Szamos, 1914. október (46. évfolyam, 233-263. szám)

1914-10-28 / 260. szám

2, Gidai. ií AMOi (isM október 28. 260. szám.) Bombázzák a Kalimegdánt. Bpest, okt. 27. Az „Esti Újság“ jelenti újvidéki tu­dósítás alapján: Vasárnap ej jel monitor a- inh ismét bombázzák a Ka­limegdánt. (M. T. I.) i Moltke fia meghalt. Genf, okt. 27. A , Matin“ szerint Moltke német ve­zérkari főnöknek francia fogságban levő megsebesült fia meghalt. (M. T. I.) I[ néniét főhadiszállás hivatalos jelentébe. Berlin, okt. 27. Az Yser— ypresi csatorna mentén Ypres mellett és Lilié­től délnyugatra alharcok válto­zatlan szívóssággal folynak. A német csapatok más tekin­tetben is előhaladtak. Augustowtól nyugatra a né­metek támadása lassan előre­halad. Varsótól délre csapataink erős orosz haderőknek minden támadását visszaverték. Ivangoródtól északra újabb orosz hadtestek átkeltek a Visz­tulán. (Miniszterelnökség sajtóosztálya. Anglia és Belgium j szakítanak egíjmádsal. München, okt. 27. Londoni bankkörök beszé­lik, hogy az angol és belga kor­mány szakítása befejezett dolog Albert király ismételten békét akart kötni Németország­gal és Ausztria-Magyarország- gal és ezért vesztek össze az angol és belga kormányok. (M. T. I.) LEGÚJABB. Középgaliciábaq a jjelgzeí változatlan. Bpest, okt. 27., este 10 óra. Hivatalos jelentés, kiadatott négy óra 16 perckor. Középgaiiciában a helyzet változatlan. Ivangorodtól délnyugatra felülmúlhatatlan hősiességgel küzdő hadtesteink, — amelyek közül csak az egyik tízezer fog­lyot ejtett, — ellenséges túlerő­vel állanak harcban. Hő/er, vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Csernovitzi menekültek helyzete Budapest, okt. 28., éjjel 1 óra. Tekintettel arra. hogy a viszonyok még nincsenek teljesen tisztázva, még nem ajánlatos a menekülteknek Oserno­Szatmár, okt. 27. Abban az országos kőrútban, ame­lyet Magyarország miniszterelnöke, gróf Tisza István és vele együtt báró Ghilány Imre földmivelesügyi miniszter tettek, hogy az ország közegészségügyi fekészültségét tanulmányozzák, a mi­niszterek ma délután érkeztek Szat- márra. Este fél 7 óra volt, mire a minisz­tereket és kíséretüket szállító automobi­lok megérkeztek a városháza elé. Az utcán a miniszterek érkezésének hírére egybegyült tömeg harsány és lelkes él­jenzéssel fogadta az érkezőket. A polgármesteri hivatalban a mi­niszterek fogadására megjelentek: György Endre nyug. földmiv. miniszter, Csaba Adorján főispán, dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester, Tan- kóczi Gyula főkapitány, dr. Kereszt- szegby Lajos, a szatmári munkapárt einöke, Görbe Samu alezredes, Doboss Gyula csendőralezredes, az összes ka­tonai kórházak parancsnoka, Holek Emil csendőrőrnagy, a kórházak h. parancsnoka, Nagy Aladár méneskari kapitány, Forgách Vilmos csendőr- szakaszparancsnok, Szombathy Ödön ny. főszolgabíró, dr. Domahidy Pál szolgabiró, dr. Damokos Andor ügy­véd, dr. Papp Zoltán városi tanácsos, dr. Pirkler Ernő és dr. Papp Ottó városi aljegyzők. A megérkező minisztereket, akik­nek kíséretében dr. Latinovics Endre min. titkár és Pásztély Iván min. tiszt­viselő voltak, a lépcsőházban a főispán, a polgármester és dr Keresztszeghy Lajos fogadták, A miniszterelnök, aki úgyszólván egyfolytában járja be automobilján Ma­gyarország felső vármegyéit, csizmában, lovaglónadrágban volt. A hosszú és ne­héz ut dacára a fáradtság legcsekélyebb nyomai sem látszottak rajta és dacára annak, hogy Máramarosból megállás nélkül jött Szatmárra s hogy innen to­vább utazott, hogy az éjszakát Debre­cenben töltse, ennék dacára még csak le sem ült szatmári tartózkodása alatt. Bejött, fogadta a bemutatkozásokat, majd a polgármester asztala előtt állva, vitzba visszatérni, miért is a hatóságok igazolványt ki sem adnak. (M. T. I.) A felgyógyult Buxton fivérek. Bukarest, okt. 28., éjjel 1 óra. Buxton fivérek, akik Károly román király temetése alkalmával egy ifjutörök által ellenük elkövetett fegyve­res merénylet folytán megsérültek, most már felgyógyultak és legközelebb Ang­liába utaznak. (M. T. I) lefolytatta a megbeszéléseket, azután röviden búcsúzva a jelenvoltaktól, el utazott anélkül, hogy egy pillanatra is megpihent volna. Az egész szatmári látogatás nem tartott tovább 20 percnél, de gróf Tisza Istvánnak ez' az idő is elegendő volt arra, hogy mindent megtudjon, amiért a hosszú utat megtette és mindenre nézve, amire szükség volt, útbaigazítást, felvilágosítást adjon. Legelőször is a felállítandó kolera­barakkok iránt érdeklődött a miniszter- elnök, akinek Csaba Adorján főispán, Vajay Károly polgármester és Doboss nsendőralezredes szolgáltak felvilágosí­tásokkal. A miniszterelnök megkérdezte, hogy mennyi beteg fér el kényelmesen a Szatmáron felállított kórházakban. Kijelentette, hogy különösen nagy %ulyt helyez a kolerabetegek teljes elkülönítésére. Nem tartja viszont helyesnek a mi­niszterelnök a szigorú elkülönítést az életveszélyes sebe­sültekkel szemben, mert azoknál az esetleges műtéti be­avatkozás megkésése végzetessé vál­hatnék. — Az operáló orvos, mondotta a miniszterelnök, kellőképpen tud véde­kezni az ellen, hogy az esetleges ragályt továbbterjessze, de külömben azokkal a harctéren megsebesült katonákkal szem­ben, akiknek sérülése életveszélyes, az itthonmaradtak is vállaljanak annyi ri zikót,\ hogy azoknak gyógyulását ne hátráltas­sák megfigyelésekkel. Ezt annál köny- nyebben meg lehet tenni, mert a fer­tőzés a legcsekélyebb pedantériával el­kerülhető. A miniszterelnök ezután megkér­dezte, hogy a vasúti állomáson jutnak-e élelemhez az ideérkező és átutazó ka­tonák. — Ennél, mondotta gróf Tisza Gróf Tisza István Szatmáron. A miniszterelnök és a földművelésügyi miniszter látogatása. — A Szamos eredeti tudósítása. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom