Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-22 / 165. szám

(1914 július 22. 165, szám) 3. oidaí. A téglagyári csőd. Bonyodalom a hitelezők között — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 21. A szatmári kir. törvényszéket, mint csődbíróságot, különös és a viszonyokat jellemző csőd-eset foglalkoztatja, amely­nek kimenetele elé a jogászvilág feszült érdeklődéssel néz. Egy pár héttel ezelőtt egyik szat­mári pénzintézet kérelmére Katz József és Pia téglagyáros cég ellen a kir. törvényszék csődöt rendelt el. A vagyon­bukott céget a hitelező bank csődkórelme váratlanut érte, mert a bank már egy évvel ezelőtt a cég két téglagyárát zár­lat alá vette, az üzemet zárgondnoka által zavartalanul folytatta és annak minden jövedelmét fel is szedtö. A bank azonban a csőd elrendeltetéso által az adós céggel szemben voltaképpen egy retorziót akart gyakorolni, mert a Katz- cég egy könyv-kivonat alapján a bank szatmári palotájára előjegyzési jogot szerzett egy kártérítési követelése ere­jéig, amelyet a bíróság előtt perrel is érvényesített. \ méltán bosszús pénz­intézet tehát viszonzásul a céget csődbe kergette, nem gondolva azonban arra a komplikációra, amely most bekövet­kezett. A helyzet ugyanis az, hogy a hi­telező pénzintézet a téglagyárakra veze­tett zárlatot, mint a cégtagok hitelezője és nem mint a cég hitelezője vezette, a csődbíróság pedig a csődöt csak a cég ellen rendelte el, a cég egyéni tulajdonosai ellen azonben nem (ezt nem is kérték) és ami az ügyben még érdekesebb : maga az ingatlan, amelyen a téglagyári üzem folytattatott, a cég- tagok nevén áll telekkönyvileg, a tégla­gyártás kereskedelmi üzemét pedig ugyanezen az ingatlanon a törvényszó- kileg bejegyzett cég folytatta és minden anyagot, gépeket, felszerelési tárgya­kat stb. a cég rendelt meg és vett át. Ez a különleges vagyoni szituáció azután bombaként robbant ki akkor, amikor a törvényszék által a vb. cég csőd-üg) ében kirendelt tömeggondnok : Havas Miklós dr. a kir. közjegyző tár­saságában megjelent a téglagyárak tele­pein és ott talált vagyontárgyakat csőd­zárlat alá vette. Az említett hitelező pénzintézet az igy foganatosított zárlat ellen nyomban előterjesztéssel élt és vitatja, hogy a tömeggondnoknak a zárlathoz joga nem volt és nincs, a telepen levő vagyontárgyak ingatlan­tartozókok és a közadós cég birtokában már nem voltak. A tömeggondnok ezzel szemben azzal érvvel, hogy a vagyontárgyak nem ingatlan-tartozékok — amint ezt a csődbíróság által elrendelt szakértői vélemény megállapítja — ezeket nem a cég tagjai, hanem maga a cég szerezte, ezek tehát a cég, illetve most már a csődtömeg vagyonát képezik és az egyes cégtagok ellen vezetett zárlatnak a cég vagyonára nézve jogi hatálya nincs, mert ezekre nézve a csődzárlat jogerő­sen vezettetett és mert a csődtömeggel szemben a jogorvoslattal élő hitelező nem külön kielégítésre jogosított hi telező. A nem mindennapi csődjogi vitát a csődbíróság a napokban fogja eldön­teni és bizonyos, hogy e kérdéssel a felső bíróság is foglalkozni fog. Az áttért suszter bűnei. ii}e£téi* — uen) n>ií)dig idVezül. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jul. 21. Szatmármegye közigazgatásának van egy igen derék, jóravaló gyakornoka. Szolid, szorgalmas, józanéletü és min- denckfölött igen \ állásos érzésű fiatal em­ber. Rendületlen, buzgó hive a harcos katho- hcizmusnak és annak a hadseregnek, amely­nek leventéi élén a sima irmodoráról elő­nyösen ösmert Varjas Undre a vezére. A gyakornok olvasta Máté evangéliumá­ban, amint irva vagyon, hogy kedvesebb az Urnák egy megtért bűnös, mint száz igaz. Száz igazat bizony úgyis hasztalan ke­res az ember a mai elvetemedett világban, és igy, ha már kedveskedni akar az Urnák, hamarabban előadódik egy bűnös, akit meg lehessen téríteni. A Ká ig gyak hamarosan talált is egy ilyen megtérítésre alkalmas médiumot. Lőwy- nek hívták. Suszter volt az istenadta. És nem volt elég, hogy suszter volt, -— ráadá­sul még zsidó is volt a szegény. A meglévelyedett suszter lelki meg­munkálása nem ment nehezen. — Mondja csak Lőwy, mondta neki a tb. szolgabiró kig. gyakornok ur, nem tenne maga nekem egy kis szívességet? — Talpalás ? Foltozás ? Sámfázás ? I Potom olcsón megcsinálom a tekintetes urnák. — Nem Lőwy, nem. Nem hitvány földi saruról van szó. A lelkét, azt a betyár lel­két tegye jóba, a hitét, azt a szomorú hitét verje sámfára, ez az én kívánságom. Tér­jen ki. — Hogy én térjek ki a tekintetes ur­nák? Hát hogyne térnék ki. A mi famíliánk­ban családi hagyomány, hogy ki szoktunk térni a szolgabiró urak utjából. — A hitéből térjen ki, kedves Lőwy. Abból a viseltes, öreg hitéből. Lőwy megvakarta a fejét. De a szolgabiró ur nagyon dolgozta, hogy igy a tulvilági üdvösség, úgy a tulvilági üdvösség, a meny kapui stb. — Persze, persze, a tekintetes ur ki akarja nekem járni a tulvilági üdvösséget, hogy sajátmagának levonhassa belőle a pro­víziót, bizalmaskodott Lőwy. Nagynehezen mégis beleegyezett Lőwy a kikeresztelkedésbe, mindössze azt kötötte ki, hogy a tulvilági üdvösségből egy kis elő­leget kapjon már ezen a világon. A közigazgatás hittérítője afeletti örö­mében, hogy egy zsidó suszterrel kevesebb lesz a világon, viszont egy keresztény cipő- foltozóval szaporodik az állomány, boigérte az előleget. A kikeresztelkedés legelső kelléke: egy jó keresztatya. A közig, gyakornok végig vizitelte a megtérített suszterrel székhelye összes jobb családjait, hogy egy megfelelő keresztapát találjanak, de az intelligencia kebele nem nagyon buzogott a megtérített suszterért. Senki sem vállalta a keresztapaságot. Már-már azon volt, hogy valamelyik zsidó boltost fogja felkérni a nagy tisztes­ségre, mikor egy egyszerű, de azért igen jó eszméje támadt: ö maga lesz a kereszt­atya. A dolgok rendbejövén, a kikeresztelke- dési ünnepély megtörtént, a zsidók nem sír­tak, a keresztények nem örvendtek, senki sem nyert, senkisem veszített s kezdetét vette a kollekta. A keresztatya ugyanis ismét sorba járta az úri házakat és koronákat gyűjtött a ke­resztgyermekének : ez volt az előleg a tul­világi üdvösségre. Össze is gyűlt annyi, hogy az uj ke­resztény megkezdhette a mesterség üzését. Vállalt talpat, sarkot, foltot, csinos spitzeket, a rossz cipőnek felvarrta a torkát és közben rágta a szalonnát, hogy a szom­szédjában lakó zsidógyerekeknek a szemük dülledt belé. A vállalt munkákra pedig szorgosan szedegette az előleget. Eközben történt, hogy a közig, gyakor­nokot áthelyezték más járásba. Lőwy nem érezte sehogysem jól magát keresztapja nélkül, szedte a cók-mókját, kü­lönösen pedig a felvett előlegeket és nem bucsuzkodva senkitől, utánaköltözött keresz- apjának az uj járásba. Az előleggel károsultak nem csináltak nagy dolgot az egész esetből és felszínre sem vetődik a dolog, ha most egy megkere­sés nem érkezik egyik pestmegyei szolgabirói hivataltól, amelyben azt kérik, hogy a Lőwy nevű susztert állítsák elő, mert munka­könyvét lopott. A megkeresésnek nem tudtak eleget tenni, me:t Lőwy elköltözött a keresztapja után. Elküldték tehát az uj állomáshelyre a megkeresést azzal, hogy Lőwyt elő kell állítani. A csendőrség hir szerint szombat es­ténként a zsidó templom előtt lesi Lőwyt, mert úgy mondják, hogy — minden szom­baton hűségesen eljár a zsinagógába. A titokzatos párbaj ügye. Nern találják a párbajhőst. Jjjabb feljelentés — sikkasztás miatt. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 21. A Szamos olvasói előtt eléggé ösmere- tes már az a koholt párbajhistória, amely­ből kifolyólag dr. Rácz Miklós ügyvéd rágal­mazás miatt feljelentette volt írnokát. Pogány Frigyest. A rágalmazási perben már másodízben tűzte ki a tárgyalást Hatvány Kálmán járás- biró a mai napra. Az első tárgyaláson tudva­levőleg elrendelte a bíróság Pogány Frigyes elővezetését. Ma azonban ismét nem volt megtartható a tárgyalás, mert a csendőrség Pogányt nem tudta elővezetni. Pogány ugyanis időközben ösmeretlen helyre költözött Szatmárról. A biróság a mai tárgyalást igy elhalasz­totta s a csendőrséget utasította, hogy puha­tolja ki Pogány Frigyes tartózkodási helyét. Szurduki kőszeöbánya r.-fc SZURDUK, Szolnok Do’ooka megye Olcsó árban ajánlja magas Jűtö'irtcTú kocka szenét kályha és gőzeke 1 ütés­hez, akna, rostált akna. dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osz­tályozásban téglagyártáshoz. —- Képviselőnk : Szatmár városára JU KIT Eli MÓRITZ fakereskedő Szatmár, Szamospart. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom