Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-13 / 132. szám

Sándor János belügyminiszter előterjesztette a reformot. Sándor János belügyminiszter a képviselő- ház tegnapi ülésében a vármegyei közigazga­tás reformjáról a következő három törvényjavaslatot terjesztette elő: 1. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatási al­kalmazottak kinevezéséről. 2. Törvényjavaslat a vár­megyei közigazgatási alkal­mazottak lényegesebb sze­mélyi és szolgálati viszonyairól. 3. Törvényjavaslat a vármegyei köz- igazgatásról. Az alábbiakban adjuk a három javaslat ismertetését. I. A vármegyei közigazgatási alkalma­zottak kinevezéséről szóló törvényjavaslat négy szakaszból áll. A kinevezési rendszer. Az első szakasz kimondja, hogy várme­gyékben a közigazgatást kinevezett alkalma­zottak látják el önállóan vagy önkormányzati szervek közreműködésével. Az alkalmazottak közül az V. és VI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőket a király, a VII—IX. fizetési osz­tályba tartozó tisztviselőket a belügyminiszter nevezi ki. Az átszervezés. Minden vármegyei közigazgatási alkal­mazott, akit állásra a törvényhatósági bizott­ság választott, vagy a főispán, vagy az al­ispán nevezett ki, a törvény hatályba lépté­vel rendelkezési állapotba kerül. A rendelke­zési állapotban levő alkalmazottnak azokra az illetményekre van igénye, melyeket részére az e törvény hatályba léptekor érvényben álló jogszabályok megállapítanak. Azt ä ren­delkezési állapotba került alkalmazottat, akit legkésőbb egy év alatt állami alkalmazottá nem neveznek ki, sem végellátásban nem részesítenek, az egy évnek utolsó napjával állásától felmentettnek kell tekinteni. Az ilyen alkalmazottat, halála után hozzátartozóit a vármegyei nyugdíj szabályzat értelmében járó ellátás akkor is megilleti, ha ránézve egyéb­ként az ellátás feltételei még be nem állot­tak. A fenti és egyéb kötelezettségek alól fel­szabadult vármegyei nyugdíjalapot a vár­megye közjóléti intézményekre fordíthatja. Az állami állásokra kinevezett alkalma­zottakra az állami alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók, de a már egyénileg j megszerzett jogokat a javaslat nem érinti. A legnépesebb 21 vármegye alispánja ; mindaddig, mig a VI. fizetési osztályba tarto­zik, évenkint 2000 korona működési pótlék­ban részesül. II. A közigazgatási alkalmazottak szol­gálati viszonyairól szóló javaslat kimondja, hogy a minisztériu­mokban az előadói tervezetek felülvizsgálása az elkerülhetetlenül szükséges mértékre szo- rittassék és hogy a fontosabb fogalmazási tennivalókat magasabb állású tisztviselők lás­sák el. A miniszterelnökségnél a belügyi, a Felség személye körüli, földmivelésügyi, hon­védelmi, kereskedelmi és közoktatásügyi mi­nisztériumban a fogalmazói és segédfogalma­zói állásokat fokozatosan meg kell szüntetni, ellenben jogi képesítésű IX. fizetési osztályba tartozó külső tisztviselőket lehet központi szolgálatra berendelni. A berendelés a vár­megyei közigazgatási, valamint azon tisztvi­selők köréből történhetik, kik az illető mi­niszter fenhatósága alá tartozó hivataloknál vannak alkalmazva. Kötelező külső szolgálat. A javaslat szerint a fentemlitett mi­nisztériumokban a VIII—V. fizetési osztá­lyokba csak azt lehet kinevezni, aki legalább három évi olyan vármegyei vagy városi szol­gálatot igazol, melyhez jogi képesítés szük­séges. Ez á rendelkezés nem vonatkozik azokra a miniszteri tisztviselőkre, akik 1914. évi május 1-ét megelőzőleg az illető minisz­tériumba már ki voltak nevezve. A nevezett minisztériumokban fogalmazói és ennél kisebb álláson alkalmazott tisztviselőket külső szol­gálati állások valamelyikére ki kell rendelni. A kirendelt tisztviselő az illető minisztérium személyzetének létszámában marad. A vármegyei állások. A vármegyékben a következő állami állások szerveztetnek : alispáni, főjegyzői, másodfőjegyzői, aljegyzői, főszolgabírói, szol- gabirói, árvaszéki elnöki, árvaszéki ülnöki, tiszti főügyészi, tiszti ügyészi, közigazgatási gyakornoki, tiszti főorvosi, járási orvosi, fő- levéltárnoki, főszámvevői, számtanácsosi, számvizsgálói, számellenőri, számtiszti, szám­gyakornoki, irodaigazgatói, irodatiszti, segéd­tiszti és a szükséges altiszti és szolgai állá­sok. Az alorvosok és allevéltárnokok állása megüresedéstik esetén megszűnnek. A javaslat intézkedik azután a várme­gyei tisztviselők fizetési osztályokba soro­zásáról. Az alispáni állások egyharmadát az V, kétharmadát a VI. A főjegyzői, árvaszéki elnöki és fő­ügyészi állások egyharmadát a VI, kétharma­dát a VII. A főszolgabírói állások kétnyolcadát a VI, háromnyolcadát a VII és háromnyolca­dát a VIII. A tiszti főorvosi állások két nyolcadát a VI, háromnyolcadát a VII és háromnyol­cadát a VIII. fizetési osztályba sorozza s a többi állás osztályozását is felsorolja. A közigazgatási tisztviselők szakok sze­rint összesített országos létszámot alkotnak. Az alkalmazottak esküformája az „ön- kormányzat törvényes jogainak“ tiszteletben tartásáról is szól. A meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott újoncok kiállítására vonatkozó rendeletek végrehajtásának tilalma a vármegyei közigazgatási tisztviselőkre is fennáll, az előmunkálatokat azonban kötele­sek teljesíteni. A fegyelmi eljárás. A vármegyei tisztviselők fegyelmi eljá­rására az 1886: XXII. t.-c. rendelkezései a következő módosításokkal irányadók: 1. Fegyelmi ügyekben első fokon a köz- igazgatási bizottság fegyelmi válaszmánya, másodfokon a belügyminiszter határoz. 2. A fegyelmi hatóság fegyelmi vétség i megállapítása nélkül is kimondhatja a tiszt- | viselőnek a közigazgatás érdekében való át- j helyezését. A tisztviselőt a belügyminiszter | helyezi át. III. A vármegyei közigazgatásról. A javaslat a jelenlegi állapot változat­lanul hagyásával törvénybe iktatja a várme­gyéket és székhelyeiket. Kimondja továbbá, hogy a javaslat rendelkezései a pénzügyigaz­gatásra nem terjednek ki. A törvényhatósági bizottság. A törvényhatósági bizottság szervezete, a tagok létszáma érintetlenül marad. A tör­vényhatósági bizottsági közgyűlés hatásköré­nek megállapításánál figyelembe veszi a javas­lat azt a tapasztalatot, hogy községi és egyéb helyiérdekű ügyeknek intézésére a közgyűlés nem alkalmas. Ezért a közgyűlés hatáskörébe utalja azokat az ügyeket, melyek országos vagy megyei közérdekűek. A közigazgatási bizottság. A helyiérdekű ügyeknek intézését rész­ben a közigazgatási bizottságra, részben az uj járási bizottságra bizza. A hatáskörnek ki­bővítése által a közigazgatási bizottság állandó gócpontja lesz a vármegye központi önkor­mányzati tevékenységének. A járási bizottság. Uj önkormányzati testületet nyer a vár­megye a járási bizottságban. A bizottság a főszolgabíró elnöklete alatt részben tisztvise­lőkből, részben a közgyűlés által választott tagokból, vagy olyan más egyénekből fog ál­lam, kik a járáshoz erkölcsi vagy anyagi ér­dekszálakkal fűződnek. A javaslat döntő súlyt biztosit a választott elemnek. A bizottság elé olyan ügyek tartozóak, melyek intézésénél a helyi viszonyokban való jártasság folytán a testület tagjaitól nagyobb érdeklődés várható, mint az eddigi hatóságoktól, melyek az élet­től távolabb állottak. A javaslat ezért községi járási ügyekben széleskörű intézkedési, fel­ügyeleti és véleményezési hatáskört ad a já­rási bizottságnak. Felügyelet. A közgyűlés ellenőrzési hatásköre lé­nyegesen kibővül, amennyiben azt a javaslat Minden ruha uj iesz tisztítás és festés által Hájtájer Pá! ruhafestő és gőzmosé = gyárában = Szatmár. Junius SZ6MBAT Pád. Antal Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom