Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-13 / 132. szám
(1914 június 13. 132. szám) SZAMOS 3. Gidai. Kell-e, nem kell? Kultúrpalota és egyéb jók. Szatmár, junius 12. (*) A szatmári lelkesülőknek, az álomlátóknak és ábrándlovagoknak kedves csemegével szolgált a „Szamos“ urnapi száma. Kövér betűi merész szavakat harsogtak: Kultúrpalota, nép könyvtár, képtár, városi könyvtár — és hogy teljes legyen a mámor, az alcím is kedveskedett, mondván: Tervek, amelyek maholnap valóságok lesznek. A reális polgár azonban nem részegül meg ilyen hamar az njságsorok feketo festékjétől A reális polgár egyik lábát a másikra veti, rágyújt a keserű cigarettájára, megbiggyeszti az ajkát és röviden ennyit mormol : Kinek? És ennek a józan pótadósorsosnak van nóinelyes igaza. Kinek ide kultúrpalota, népkönyvtár, képtár és városi könyvtár ? Tényleg, kinek ? Ki fog itt képeket nézni, ki fog itt könyvet, pláne többes számban, könyveket olvasni? És vájjon van-e ebben a városban olyan egyesület, amelyből a kultúra már any- nyira kiliizott, hogy elfolyó terjedelmét palotába lehessen csakis beszuszakolni ? A Kölcsey Kör könyvtárának évi forgalmába betekintett ink. A mozdulatlanság, a csend és a használatlanság réme vigyorgott reánk. Egy pár diák legfeljebb, aki kiváncsi, egy-két hisztérikus, aki böngészni szokott benne és ezenkívül a könyvtáros moszatol olykor a kötetek glódái között, hogy pókokat hajszoljon, penészt takarítson. Tegyük a kezünket a bal szivarzsebünkre, ^aztán nyilatkozzunk : kell ide könyvtár, való nekünk képtár, szüksége van Szatmárnak kultúrpalotára? Igenis, szüksége van. Sőt, halaszthatatlan szüksége van ennek a városnak képtárra, könyvtárra, kultúrpalotára. Boszorkányos gyorsasággal üteg kell itt csinálni mindent, de mindent, ami enek a városnak begyepesedett eszü krájzleros zseniéit váratlanul arcul- ü the ti. A pszichológusok vallják és a pszichológusoknak igazuk szokott lenni, hogy ez a krájzleros faj, hogy ez a tucatember zsánerű megélhetés-napszámos haladni, akarni, tanulni nem tud: de kevély irigysége nem engedi, hogy fajtája egyetlen különce is nélküle haladjon, nélküle akarjon, nélküle tanuljon Legyen csak egyszer Szatmáron városi közkönyvtár és tévedjen be unalomból annak helyiségébe valaki, a legjobb cimborája utána téved, az irigye utána oson, az ellensége tovább böngészi a sorokat és az utánzói lemajmolják e veszedelmes produkciót. Egy darabig akár csak a roszul menő színházakban, klakőröket kell tartani, akiknek széles marka „spontán“ lelkesedésre izgasson és ha az ügyes klakőr megindítja a lelkesedés lavináját, nincsen a világon olyan ellenklakőr, aki ezt a lavinát visszatartani képes volna. Annyit azonban elismerhetünk : szégyenletes ez a klakörrel való csalogatás, mintahogyan ügyes, de szégyenletes a lassó-dobás is. Aki azonban szégyenli a lassót ravaszsága, alattomossága miatt használni, az mondjon le arról, hogy valaha is egyetlen vadlovat befogjon. Nekünk pedig be kell fogni a kultúra, a haladás jármába azokat, akik a tudás elől évtizedek óta menekülnek. Kultúrát kell itt teremteni minél előbb, mert a kulturálatlanság átka végveszélybe sodorta — a jelen pillanatai tanúsítják — a magyar északkeletet. Az ész kultuszának trónját elodázhatat- lanul fel kell építeni és hogy a krajzle- rosok restelkedjenek renitenskedni, dobjunk csak pányvát: képtárat, könyvtárat, kultúrpalotát a nyakukba. Psilander Carl Alstrup és Ella Aggerholm- raal A sors utjai c. remek szép Nordisk drámában ma utoljára lép fel. pai>aiii]G szakelőadás kefe^edök ég iparosok részére Kereskedő Jtjak Körének Választmányi ülése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jun. 12. A Szatmárnémeti Kereskedő Ifjak Köre csütörtök este tartotta tisztújító közgyűlése óta első választmányi ülését. Az ülésen, amelyet Páskuj Imre elnök vezetett és amelyen a tisztikar és választmány teljes számban részt vett, elhatározták, hogy a kör helyiségeit a legközelebbi jövőben újonnan berendezik. A berendezés költségeinek fedezésére a szerzendő italmérési jog hasznát és a Kör egyéb várható jövedelmeit fordítják. Ugyszintéz egyhangú lelkesedéssel elhatározta a választmány azt is, hogy a kedvelt és látogatott kultur délutánjainak fentar- tása mellett f. évi szeptember hó elejétől kezdve 30 sorozatos szakelőadást rendez. E szakelőadások rendezésére elsősorban és főként azért van szükség, hogy a Kör tagjai a kereskedelmi tudományokban tovább képezhessék magukat, de ezenfelül azért is nélkülözhetetlenek és hézagpótlók, mert városunkban ezidő szerint egyetlen egyesület sincsen, amely az iparos és kereskedő szellemi fejlődését hasonló eszközökkel előmozdítaná. A tervezett előadássorozat felölelné a kereskedelmi, csőd, ipar és munkásbiztositási törvény népszerű ismertetését, Levilágítást nyújtana a bank és pénzügyek mindennapi nélkülözhetetlen kérdéseibe, foglalkoznék ezenfelül a nemzetközi kereskedelem fontosabb problémáival és a szociológiának az iparost és kereskedőt felettébb érdeklő vezérelveivel. A Kereskedő Ifjak Köre átiratot fog intézni az 0. M. K. E. helybeli fiókjának, a Kereskedelmi Társulatnak, a Szatmári Ipartestületnek. az Iparos Otthonnak, az Iparos Olvasókörnek és a munkásság Szakszervezetének vezetőségeihez, hogy az előadássorozatot-erkölcsileg támogatni es tagjaikat a szakelőadások hallgatására buzdítani szíveskedjenek. Úgyszintén felkéri majd a Kör Szatmár nevesebb jogászait, pénzembereit, a kereskedelmi iskola szaktanárait, hogy a szükebb rendező bizottság által megállapított körtől előadást vállalni szíveskedjenek. Hiszi és reméli a Kör, hogy a megkeresett előadók közül senki sem fogja kérelmünket visszautasítani. A fentebb ismertetett elnagyolt tervezet bizonyságul szolgál arra nézve, hogy ezeknek a szakelőadásoknak rendezése Szatmár kereskedőinek és iparosainak művelésében jelentős értékű volna. A választmány e kérdések elintézése után házi ügyeit beszélte meg. Psilander Carl Alstrup és Ella Aggerholm- raal A sors utjai c. remek szép Nordisk drámában ma utoljára lép fel. Eltűnt egy szatmári fiú. — A Szamos tudósitójától. — . Szatmár, jun. 12. A szatmári rendőrségen csütörtökön délelőtt megjelent Biró Bálintné szül. Pongrácz Terézia szatmári lakos és előadta, hogy első férjétől született fia: Erdős Bálint 13 éves tanonc ez .év február havában eltűnt és azóta nyomaveszett. A fiúnak romantikus hajlamai voltak, több Ízben elszökött az anyjától, legutóbb 1913. február havában, amikor hosszas nyomozás után csak hetek múlva sikerült megtalálni. A különös ifjú ekkor Fülesdre szökött és egy gulyáshoz szegődött. Amikor kétségbeesett anyja rátalált, sirt, toporzékolt és nem akart hazamenni. Biró Bálintné az esetet azért nem jelentette eddig a rendőrségen, mert azt hitte, hogy a fiút sikerül a környéken megtalálni. Fáradtsága azonban nem sikerült. Irt a budapesti államrendőrségnek is, de a Zrinyi-uteai főkapitányság értesítése szerint az eltűnt ifjút nem találták meg a fővárosban. Miután Erdős Bálint eltűnése előtti időben nagyon szótlan és melankólikus volt, az anyja most attól fél, hogy esetleg öngyilkosságot követett el. A szatmári rendőrség a legnagyobb erélylyel megindította a nyomozást. A Hartman féle papiriizlet teljes berendezése a legkedvezőbb árban megvásárolható. A raktáron lévő összes könyv-, papír-, író- és rajzszer áruk alkalmi árban kaphatók a városi bérpalotában. Modern ruhafestés és vegytisztítás. Saját készítésű kék- ..—- festő kartonok kaphatók Lu k áCSOVi tS-nál Kazinczy- és Várdomb-u.
