Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-31 / 173. szám

4. oidai S 2 A Vi 0 5 (12-14 julius 31. i73. szsrr.j A tanács és a hadi­szolgáltatás Szatmár, jul. 30. Ma megírta a Szamos, hogy a városi tanács a hadi szolgáltatások igénylése és becslésére bizottság alakult, melynek elnö­kévé Tankóczi Gyula főkapitányt nevezték ki. A főkapitány e bizottság megalakulása alkal­mából a következő hirdetményt tette közzé: 3450—1914, fkpsz. Hirdetmény. Tudatom az érdekeltekkel, hogy az 1912- évi LXIX. t.-c. 17. §. alapján a szál­lítási eszközök átengedésére vonatkozó fel­hívásnál szabványosnak tekintendő árakat a m. kir. honvédelmi miniszter ur 103946— 1914. sz. rendeletével a következőkben álla­pította meg: 1. Egy kétfogatu négy, vagy több ülé­ses személyszállító fogatért 1950 korona és pedig a járműért 550 korona, mindegyik lóért 600 ‘korona, mindegyik szerszámért 100 korona. 2. Egy kettős lófogatu gazdasági sze­kérért 1700 korona és pedig a járműért 300 korona, mindegyik lóért 600 korona, mindegyik szerszámért 100 korona. 3. Egy egyfogatu kétkerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 820 korona és pe­dig a járműért 120 korona, a lóért 600 ko­rona, a szerszámért 100 korona. Egy kétfogatu négykerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 1580 korona és pe­dig a járműért 180 korona, mindegyik lóért 600 korona, a szerszámért 100 korona. Oszvérfogatu jármüveknél minden ösz­vérért 1000 korona, marhafogatu jármüvek­nél minden marháért 350 korona számítandó. 4. Minden erősebb fajú hámoslóért, szerszám nélkül, 1100 korona. Szatmárnémeti, 1914. julius 30. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány. MttjEK A háború és a hírszolgálat. Szatmár, jul. 30. Most, hogy már úgyszólván benne vagyunk a háborúban, a közönség izgalma is folyton fokozódik és türelmetlenül vár­ják a Rácország határáréi érkező híreket. A mi helyzetünk fölöttébb nehéz. Tudósítónk állandóan és gyorsan távira- tozza címünkre a Budapestre érkező és az ottani lapokban megjelent híreket. Mi éjjel-nappal permanenciában va­gyunk és sietünk ezeket a híreket rend­kívüli kiadásban a közönség tudomására hozni. Híreink cenzúrán mennek keresztül, mikor Zimonyból Budapestre jutnak, újabb cenzúra rostálja meg őket, mikor a buda­pesti lapokban megjelennek, majd ismét, mikor Budapestről hozzánk továbbítják, legvégül a mi híradásainkat megjelenésük előtt megcenzurázza a katonaság és a kir. ügyészség. Közönségünknek is be kell látnia, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk a hírszolgálat terén. Mi innen, a telofon hiányában — természetesen — képtelenek vagyunk a hírek valódiságát ellenőrizni. A mi teendőnk csak az lehet, hogy a hozz. nk érkező híreket azonnal, gyor­san, pontosan, lehetőleg kommentár nélkül továbbadjuk a közönségnek. Szigorúan ragaszkodunk azokhoz a hírekhez, amelyeket kapunk. Igazolásunkra szolgál, ha akadnak téves hírek is ilyen zavaros körülmények között, hogy a nálunk sokkal kedvezőbb helyzetben levő fővárosi lapok ugyaneze­ket a hireket közlik. És igazolásunkra szolgál az is, hogy nem igyekszünk sem az utcán felszedett hírekkel riasztgtani a közönséget, hanem ragaszkodunk a fővárosból táviratilag ka­pott hírekhez, de nem is élünk vissza a közönség jóhiszeműségével, csak friss, nagy költséggel beszerzett hireket közlünk. óvás! A háborús idők izgalmait fel­használva, újabban rendkívüli ki­adások jelennek meg, amelyek az előtte való napon megjelent fő vá rosi lapokból vannak kivágva. Nem akarunk ártani ezeknek a rendkívüli kiadásoknak, de tu domástmkra jutott, hogy a rik­kancsok, mikor ezeket áru'ják, a „Szamos‘ címét kiáltják. Saját reputációnk érdekében arra kérjük a közönséget, hogy mielőtt a rendkívüli kiadást meg­veszik, nézzék meg a lap címét és amelyik rikkancs hamis címet kiált, azt adják át a csendőr­ségnek. A lapok terjedelme és a háború. Köztudomású dolog, hogy a háborús idők tartama alatt a teherszállítás szünetel, \agy legalább is úgy meg van szorítva, hogy na­gyobb szállítmányokat nem továbbítanak. A lapok kénytelenek számolni ezzel a lehető­séggel és kénytelenek raktáron levő papír- mennyiségükkel is takarékoskodni. Ez a kö­rülmény indit bennünket is arra, hogy la­punk terjedelmét szükebbre szorítsuk, ne­hogy papíranyagunk kifogyjon. Számolnunk kell ezzel annál is inkább, mert rendkívüli kiadásaink is igen sok papirt emésztenek fel. Viszont megtehetjük ezt a hírszolgálat káro­sodása nélkül, mert hiszen tudvalevő, hogy most minden a háború körül forog, minden egyéb részben szünetel, részben pedig nem érdekli a közönséget. Ezért a mai naptól kezdve a Szamos egyelőre csak négyoldtt Ion log megjelenni. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kubinyi József halmii járásbirósági joggya­kornokot a szatmárnémetii törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Könyvelőválasztás. Az Ugocsai Taka­rékpénztár-egyesület könyvelőjévé Tátray Istvánt, a kisvárdai Szabolcsi Takarékpénz­tár r.-t. könyvelőjét választották meg. Vigyázzanak az utasok. A polgár- mesterhez Sándor János belügyminiszter a következő táviratot intézte: Egyes vasúti vonalak őrzése katona­ságra bízatván, a közönség saját érdeké­ben legszélesebb körben figyelmeztetendő, hogy a katonai őrök egyszeri felszólításá­nak feltétlenül azonnal tegyenek eleget, mert ellenkező esetben azok azonnal fegyvert használnak. Belügyminiszter. Áthelyezés. Hajdú Béla máv. hivatal­nokot a debreczeni üzletvezetőség Szatmár- ról Volocueba helyezte át. Katona pisztolyok, mindenféle töltények és revolverek, távcsövek, lábszárvédők, úti bőröndök, neszesserek pleaidek RAGÁLYINÁL. Kazinczy-u. 10. szám alatt úri koszt ' elhordásra is kapható. Kiket hívtak be ? A tegnapi napon a következő tartalékosok és népfelkelő állo­mányban levők kaptak behívót: Wéber Jó­zsef, Klein Lajos, Marosi Géza, Ispány Sán- do", Vámos András, Neuman Móricz, Szer­dahelyi Sándor, Rácz Ferencz, Wittm m Ja­kab, Beszlercz i Aladár, Richter József Ala­dár, Pap Mihály, Zahorák László, Hűnek Emil József, Szilágyi Péter, Keller Lajos, Vissy László, Brunner Elisa (aug. hó 7-re), Kengye Gyula, Kovács Sándor, Weisz Ig- nácz (aug. 15-re), Buus Gergely. Megijedtek a lovak. Dr. Lengyel Alajos tegnap este felé kocsikázni ment. Vele volt még dr. Uhl Károly róm. kath. lelkész s Jaguj György kocsis, aki a fogatot hajtotta. A Deák-téren a lovak megijedtek, vad iramba kezdtek és a kocsis leesett a bakról. A szerencsétlen ember a karján és vállán súlyosabb sérülést szenvedett, úgy, hogy a mentőket kellett hívni hozzá, akik Jagujt a közkórházba szállították. Az uj „Pannónia“. Szokatlan érdek­lődéssel kisértük „kávéházunk“, a „Pannónia“ sorsát attól kezdve, hogy megnyilt. Láttuk tönkremenni a gyönyörű épületet, mely ma bár nem egészen, de kávéházi étterme ké­szen áll a vendégek befogadására, sokkal szebb és ízlésesebb állapotban, mint valaha. A város, amikor a nagyszabású szállodáját 1914. májusban Pongrácz Lajosra bízta, jobb kezekbe már az eddig tapasztaltak után sem tehette volna. Az ő neve, mint első­rendű szakemberé, nemcsak Szatmáron, de távolabbi vidéken is ismeretes. A most meg­nyíló kávéház tanúbizonysága annak az ál­dozatkészségnek és jóizlésnek, amely vissza­tükrözik a nemcsak fényes, de barátságos helyiségekben. A kávéházat, még parketjét is teljesen újonnan rendezték be. Kényelmes, ízléses bútorzat, pompás crupire csillárok, ragyogó, uj felszerelés, jó szellőztetés, szél­fogó egészítik ki a barátságos, meleg szín­ben befogadásra kész helyiséget. A régi kártyaterem is átalakítást nyert, amennyiben felülvilágítóval látták el és teljesen újonnan bútorozták be. Az étterem uj köntösében, ragyogó tisztaságában, középen egy szép pálma csoporttal igen kellemes látvány. Amint meggyőződtünk, a szálloda berendezés a ké­szülő teljes kényelmü intézményeivel szintén elsőrangú lesz, a megnyitása azonban ké­sőbbre marad. Amint hisszük, a kifogástalan berendezés csak kiegészítője lesz annak a vendégfogadtatásnak, amelyet Pongrácz nyújt vendégeinek. Községi polgári fiú- és leányiskola Poprádon, a Magas-Tátra alján. Orvosilag ajánlott hely. A német nyelv könnyen elsa­játítható. Megbízható családoknál olcsó ellátás kapható. — Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Horn József igazgató. Uj könyv. — Dr. Hegymegi Kiss Áron emlékezete címmel egy uj könyv jelent meg a napokban, mely a városunk és vármegyénk életében is nagy szerepet vitt s közismert Hegymegi Kiss családdal foglalkozik. — A családfa levezetése után adja a könyv, első sorban H. Kiss Áron porcsalmai lelkész, hosszú időn át szatmári esperes, majd ti­szántúli reform, püspök életrajzát és munkás­ságát ; azután pedig testvére H. Kiss Gedeon volt szatmári főkapitány, a mindenki által szeretett „Gida bácsi“ jellemzését; végül leg­bővebben foglalkozik a pár éve elhunyt hír­neves tanügyi íróval Dr. H. Kiss Áron peda- gógiumi igazgatóval és alkotásaival. — A monográfiát H. Kiss Kálmán volt nagykőrösi tanitóképezdei igazgató, egykor szintén szat- mármegyei lelkész, állította össze s az ő ha­lála után Joó Imre főgimnáziumi tanár fejezte be és rendezte sajtó alá. — Az érdekes mű úgyszólván csak a legközelebbi családtagok számára készült, de nehány példány megren­delhető még 5 koronájával Horváth József tanárnál Nagy-Kőrösön. — A Hegymegi Kiss családot sokan ismervén városunkban, felhív­juk a munkára olvasóink figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom