunktól (Nagy Lajostól) kezdve, kinek közvetlen szomszédságában felrobbant egy gránát, mindannyian sokszor forogtunk életveszélyben. Szívélyesen üdvözli (Szibérián át hazafele. Gr fVay Péter pápai proto; otariusnak a .Pester Lloyd“ okt. 24-iki számában megjelent cikko. Néhány nappal a podwoloezyskai hid felrobbantása előtt érkeztem meg Oroszországból a haláron keresztül. A hét vége felé már a vasúti vonal is fel volt dúlva. Azóta, mint tudjuk, a csöndes vidéken a legvéresebb csaták dúlnak. Útban voltam Kdet-Ázsiából hazafelé. Miután Koreában dolgaimat elvégeztem, arra törekedtem, hogy Kina, Mongólia, Szibéria, Turkesztán és a Kaukázuson át haza jussak. Amikor a fusani békés missiónak, amelynek jövője most már biztosítva van, búcsút mondtam, az egész földön béke uralkodott Ki gondolta volna, hogy néhány rövid *hét elteltével a világ minden tájéka harci lármától fog visszhangzani. Miután rövid időt töltöttem kínai földön, Mandzsúria északi határánál orosz területre léptem. A hivatalos vámhatár ugyan a Mandzsúria nevű város me”' ' van, de a valóságban már Chung-Chant aezdve mindenütt a muszkák parancsé..id.k. Habár a japánoké volt a győzelem, a hírhedt mosz- kovita diplomácia Kelet-Azsia legnagyobb részét mégis magának tudta továbbra is biztosítani, csupán a kedvező pillanatra várva, hogy Nippon seregeit véglegesen elűzze. Én már régóta ismerem e vidékeket. Még a nagy vasúti vonal megnyitása előtt jártam arra először. Tapasztalataimat a .Keleti császárok és császárságok“ cimü munkámban adtam közre. Azóta idestova már egy évtized is letelt, mégis csodálatomra azt kell tapasztalnom, hogy a viszonyok nem igen javultak. Úgy látszik, mintha az oroszok dacára kincseik és hatalmuknak, elvesztették a civilizálás képességét. Akárhová tűzzék is ki zászlójukat, erényeik helyett bűneiket terjesztik szét. Hazájuktól távol gyorsan lekopik róluk a felületes külső máz is. Erőszakkal vagy vesztegetéssel érik el céljaikat; szórakozásukat pedig — sajnos túlnyomó mértékben — az alkoholban és kicsapongásokban lelik. Az oroszok ázsiai telepein, úgymint Wladiwosztok, Karbinban, vagy a szibériai városokban a féktelenség és elfajultság leg- szomorubb szinjátékai játszódnak le. Úgy, hogy ha pogány nép kebeléből is kerül oda az ember, azt tapasztalhatja, hogy az oroszok között uralkodnak a legpogányabb viszonyok. A hódítók, ahelyett, hogy emelnék a benszülöttek erkölcsi nívóját, ahhoz le- sülyednek. Ma csaknem azt lehet állítani, hogy Ázsia ott a legázsiaibb, ahol az oroszok vannak uralmon. Az egyszerű nomád népek, amelyeket az oroszok egymásután leigáztak, még ha kezdetleges volt is életmódjuk, legalább romlatlanok voltak. Ma azonban az oroszok szándékosan kísértéseknek teszik ki őket,
