Szamos, 1914. szeptember (46. évfolyam, 203-232. szám)

1914-09-11 / 213. szám

i.h> 4 szeptember 11.2:3 szám) SZAMOS 3. CfOew A vármegye közigazgatási bizott­sága pénteken tartja meg rendes havi ülését. Értesítés. A haictéri katonaság részére küldendő hósapkáknak hozzáértők által cél­szerűnek elismert mintája Verbőczy-utca 12. sz. alatt megtekinthető s ugyanott a készítés leggyorsabb módjáról a délutáni órákban fel­világosítás szerezhető. Az adományok nyugtázása. A há­borús idők a különféle adakozások egész sorozatát tették szükségessé. Szatmár város derék, jószivü közönsége páratlan áldozat- készséget tanúsít az adakozások terén és őszintén elmondhatjuk, hogy nem fordultunk még olyan kéréssel ennek a közönségnek sokszor kipróbált jó szivéhez, amely meg­hallgatásra ne talált volna. Régi és helyes szokás, hogy a jótékony adományokat hirlapi- lag nyugtázzák, ami nemcsak az elszámolá­sok ellenőrzésére szolgál, de buzditólag is hat másokra. Soha még ilyen nagymértékű adakozások nem folytak Szatmáron, mint most. A Stornos hasábjait mindennap meg kellene töltenünk ezekkel a nyugtázásokkal, ha az adakozásokkal lépést akarnánk tartani. Nem is az akaratunkon múlik, hogy ezt nem tudjuk megtenni. De a háborús napok hírei nagy mértékben igénybe veszik most lapunk­nak — részben papirhiány, részben a mun­kaerő megfogyatkozása miatt — amúgy is szűkre szabott területét. Már pedig egészen bizonyosra vesszük, hogy maguk a nemes- szivü adakozók is nagyobb izgalommal vár­ják most a háborús híreket, mint saját ado­mányaik nyugtázását. Mindezek dacára igyek­szünk, amennyire tőlünk telik, minden ado­mány nyugtázásának sorát ejteni. Csak egy kevés türelmet kérünk. Mindent szép sorjá­ban lenyugtázunk olyan napi adagokban, a mint a háborús hírek által szabadon hagyott helyünk megengedi. Teveszőr ujjas mellények, teveszőr ta­karók Jäg9r-gyapju alsó ruhák, keztyük, háló sapkák, vízhatlan háti zsákok RAGÁLYINÁL. Szatmárhegy jótékonysága. Kaptuk az alábi sorokat: Szatmárhegy hazafias kö­zönsége a harctérről hazaszállított sebesült katonáink, valamint az idegenből hozzánk menekültekkel szemben meghatóan rótta le a kötelességérzet adóját. Dr. Halász La- josné, Hegyessy Árpádné és Benyovszky Pálné úrasszonyok lankadatlan buzgalommal házról- házra járva gyűjtögettek sebesültjeink s a menekültek részére fehér-, ágy- és ruha- nemüeket. A gyűjtés eredménye meglepő. Nagymennyiségű ágy-, fehér- és ruhanemű gyűlt össze, amelyeket a gyűjtő úrasszonyok 2 csoportba osztva bocsájtották hivatalom rendelkezésére, hogy azokat illetékes helyre jutassam. A menekültek részére történt ado­mányokat a Csonkáson tartózkodó menekül­tek részére szállítottam, mig a sebesültek részére történt adományokat a polgármester ur rendelkezésére bocsátottam. Megemlíteni kívánom, hogy külön gyűjtőiven igen sok ruha és ágynemű adomány érkezett hozzám Kolb Ignácné, Kornreich Sámuelné úrasszo­nyok, valamint Rosenfeld Szeréna és Grósz Berta kisasszonyoktól, akik a közeli falvakat bejárva, bámulatos fáradozásuk árán igyekez­tek a jótékony célt előmozdítani. — Kész­pénzt adott Majdik Margitka, Szikszai Imre 1—1 korona, Kondor Mihályné 40 fillér, mely összeget egy nagybeteg menekült fiúnak ad­tam át. — Szatmárhegyen, 1914. szeptember 8-án. Kiváló tisztelettel Benyovszky Pál rendőrkapitány. Gyermekek a menekülteknek. Apró iskolás gyermekek, akiknek a szivük meg­súgta, hogy a nagy idők segítő akcióiból a részt kivenni még a gyermekeknek is köte­lességük, műkedvelői előadást rendeztek, a melynek 22 K 82 f-t kitevő tiszta jövedel­mét a menekültek szükségleteinek ellátására juttatták el. A katonák ügyes-bajos dolgainak | elintézésére alakult bizottság. Elnök: j Kölcsey Ferenc dr. vármegyei tiszti főügyész Nagykároly. Tagok : Nagykároly város : Bo- rody György, Nonn Gyula, Berger Ármin. Nagybánya város: Dr. Makray Mihály, Ré­vész János, dr. Weisz Ignác. Felsőbánya vá­ros : Dr. Moldován Ferenc, Spáczay Gyula. Nagykárolyi járás: Dr. Falussy Árpád, Csighy István, Zahoránszky István. Mátészalkai járás: Nagy Zsigmond, Kathona Géza, Gál Sándor, dr. Fuchs Jenő. Csengeri járás: Sulyok Ede, Kun István, Lichtman Kálmán. Fehérgyar­mati járás : Dr. Jármy Béla, dr. Hunvald Izidor, Kormány Lajos. Szatmári járás; Dr. Nagy Vince, cs. Mayer Sándor, Böször­ményi Emil dr. Szinérváraljai járás: Dr. Lányi Sándor, ifj. Papolczy László, Neuman Zsigmond. Nagybányai járás: Molcsányi Gá­bor, Révész János, dr. Drágos Theofil. Avas- újvárosi járás: Széli György, Nagy Bálint, Nyáguly Mihály. Károlyi-erdődi járás : Rébay Dezső, dr. Mets Gyula, Leichtman Oszkár. Nagysomkuti járás : Mánn Lajos, Bocsánczy Márton, dr. Olsavszky Gyula. Mindenféle katonai ismétlő pisztolyok, azok töltényei. Browning, Frommer és má revolverek; Gyulai és revolver táskák RAGÁLYINÁL. Gyógyszertár átvétel. Rohrlich Sá­muel gyógyszerész átvette a Bossin-féle „Ma- gyarkorona‘‘ gyógyszertárt Szegő Imre tulaj­donostól. Egér háború a mezőn. Északon, dé­len dörögnek az ágyuk, ropognak a puskák, röpköd a gránát, ellenség vérében nyisszan a magyar baka szuronya. S amig a hős magyar fiuk a határokon, idegen országokban verik a muszkát, a szerbet, az itthonmaradtak a magyar termőföldnek másfajta ellenségeivel hadakoznak. Persze nem puskával, nem ágyú­val, nem is szuronnyal, hanem csak harci kiáltásokkal. Tudvalevő ugyanis, hogy hatá­rainkon rendkívül nagymértékben elszaporo­dott a mezei egér, amely valósággal szi- vacscsá túrta a földet. Most, hogy a kalászos vetés le van aratva, az egér a kukoricára vetette magát. Felmászik a kukorica csövére és pusztítja a termést. A falvakban eleinte tehetetlenül nézték a rettenetes pusztítást, amit az egér okozott. Mint most halljuk, ne­hány község: Kishódos, Nagyhódos, Tiszta­berek, Garbóié és a Paládok népe megtalálta a módját, hogy az egerektől megmentse a kukoricát: éjjel az egész falu népe kimegy a kukoricásba és egész éjszakán át hangos kiabálással riasztgatja az egereket úgy, hogy a kártékony féreg a vad harci lármára nem mer előjönni. A szatmárnémeti kir. kath. főgimná­ziumban 1914—15. iskolai év ünnepies meg­nyitása szeptember 20-án reggel 9 órakor lesz. A felvett tanulóknak fél kilenc órára kell megjelenniök a főgimnáziumban. Szept. 21-én kezdetét veszi a rendes tanítás. Szat- már-Németi, 1914. szept. 10. Ratkovszki Pál igazgató. Ismét megérkeztek a nélkülözhetetlen hadi és tábori felszerelések. Telefon: 296. RAGÁLYINÁL. A sebesült köszöneté. Egy sebesült székely honvéd, akit a vasúti internátusbán ápoltak, a következő köszönő levelet intézte hozzánk közzététel végett: Igen tisztelt Szerkesztőség! Alázattal esedezem, kegyeskedjék szerény soraimnak a holnapi napilapjuk számában helyt adni. Legnagyobb kötelességünknek tartjuk szivünk mélyéből megköszönni ezen utón is a szat­mári n. é. közönségnek, kik annyi szeretettel és hazafias érzéssel elláttak minket fehér­neművel és élelmi cikkekkel stb., adja a nagy Isten, hogy mindezen áldozatkészség kárba ne vesszen. Mi eddig nagyon keveset tettünk magunkért, de majd másodszor job­ban fogunk igyekezni, hogy mindezen nagy áldozatkészségekért megszolgáljunk és meg- védjük a király és a haza becsületét. Most bezárjuk sorainkat ezen szavakkal: A jó Isten háborút mért mi reánk. Legyen meg az ő szent akarata. Jó királyunk hü barátja oldalán Fegyvereit cserben nem hagyja. Hajrá katonák, jó cimborák, Menjünk bátran, vigan csak előre, Szép hazánk és a monarchia fényes, [nagy dicsőségére. Szatmárnémeti, 1914. IX|6. Vasúti in- ternátus 23. szoba sebesültjei nevében : Bencze János 24. brassói honvéd. Felhívás a III-ik temetkező társulat fizető tagjaihoz. — Minthogy a társulat eljá­rói katonai szolgálatot teljesítenek s igy nincs ki a tagokat házanként felkeresse, ez utón hívok fel minden tagot, hogy nyugta hátralékát Hatvani Béla pénztárnok urnái — (Böszöményi-utca 16. sz. a.) kedden és csü­törtökön d. u. 4—5 óra között annyival in­kább fizesse le, hogy igy az ebből származ­ható kellemetlenséget kikerülhesse. — A tag egy időben több nyugtát is kifizethet, melyet utólagosan kézbesítenek. A fizetés a társulati könyvben pénztárnok által be lesz vezetve, miért is a könyvecske a fizetéshez elviendő. Paládi Lajos jegyző. felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. A ’’Szamos” előfizetési árának felemelését, amit a fővárosi és nagyobb vidéki lapok már hónapokkal ezelőtt keresztül­vittek, a körülmények kényszerítő hatása alatt, mi is keresztülviszünk. A háború folytán az újság legtöbb jövedelmi forrása: a hirde­tés, mondhatni teljesen megszűnt. A sürgönyt fokozott mértékben kell igénybe vennünk, amelynek ma már nincsen kedvezménye, amennyiben a régi 2 fill, szó ár helyett 6 fillért fizetünk. Fővárosi tudósítóinkat is a a fokozott munka mellett, magasab­ban kell díjaznunk. Ilyen körülmények■ között, ha a köz érdekének és jó informálásá­nak eleget akarunk tenni, úgy, bár nem szívesen, a következő igen mérsékelt ár emelést kellett eszkö zölnünk, amit a békés idők beáll­tával a régi árra állítunk vissza. Helyben Vidéken 1 évre 14 K 40 f 1 évre 18 K — f fél „ 7 K 20 t fél „ 9 K — f i/i „ 3 K 60 f Vi „ 4 K 50 f 1 hóra 1 K 20 f 1 hóra 1 K 50 f Egyes szám ára 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom