Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-02 / 148. szám

x \ t N \ X V V- \ \2. oldal. SZAMOS (1914 juliü3 2. 148. szám.) \vé§z részt áz országgyűlés küldöttségében az elhunyt trónörökös beszentelési gyászünne­pén. Az ország közvéleménye semmiképpen sem fogja megérteni ezt a visszatetsző visel­kedést és az ellenzék, mely a taktikai hibák egész sorozatát követi el, álllandóan evvel az uj dicstelen szereplésével bajosan fog wuj hívet is szerezni hajótörött politikájának. A választók összeírása. «AüguszUis lóig be kell fejezni a munkálatokat. URÁNIA MOZGÓ Julius 1. szerdán és 2. csütörtökön mindkét nap este 8 órától folytató­lagosan FANTOMAS EST a világhírű Gaumont filmgyár szenzációs detektív slágere Fantomas VI. izgalmas érdekfeszitő detektív dráma 3 felvonásban és a remek kisérő műsor. Rendes hely átrak. Egy 14 év körüli csinosabb leány a mozgóba cukor árusításra felvétetik. Foglalkozási ideje este 8—11-ig. Jelentkezni a pénztárnál lehet. IDŐJÁRÁS Meleg idő várható, elvétve esővel, vagy zivatarral. — Sürgönyprognózis: Meleg, el­vétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérsék­let : 20-4 C. X 'etlQPQQinii és I veauZisztitóklene j '^'zretöfi-köz. .1 Merez I&tyart melletti <Sz.ep és jó munka.. i Fontos kiszolgálás. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, jul. 1. Az uj választói törvény értelmében Sándor János belügyminiszter most meg­küldte Szatmár város központi választmá­nyának a rendeletet, amely szerint utasítja a választmányt, hogy miként járjon el a vá­lasztók öszzeirása körül. A rendelet lényegesebb pontjai a kö­vetkezők : A miniszteri rendelet biztosítja, hogy a küldöttség most már minden nehézség nélkül megalakítható lesz. Mert noha az uj válasz­tói törvény az összeiróknak nem biztosit terhes és fáradságos munkájáért anyagi kár­pótlást, a miniszter kijelenti, hogy a bizott­ságoknak napidijat ad és ennek nagyságát külön rendeletben állapítja meg. A rendkívüli horderejű törvény végre­hajtása gondot, pontosságot és lelkiismere­tességet kíván és ezért a központi választ­mánytól is elvárja, hogy letett esküjének megfelelően lelkiismeretes lesz. Ebből az következik, hogy az össze- irásnál minden szempontot mérlegelni kell. Fel kell venni mindazokat a névjegyzékbe, akikről hivatalból megállapítható, hogy sza­vazók. Már ez is elégséges lenne, mert a polgárok igy fontos közjogainak megállapítása nem kizárólag az egyesek tetszésétől és még inkább a pártok szervezettségének és moz­galmának fokától tehető függővé, minthogy azonban a hivatalból való összeírást az egész vonalon nem lehetne keresztülvinni,' az érde­keltek jelentkezését is .ámpontul kell venni az összeírásnál. Föl kell tehát venni a névjegyzék ter­vezetébe mindazokat, akiknek az összeíró küldöttségek tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a felvételhez szükséges | kellékei az összeírás időpontjában megvan­nak és pedig tekintet nélkül arra, hogy fel­vételüket kivánják-e, vagy sem ? Föl kell venni továbbá mindazokat is, akik felvételük végett a küldöttség előtt meg­jelenve igazolják, hogy az összeírás időpont- ' jában megvannak a választói jogosultsághoz szükséges kellékeik. Föl kell venni azokat is, akik az ösz- szeirás időpontjában a törvényes életkort (30, illetőleg 24 életévet) még nem töltötték ugyan be, de azt az összeírás évében — a jelen (első) összeírás alkalmával az 1915. év március hó 31-ig — betöltik. Föl kell venni továbbá azokat, akikre nézve az összeírás időpontjában a törvény 13. és. 14. §-ában felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike fennforog, azonban közirattal igazolva van, hogy ezen okok még az összeírás évében — a jelen (első) ösz- szeirás alkalmával 1915. évi március hó 31-ig — kétségtelenül meg fognak szűnni. Az összeíró küldöttség az oly egyének írni és olvasni tudásáról is köteles meggyő­ződést szerezni, akik az irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság előtt sikertelenül vizsgáztak, vagy a vizsgát letenni bármily okból akadályozva voltak, amennyiben az illetők írni és olvasni tudásuk igazolása cél­jából az összeíró küldöttség előtt megjelen­nek ; továbbá, hogy az írni és olvasni tudás igazolását alapos kétség esetén az oly egyé­nektől is megkívánhatják, akik az elemi nép­iskola IV. elemi osztályának elvégzését egyéb­ként igazolják. Természetesen úgy ezt, mint általában minden nyomozást a választójogo­sultak felesleges zaklatásának lehető mellő­zésével kell gyakorolni. Elrendeli a miniszter, hogy az össze­író küldöttségek munkálataikat, névjegyzék­tervezet, legkésőbb 1914. évi augusztus hó 10-ig befejezzék s azokat a központi választ­mányhoz beterjesszék. A központi választmányt pedig utasítja, hogy a beérkezett névjegyzéktervezetek alap­ján az ideiglenes névjegyzéket legkésőbb 1914. évi aug. hó 10-től kezdve vizsgálat alá vegye, azt bezárólag 1914. évi szept. hó 10-ig összeállítsa és a felszólalások és észre­vételek megtehetése végett 1914. évi szept. hó 10-től bezárólag 1914. évi november hó 25-ig érdemlegesen intézze el és erre vonat­kozó határozatait 1914. évi nóv. hó 26-tól bezárólag 1914. évi december hó 10-ig köz­szemlére tegye ki, illetőleg kézbesítse s végül, hogy a beérkezett panaszokat — esetleges észrevételei kíséretében — 1914. évi dec. hó 31-ig a közigazgatási bírósághoz terjessze fel. E rendelet alapján dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester a közeli napokban egybehívja a központi választmányt a város­háza kistanácstermébe. Az ülés tárgysoroza­tán az összeíró küldöttségek megalakítása és A király hiívese Irta: Bródy Sándor. Lussinban — néhány esztendővel eze­lőtt egy asszony elcsalt, hogy menjünk, les­sünk főherceget. Nagyon okos, nagyon kedves és igen szép asszony volt, de nem hiányzott belőle sem az a női gyengeség, hogy hihetet­lenül bámulta és szerette a nagyurakat. Most utólag gyanúba veszem, hogy a beteges gyer­meke kedvéért csak egyrészt tartózkodott a kaktuszos dalmát-szigeten. Másrészt azért uta­zott oda, hogy egy levegőt szívhasson egy főherceggel. Ilyenek szók az asszonyok! De talán a férfiak másak ? Ismerek egy igen nagy költőt, akinek jobban imponál egy nyavalyás kis miniszter, egy élő kegyelmes ur, mint maga Dante vagy Petőfii. Mentünk tehát főherceget nézni. Az iga­zat megvallva, az én képzelődésemet is föl- gyujtotta, hogy egészen közelről fogom látni estei Ferenc Ferdinándot, aki törvény és jog szerint magyar király és osztrák császár le­hetne és a kettős trónustól nem tilja el semmi, — úgy mondják — mint szabad szemmel nem is látható apró kis bestiák, a gümőkór mikrobái, tehetetlen pondrók és nagyobb zsarnokok mint maga Trassibul. Istenem, istenem, nagy sor is ez, amikor sem a ret­tentő vagyonoséin a rémséges hatalom nem bir a jogaihoz jutni, nevetséges semmisége végképp bebizonyul és végképp kitűnik, hogy egy boltiszolga nagyobb ur, —■ ha a tüdeje ép — mint a legnagyobb ur, ha rossz a tü­deje. Nekünk, plebejusoknak, az ilyesminek voltaképen örülnünk kelle, de én bevallom a demokrataságkan való megrendülésemet: én bizony sajnáltam a fiatal embert, aki orvosok és lakájok szerint halálra van szánva. És az asszonnyal együtt félve kerülgettem a padot, amelyen őfensége ült magányosan. Csendesen, langyosan esett az eső. A főherceg föltürt galléru katona köpenyegbe volt burkolva. A feje födetlen. „Istenem még meghűl! “ susogta az aaszony. Ám ez a fej minden volt, csak nem egy hektikásé. Erős, csontos, színes. Az alakján pedig semmi mor- bidezza, éppen ellenkezőleg. Nagyobb, formá- sabb és csontosabb, mint a formája, ügy látszik, még a phtisis se bir a Habsburgokkal és egészen másképp mutatkozik rajtuk, mint más civil embereken. Jól megnéztük ezt a hívek szerint le­mondó, haldokló trónörököst: az arca telt, sőt az álla mintha túlságosan is erős volna ahhoz képest, hogy még fiatal ember. A beteg­ségnek csak egyetlen jele volt rajta, hogy főherceg létére ábrándos szemei voltak, mint egy költőnek. Hogy mélységesen elmerülve nézte a tengert, amelyen egy árva hagyma- szállitó bárka ringatódzott, semmi parádé, semmi torpedó. Az asszony közel hajolt hozzám és a fülembe súgta: — Mi baja lehet őfenségének? Vagy értek a szerelemhez, vagy nem értek, de en­nek az urnák más semmi baja nincs, mint a szerelem. Az asszony, úgy látszik, értett a szere­lemhez. * Az időpont, nem tudom, quadrál-e ? Látta-e, ismerte-e már akkor a főherceg Chotek Zsófia grófnőt ? Hogy már akkor benne volt a nemes szenvedély, mely nem törődik azzal, hogy a lány „ebenbürtig“-e, vagy sem, — az kétségtelen, azt utólag megmutatta. Ah, mennyire erős, szívós férfi­Vlinden ruha uj lesz isztitás és festés által Hájtájer Pál ruhafesto és gőzmosó ===== gyárában = Szatmár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom