Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-27 / 144. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. asflewcsi A budget-jog. A mai nap, amikor a korona az uj államköltségveíést szentesítette, em­lékezetes és példaadó dátum törvényhozásunk számára. Mert neveze­tes tény az, hogy a budget-tárgyalásokkal elkészülhet a magyar országgyűlés idejére is és pedig a budgetjogot teljes épsége gyakorlásának hathatósága mellett. Volt ugyan néhány — inkább el­vétett — példa a múltban is, hogy a budget-viták nagy vizein a parlament elég gyorsan átúszott, szabálynak azon­ban mégis azt tartotta eddig a törvény­hozó nemzedék, hogy a budget jogot úgy gyakorolja a legcélszerűbben, ha a vitát a költségvetés felett elnyújtja a végtelenbe, szinte kivárhatatlanul. Most történt először, hogy a magyar parla­ment alig nyolc hét alatt végig ment a budget-megállapitás hosszú folyamatán s az expozé elmondása után két hóra a költségvetés törvényerőre emelkedik. Fokozza az eset jelentőségét, . hogy mindez az uj intézmények födözete alatt történt igy, amelyeket a kor­mány előrelátása s a törvényhozás böl­csessége nemrég teremtett meg a Ház munkaképességének s a budget idejé­ben létrejöttének biztosítására. Öröm­mel állapíthatjuk meg az idei esetből, hogy az uj intézmények, a költségvetési év eltolása télről nyárára s a házsza­bályoknak a budget-vita tartamára tör­tént szigorítása teljesen beváltak. A nemzet közvéleménye bizonnyal velünk örül, ha visszagondol a korábbi áldatlan gyakorlatra ebben a kérdésben s a tenger időre, amibe nálunk a bud- getjog célszerűtlen gyakorlása idáig került. Szerény mértékkel számítunk, ha megállapítjuk, hogy a budget-tárgyalások 1867. óta 240—250 hónapot emésztet­tek fel s igy negyvenhárom esztendőből húsz óv kizárólag költségvetési tárgya­lásra pocsékoltatott el. Hisz alig volt néhány kivételes eset s az évek túl­nyomó számában a budget-vita négy-hat hónapot vett igénybe: kezdődött ősszel s késő tavasz előtt nem végeztek vele. E hibát mintegy szankcionálni látszott a a korábbi jogrend: a polgári évvel januárban kezdődött budget-év s a költ­ségvetési vitának házszabályszerüleg vége­érhetetlen folyása. A hiperszabadelvü korábbi ház­szabály időgazdaság dolgában mindent rábízott a Ház tagjainak belátására, ön­fegyelmére és diszkréciójára Ez a sza­bályokhoz nem kötött autonómia azon­ban szomorú erodményeket gyümölcsö­zött: előbb időpazarlásra adott alkalmat, utóbb parlamenti anarchiára vezetett. Az időpazarlás közvetlen következménye az lett, hogy költségvetésünk a budget-év törvényes határnapjára ugyszólva soha­sem készült jókor. Félszázad alatt mind­össze négyszer sikerült a terminust meg­tartani. Egyébkor a végrehajtó hatalom kénytelen volt indemnitit kérni 2—6 hónapra, hogy alkotmányosan kormá­nyozhasson. Mindez a budgetviták von- tatottsága miatt történt igy. Mikor pedig ebből a vontatott tempóból ellenzéki párttaktika s az időtékozlás szándékosan obstrukcióvá fajult, akkor benne voltunk a parlamenti anarchiában is, melynek bűnei közt elsőrendűnek mondható az, hogy a budget-határidő elmulasztásával s az ''ndemniti akadály* ágával belehajszolt államot és kormányt a törvényen kívüli állapotba. S Magyarország három ízben vergődött ez állapot bizonytalanságai s a velük járó bonyodalmak közepeit! Húsz évig sínylődtünk e bajokban s fél­tünk folyvást, megismétlődésük évenkint felujulható veszedelmétől. Már a türel­mes közvélemény is elunta az ily hely­zetet, belátva, mily gyenge mentség rá, hogy a felfordulás ügyrendszerüleg és nem szabályellenesen történt. Közvéle­ményünk nemcsak az állapot tarthatat­lanságát látta be, hanem azt is, hogy az obstrukciót ki kell zárni a lehetősé­gek köréből általán s a budgetjog terü­letén speciálisan. Ebben a politikai at­moszférában tökélte el magát a munka­párt élén előbb a Luká' s-kabinet, majd a Tisza István gróf kabinetje, hogy az 1 ország érdekének e téren is eleget tesz, speciális figyelemmel a budget-jog cél­szerűbb gyakorlására. így alkotta meg javaslatukra a törvényhozás 1913-ban azt a törvénycikket, mellyel a budget-év tengelye a télről nyárára tolódik át s az ősz-téli ülésszakot a parlament pro­duktiv tevékenységének tartja fenn. Ezzel kapcsolatban történt meg a házszabály- revízió is, mely a budgetmegállapitás törvényes határidejét biztosítja. A jog­rend igy teljesen érvényesül s az uj intézmény reálisan bevált. Remélhetjük vele parlamentünkben egészséges éra indul meg. A miniszter és a munkások. Az a válasz, melyet Harkányi kereskedelmi minisz­ter a munkanélküliek küldöttségének adott, szemtanuk állítása szerint láthatólag meg- nyugtatólag hatott a munkásokra'. Ha a kül­döttség tagjai között mindazonáltal akadt egy elkeseredett ember, aki a maga és családja nyomorának hatása alatt elragadtatta magát és nem éppen megfelelő modorban fakadt ki, úgy ez az incidens bizonyára jóakarata el­nézésre tarthat számot, ügy fogta azt fel a miniszter is, akinek a munkanélküliek nyo­morának enyhítésére irányuló buzgó jóaka­ratát ezen kifakadás semmiképpen sem be­folyásolta, aminthogy a mnnkapárt tagjai kö­zött sem volt látható annak a nyoma, hogy az incidens valamilyen ellenérzést támasz­tott volna a segítségre teljes mértékben rá­szorult munkanélküliekkel szemben, egy ilyen, bizonyosan szívből jövő kifakadás valóban egészen más megítélés alá tartozik, mintha az agitátorok önző érdekből, mesterségesen igyekeznek izgalmat szítani a sanyarú hely­zetben levő proletárok között. A kormánynak feltétlenül gondja lesz rá, hogy mintegy egy­negyed milliárdnyi beruházási munkák utján amennyire tőle telik, a munkanélküliek sa­nyarú helyzetét enyhítse, A beregszászi tárgyalás. Büaügyi eljárás egy sirhapt körül. — A „Szamos“ kiküldött tudósitójától. — Beregszász, jun. 26. A mai tárgyaláson dr. Borsos kir. ügyész becsatol egy levelet, amelyben egy budapesti ügynök azt irta Uray Zoltánnak, hogy a kölcsönt nem lehet lebonyolitani, mert egy közvetítő (a levél margóján ceruzával oda van írva : H a g a r a) aránytalanul nagy köz­vetítési dijat követel. Szarka Gyula főmérnök elmondja, hogy Hagara gyanús volt előtte és szerette volna tőle megszabadítani Uray Zoltánt, de nem tudta. A vételt a rossz pénzviszonyok és a zilált telekkönyvi állapot miatt nem tartotta szerencsésnek. Weisz Izsó tőzsdebizományosnál — amint mondja’80 ezer K tőzsdedifferenciája maradt Buzinkay Gyulának és ifj. Bálint Sán­dornak. Erről kapott utalványt, kapott váltót, de pénzt nem kapott a mai napig sem, úgy, hogy ez a tétel őt tönkrejuttatta. Dr. P a k s y Zsigmond ügyvéd elmondja, hogy az ő irodájában összeszámolt Uray Zoltán id. Bálint Sándorral és az utóbbi minden tételt tisztázott. 81 Tűz át legolcsóbb napi WERTHEIMER SÁNDOR árakban szállít faraktára Royal mellett házhoz ■ Irodai telefonszám 71. Fapaktápi telefon 269. Junius 27 SZ6MBAT László kir. Lapunk mai száma 6 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom