Szamos, 1914. augusztus (46. évfolyam, 174-202. szám)

1914-08-14 / 185. szám

c V ,s Egyedüli lőpor árusítás! Browning, ismétlő pisztolyok, central revolverek, mindennemű töltények. Úti nesseszerek, bőröndök, bimaíája takarók, háti zsákok, menage kosa- o o raÁ, plaid szijjak. o-o Dán bőrmellények ujjal, ujj nélkül. — Jäger alsónadrágok, ingek. — Thermos palackok, zsebkések Gil lette borotváló készülékek és valódi Gillette késpengék nagy raktára jVtadarassynál Deák-tér 17. Telefon 389. Magyari Imre kitüntetése. A hivata­los lap közli, hogy a király Magyari Imre debreceni cigányprímásnak a magyar népzene művelése és terjesztése körül szerzett érde­mei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Tábori gyorsforrulók, zsebben hordható evő és ivó készletek Thermos üvegek, zsebkések, borotvák és borotválkozó készülékek RAGÁLYINÁL. Adomány. A behívott katonák hozzá­tartozói részére özv. Szőke Béláné 6 kis leányruhát adományozott az Izr. Nőegylet utján. A vasúti étterem vendéglőse, Gödör Gyula levelet irt hozzánk, amelyben védeke­zik ama vád ellen, amit a minap a Szamos megirt, hogy 14—16 fillér áru kenyérért 4Ö fillért akart a pincérje venni. Gödör Gyula levelében kijelenti, hogy a mozgósitás óta emberfölötti munka folyik éjjel-nappal az ét­teremben s eközben megtörténhetett, hogy egyik alkalmazottja többet kért a kenyér­ért. Ezért azonban őt felelőssé tenni nem lehet, mert, ha hozzá panaszszal fordulnak, azt ő azonnal orvosolja. Meg vagyunk győ­ződve magunk is, hogy Gödör Gyula nem járult hozzá és nem tudott arról, hogy alkal­mazottja felemeli a kenyér árát, a panasz, amelyet hozzánk beküldtek, éppen alkalmas arra, hogy az illető alkalmazott leckét kap­jon arról — amit mindenki tud —, hogy Gödör Gyula üzlete nincs élelmiszer uzsorára berendezve. Szerkesztői üzenetek. Jádernyi Andorné Szfvár. Még itt vannak. Ha a nevet meg méltóztatott volna írni, részletesebb felvilágosítást tudtunk volna adni. Tartalékos család. Ha a családfenn­tartó bevonult, akkor nem köteles lakbért fizetni. Emiatt semmi bántódás nem érheti. A segélypénzből sem kell házbért fizetnie, mert azt arra adják, hogy családjának enni adjon belőle. Ha a házigazda részéről bár­milyen bántódás érné, forduljon bizalommal a Népirodához. T. I. Nagyon sajnáljuk, de a jelen kö­rülmények között erről nem Írhatunk. Magunk is sajnáljuk a sok szép témát, de most iga­zán be kell látnunk, hogy nagyobb érdekek forognak kockán, mint egy-egy újságcikk megírása. Majd ha katonáink győzedelmesen hazajönnek ! Majd akkor! Felelős szerkesztő : DÉNES SÁNOR. Szatmar-Németi sz. kir. varos hivatalos közleményei. ad 1794—914 gtsz. HIRDETMÉNY. Miután a fenti szám alatt kibocsájtott, a helyben felállítandó cs. és kir. tartalék kór­ház felszereléséhez szükséges berendezési tárgyak kölcsönképeni szolgáltatására vonat­kozó f. évi aug. 3-án kelt felhívásom még kellő eredményre nem vezetett, saját érdeké­ben felkérem a város közönségét, hogy a kórt: 60 különböző nagyságú asztal, 120 drb szék, 60 drb pad, 120 drb szekrény, 250 drb éjjeli szekrény, edénnyel, 50 drb mosdó, edénnyel, 60 drb ruha-fogas, 60 drb tükör (kisebb), 120 drb petroleum függő, vagy álló lámpa, 30 drb fali óra, illetve ezekből nélkülözhető darabjait ki-ki viszonyaihoz képest hivatalomnál mielőbb felajánlani szíveskedjék, mert amennyiben a tartalék kórház felállítása foganatosítandó leend, a kellemetlenségeket okozható kényszer kikölcsönzést kellene azonval foganatba venni, mi a még fel nem ajánlott tárgyak lefoglalása kiürítése s azonnali elszállításával járna. Is­mételten kérem tehát a közönséget, hogy a kért tárgyak kölcsönképpen felajánlásával le­gyen a hatóság segélyére. Szatmárnémeti, aug. 10. Bartha ‘ álmán gazdasági tanácsos. A magyar állam segélyezi a hadi állapot folytán bevonultak családjait! Az igínyjogosnltaK azonnal j«lent!(czzcneK! Hirdetmény i/ Az 1882-ik évi Xl-ik törvénycikk 9-ik §-a alapján elrendem, hogy a mozgósítás foly­tán bevonultaknak gyámol nélkül maradt csa­ládjai a segélyezés végett összeirassanak. Amikor ezt közhírré teszem nyugtassa meg e nehéz időkben a bevonultak családjait az a tudat, hogy a magyar állam megtesz minden tőle telhetőt, hogy a családfő távol- léte idején létfenntartásukat biztosítsa. A segélyre jogosultak Segélyre igénnyel bír minden, a magyar szent korona országainak területén tartózko­dási hellyel bíró, tényleges katonai szolgálatra bevonult s a legénység nem tényleges állo­mányába tartozó, tartósan szabadságodnak, tartalékosnak, póttartalékosnak, tengervédnek, és nép ,ölkelőnek, valamint az 1912. évi LXV111. t-cikk alapján személyes szolgálatra bevonult egyénnek : a) neje, b) gyermeke, akkor is, ha házasságon kívül született, c) mostoha gyermeke, d) unokája, e) apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, f) nagyapja, nagyanyja, g) nejének cdes apja, nejének édes anyja, h) édes vagy mostoha testvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle ál­landó ellátásban nem részesül, ha magát va­gyonának jövedelméből vagy önálló más ke­resetéből fenntartani nem képes és ha őt ad­dig egészben vagy részben a bevonult tirtotta el saját keresetéből. A segélyre való igény szempontjából a bevonultnak gyermekével egy tekintet alá esik az a gyermek is, akit az állami gyer­mekvédelem helyezett el a bevonultnak csa­ládjában. Nyomatott a .Szabadsajté“ könyvnyomda r.-t. gyoresajtóin Szatmáron. oUCliSZ.üS 1-t. iC.O. SZÜÍT1. A segélyért jelentkezés. Az összeírás jelentkezés alapján történik. A segélyre igényt tartók azonnal jelent­kezzenek : községekben a községi elöljáróság­nál, városokban a polgármesíer által megbí­zott tisztviselőnél, Fiúméban a városi tanács által megbízott tisztviselőnél Segélyért mindenki ott jelentkezik (abban a községben, városban) ahol tartózkodik. Állami (államvasuti) alkalmazottaknak igé> yjogosult családtagjai ne jelentkezzenek, mert azok hivatalból iratnak össze. A segély összege A segély napi összege fejenként (család­tagonként) annak a katonai átvonulási élelme­zési illetéknek napi összegével számittatik, amely a levonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapítva. A segély napi összege törvényhatóságon­ként külötuböző; a segély legkisebb összege naponként s fejenként 57 fillér, a legnagyobb 70 fillér, azonban Kas-án 80 fillér, Fiúméban 81 fillér, Pozsonyban 88 fillér. A nyolc évesnél fiatalabb családtagoknak, valamint az olyan családtagoknak, akiket a bevonul csak részben tartott el saját kerese­téből, az egy családtagra nézve megállapított napi segély összegének fele jár. Amennyiben a segélyezett csalidnak saját lakóháza, vagy egyébként ingyen lakása nincs, napi lakásilletéket is kap, amely lakásilleték rendszerint a napi segélyösszeg fele; azonban egy évre számítva, nem lehet nagyobb a se- gélyzett család által fizetett évi lakbér össze­génél. A család részére megállapított rendes napi segélynek és a napi lakásilletéknek összege együttvéve nem haladhatja meg a bevonult átlagos napi keresetének összegét. A segély megállapítása' A segélyre való igényt véglegesen meg­állapítja : községekben a járási főszoh abiró, városokban a polgármester, Fiúméban a városi tanács. A segélyre való igénynek, valamint a se­gély összegének megállapítása ellen jogorvos­latnak helye nincsen. A segély kifizetése. A segélyeket községekben az elöljáró, — városokban a városi pénztár tizei ki. Minden segélyre jogosult fizetési köny­vecskét kap, amelynek Oktatásá-ban vannak az összes szükséges tudnivalók. A segélyt első ízben egy összegben aug. hó folyamán, azontúl minden hó 1-én és 16-án előre fizetik. Utólagos jelentkezés. Oly családnak, amely a bevonultnak a községbe való visszaérkezése napjától számí­tott két hó, vagy a bevonult elhalálozásának, vagy eltűnésének napjától számított hat hó — eltelte után jelentkezik, segélyre egyáltalán nincs igénye. Egyéb tudnivalók. Aki a segély összegére befolyással biró körülményekre nézve tudva valótlan adatokat mond be, vagy adatokat elhallgat, úgyszintén aki a megállapított segély összegének leszál­lítását, vagy a segélynek beszüntetését maga után vonó körülményeket a hatóságnak hala- déktalanu: be nem j. lent, kihágást követ el, és 15 napig terjedhető elzárással és 200 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A segélyezés körül mindennemű eljárás ingyenes. Különös intézkedések. A bevonultnak a magyar szent korona országai területén tartózkodási hellyel biró családtagjai segélyre akkor is igénnyel bír­nak, ha a bevonult osztrák állampolgár, vagy bosznia-hercegovinai tartományi illetőségű Budapest, 1914. évi augusztus hó 8-án. Sándor János s. k. m. kir. belügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom