Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-14 / 133. szám

4. oidal. SZAMOS (1914 június 14. 133- szám.) A vidék adója. Működik az adókivető bizottság. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 13. A régi Litteczky-féle háznak egy szűk, homályos, kényelmetlen, kicsi szobáját jelölte ki a város arra a célra, hogy a vidéki adó­kivető bizottság ott végezze a munkáját. A kivető bizottság elnöke D o m a h i d y István, tagjai Szom bat hy Ödön és Ma­dár a s s y Zoltán. A kincstárt dr. H e t e y Zoltán pénzügyigazgatósági titkár képviseli. Rajtuk kívül még a jegyzőkönyvvezető, a tárgyalás alatt álló község bizalmi férfiai ülnek a szűk kis szobában és jó, hogy ép­pen az is elfér még, akinek az adóját éppen tárgyalják. De arra nincs hely, hogy a szegény adóalany ki is sirja a keserveit, mert a köny- nyei helyszűke miatt nem a földre, hanem a hozzá közelálló valakinek a zsebébe hul­lanak. Ha eső esik, az adózók — akik már amúgy is eléggé el vannak ázva — kényte­lenek az udvaron találgatni a fellegek járá­sából: vájjon esik-é otthon is? Ez még jó, mert az esőtől annál siralmasabb, szánal­masabb és meghatóbb a kinézésük, mire a bizottság elé kerülnek. Ha pedig elfáradnak, leheverednek az udvarban a csenevészen zöldelő fűbe. Megtehetik minden kockázat nélkül, mert ilyen alkalomra, amikor a szánalom felkeltése a főcél, minden adózó a legrosszabb ruháját veszi fel, amelynek nem árt, ha a földön ül­nek benne. Ezen a téren aztán annyira találéko­nyak az emberek, hogy egy adóalanyról le­húztak egy nagyon, meghatóan rongyos nad­rágot, azt adták kézről-kézre illetve lábról- lábra. Mindig az vette fel, akire sor került. Mikor a bizottság előtt kisirta magát benne, akkor tovább adta: vegye hasznát más is. Még a székekkel is fukarkodott a város vendégszeretete a vidékiekkel szemben. Meg­történt, hogy maga az elnök, D o m a h i d y István felállott a helyéről és odaadta székét egy elfáradt adóalanynak, a ki olyan sokáig állott, mig rákerült a sor, hogy a d ó- állitmánynak nézte az ember. * Nagy sirások esnek bizony a vidékiek sorában. Panaszkodik, zokog mindenki. Leg­jobban a gazdálkodók, bérlők, az ezzel kap­csolatban álló foglalkozási ágak, az iparosok, a vállalkozók. Talán csak éppen a szatócsok­nak és korcsmárosoknak van kevesebb okuk a panaszra. Inni mindig iszik a magyar. Mennél szomorúbb, annál többet iszik. Enni is kell. Legalább kenyeret. Mivel pedig őrni nincs mit, az emberek készen veszik a lisztet. Sőt a faluban — ami eddig nem volt — fellen­dült a pékipar is : daraboként veszi a ma­gyar a kész kenyeret. * Legtöbb panasz mégis az utak miatt van. Egyszerűen borzalom, hogy egyes köz­ségek miként fulladnak belé a sárba. Vannak időszakok, amikor Szalmár- megye egyik-másik községében teljesen lehe­tetlen a tengelyen való közlekedés. A gazdálkodó nem tud szállítani, a fu­varos lovának lába az istállóban pókosodik meg a sok pihenésbe és ha lenne mit tenni a jászolba a jószág elébe, akkor jobb lenne a sáros faluban lónak lenni, mint fuva­rosnak. A gépszállitás fuvarja megeszi a cséplő egész keresetét, a fakereslajdök portékája hever es amit keresni tudnAak, az rámegy a kamatra, mert nem tudjáf kiszállítani a fájukat. És szinte humoros, hogy egyes köz­ségeknek már meglenne a kőanyaguk, de a rósz utón nem tudják beszállítani. Jó ut legfeljebb nyáron van, akkor meg sokkal előbbre való a gazdazdasági munka! Az ut, a rossz ut, a sár .............talán leg főbb átka a legtöbb szatmármegyei köz­ségnek. * — Jól van no, ne sírjon már, hiszen leengedtük az adóját, amennyire csak le­hetett. — Nincs is nekem panaszom, instálom, magam sem sokallom azt a pár hitvány ko­ronát, de azért mégis csak jól esik, ha ki­sírhatom magam a pénzemért. Ennyi örö­möm csak lehet. * Meg kell állapítanunk, hogy ha úgy általában sok ok van is a sírásra, az adó­kivető bizottság munkájára nincs panaszuk az adózóknak. Szombathy Ödön nyug. főszolgabíró hathatós szószólója mindenkinek. Az elnök valóságos atyai jóindulattal pártolja a jó falusiak ügyét, Madarasssy Zoltán pedig mindig csak az enyhébb javaslathoz járül hozzá. De a legvégső határig megy el a mél­tányosságban dr. H e t e y Zoltán pénzügyi titkár is, aki a bizottsággal együtt meghall­gat minden panaszt, szerződéseket tanulmá­nyoznak, számadásokat vizsgálnak át és ahol az adózó ki tudja bizonyítani az igazát, azt a legnagyobb türelemmel teszik vizsgálat tárgyává és mennek le a minimális adó­határig. Ahol már a törvény köti meg a bizott­ság kezét, hogy nem tudnak lejebb szállani az adó megállapításában, ott legalább ajtót nyitnak a felebbezésnek. Itt van például egy indokolás. Egy nagyon rossz bérletről van szó. De a bér­letnél meg van szabva holdak szerint a bizottság által kiróható adó minimuma. A bizottság, egyetértőén a kincstár kép­viselőjével, igy indokolja meg a kivetést: — A törvény értelmében kellett így határozni, bár maga a bizottság is elösmeri, hogy még ez az összeg is tulnagy a bérlet jövedelmezőségéhez képest. * Nem a pártpolitikának, hanem az igaz­ságnak kívánunk szolgálatot tenni, amikor feljegyezzük a jegyzők panaszát, hogy az uj adótörvény — az ellenzék érdeméből — még nincs életbe léptetve. Az uj törvény szerint ugyanis az adó­kivetést egy községbeli bizottság otthon a faluban végzi. Ennek nemcsak az a nagy előnye, hogy a falubeliek legjobban ösmerik egymás adózó képességét és méltányosabban tudják meg­állapítani az adó összegét, hanem az is, hogy az embereknek nem kell a legszebb munkaidőben egy napot a városban tétlen­kedniük. * Mindenki sir, jajgat, — mondom — mindenki igyekszik lesajnáltatni az adóját, csak egy foglalkozási ág nem védekezik. Mikor a titkár az egyes községek szülésznőit szólítja, mindig az a válasz : nincs itt. A szülésznők nem sokallják az előírást. ügy látszik, hogy a falun csak nekik megy jól. * Javában tart a tárgyalás, mikor a vá­ros szekere megáll a ház előtt és leemelnek róla egy pjnagy iratszekrényt. A pénzügyi titkár irataifrészére hozzák. Cipelik a munkások a nagy szekrényt. Kalapban, kiabálva hatolnak be a terembe és a város kocsisa úgy káromolja az istent a teremben, mintha csupa kartársai ülnének a korcsma asztalnál. Hja, városban vagyunk. És mi egy pár falusi a város hivatalos kocsisának ?! (d. s.) URÁNIA MOZGÓ Ma vasárnap már délután 4 órától és holnap hétfőn este 8 órától foly­tatólagosan a világhírű L. G. ame­rikai filmgyár legújabb nagyszabású detektív slágere Nap-utca 14. izgalmas, érdekfeszitő detektív sláger 3 felvonásban. Ezenkívül 8 pontból álló remek kisérő kép és Kossuth Ferencz hazánk nagy fiának látványos temetése. Eredeti felvétel. Rendes kelyárak. Utazási árul*, böröndöl*, ltosaralt, fürdő-cil^elt. fürdö-ruliál^, sapkáit Ragályinál IDŐJÁRÁS: Lényegtelen hőváltozás, sok helyütt esővel, zivatarok várhatók. Sürgönyprognózis: Enyhe, sok helyütt csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet: 2Ő4 C. ■5zsp es Jo rn.un.ffcL,. Pontos kíizoígálá-h. fehérnemű, és vegytisztító klegie ZPetöfi-höz.. Merez István. mellett /

Next

/
Oldalképek
Tartalom