Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-24 / 141. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 141. szám. araai A $141 POLITIKAI NAPILAP V * ~ ........................................................................................................................................................................ ij edjetek meg, Junius SZERDA Fausztus kérleli az ellenzék az ország népét, baj van kívül és bevül. Ha mi, az ellen­zéki hazafiak nem ál­lunk a sarkunkra, akkor végetek van. Ezért te­hát ültessetek engem a Tisza István helyére, mondja Károlyi Mihály gróf. Vagyis engem, teszi hozzá heiyreigazi­tólag Apponyi Albert gróf és akkor vége lesz minden veszedelemnek. Még a pénzhiány is megszűnik, mi ugyan nem adunk a magunkéból, de majd ho­zunk nektek hosszú dollárokat Ameri­kából. Imigy énekelnek a széphangu el­lenzéki csalogányok. Nagyon is igaz, hogy a Balkán­iétól ismét komoly veszedelemnek elő­jelei mutatkoznak. Nem kell, hogy üstö­kös rémitse a babonásokat, vagy a ter­mészet tüneményeinek szokatlan zavara okozzon balsejtelmeket a mindig kis­korúaknak. Csak nyitva kell tartanunk a szemünket s rikitva merednek ránk a vészjeiek. Albánia, melyet éppen béke* jenek, a Balkánnal való szomszédossá­gának, mostani hatalmának védelmére függetlenített a monarchia, forradalom­mal igyekszik szabadulni a fejedelmé­től. S ezt a fejedelmet Ausztria-Magyar- ország ültette trónjára. Mivel a gyámol­talansága, a tájékozatlansága és gőgje ellenszenvessé tette alattvalói előtt, ter­mészetes, hogy az alattvalók a mon­archia iránt sem éreznek hálát, amire pedig független államiságuk megterem­téséért a dunamenti hatalmasság méltán számíthatott. A monarchia másik vé­dettje, a háború után összezsugorodott Törökország, most ismét létét fenyegető konfliktusba keveredett régi, győzelmes ellenfelével, Görögországgal. Pedig Tö­rökország fönnmaradását a Balkánon szintén a biztonságunk egyik bástyájá­nak tartjuk. Nem kevésbbó félelmes ránk az orosz cár barátkozása a szom­szédos Romániával, amely a hármas­szövetséghez való kapcsolatából egyre nyilvánvalóbban távolodik az ellenfelek­nek, a hármas ántántnak bűvkörébe. És e szemmel látható veszedelmek között, amiket nem fokoz le kisebbekké nyugodt, biztos, virágzó gazdasági hely­zet, s ők amiknek kilátásait még csak ijesztőbbekké teszi a siralmas depresz- szió, mind e veszedelmek között nálunk apró kis játékokat játszanak a politikai pártok. Az ellenzék sokféle frakciója taktikákon, ötleteken rágódik, hogy mi­lyen módon lehetne megbuktatni a kor­mányt. S mert eddig minden próbálko­zása hasztalan volt, mert hiába kiabált alkotmánysérelmeket, mert eredményte­lenül sírta a siralmait s harcolta az úgynevezett harcait : most a választási készületekre adta magát. Már is kortes­kedik itthon és Amerikában, ahonnan majd a dollárok gurulnak a pártkasz- szába. Népgyüléseken dicsérik a maguk hazafi erényeit, a népért élő-haló demo­kráciáját és festik feketére a kormányt és főleg Tiszát. Mintha a közelgő vá­lasztást valami nagy viharnak éreznék s most riadt madarak módjára röpdös- nének össze-vissza. Tisza Istvánt és kormányát nem zavarják ezek az igyekvő, izzadó elő­készületek. A zűrzavarnak, a politikai széttagoltságnak a gazdasági pangás­nak ezekben a próbára tevő nehéz napjaiban rendületlenül folytatják az ország annyira szükséges konszolidáció­jának munkáját. Rendet teremtenek és szilárdítana!' még politík : éfetCrrtk régi anarkiája helyén. S kétségtelen, hogy sikerül is a törekvésük : a biztos jog­rend s nem lesz győzelmes az ellen­zéki szövetkezett frakcióknak talán ön- j tudatlan törekvése: a jogrendnélküliség Lehetetlen, hogy az ország népének túlnyomó többsége hálával ne fogadná a Tisza kormány igazi hazafiságtól ösz­tönzött működését. Hiszen erős, egysé­ges, nagy nemzeti államok is, amelye­ket súlyos külpolitikai bonyodalmak há­borús eshetőségei nem fenyegetnek olyan közvetlenül, mint bennünket, szin­tén arra törekszenek, amire a mi kor­mányunk : elsősorban minél teljesebb benső konszolidációra Hogy Tisza István, szuronyokra támaszkodva, itt meg akarja teremteni a maga abszolút uralmát, hogy minden jogot legázol, hogy minden szabadságot eltipor : ki ül föl ezeknek a képtelen, vérmes hazugságoknak ? Hát mennyi­vel van most kevesebb szabadsága a polgároknak, mint volt a hazafias koa­líció alatt? Ha ma a képviselőházban már nem lehet az ellenzéki uraknak trombitálniok és padokat tördelniök, az lehet talán a hazafias ellenzéki fölfogás szerint sérelme némely virtusos kép­viselő szabadosságának, de semmiképp sem sérelme a mindannyiunk szabadsá­gának. Ez a szükséges rend csak üd­vére válhatik az országnak. Az sem válik a szabadság kárára, hogy a kor­mány a becsület hatékonyabb védelmé­ről gondoskodott s hogy szigorúbb kor­látokat állított a más becsületének szó­val vagy írásban való legázolása elé. S hazugság, hogy Tisza minden haladásnak ellensége. Könnyű a felelőt­leneknek az elméleti szép jogfilozofia alapjáról a legrohamosabb progresszi­vitás jelszavaival dobálózni. A haladás kellő mértékét csak a gyakorlati lehe­tőség szabhatja meg, magának a társa­dalomnak fejlettsége és előkészültsége. S a gyakorlati államférfi, amilyen Tisza István, ezekkel számol. 0 a valóság talaján gyökerezik és nem kiszámítha­tatlan rázkódtatások kockázatával, de fokozatosan, szilárd alapból épit. S kon­szolidált államiságunknak föl is fogja emelni azt a dönthetetlen épületét, amely erősségünk lehet majd minden viharban. Ä kereskedők köreiéi. Rendelet a pépzügyigazgató- sághoz a leletek dolgában. — A Szamos tudósitójától. — Szatmár, jun. 28. Az egyes kereskedő vállalatoknak, pénz­intézeteknek, vagy az iparvállalatoknak igen sok kellemetlenséget okozott, hogy sok eset­ben bélyeghiány miatt megleletezett üzleti könyveiket eredetben kellett beküldeni a pénzügyigazgatóságokhoz a felülvizsgálat meg- ejtése végett. A kereskedelmi és iparkamara felter­jesztése folytán a pénzügyminiszter most rendeletben utasította a pénzügyigazgatóságot, hogy a leletezett üzleti könyvekről kérjen másolatot s ez alapon történjék a felülvizs­gálat. Oly esetekben pedig, mikor elkerülhe­tetlenül szükséges az eredeti könyvek be­mutatása, a pénzügyigazgatóságnak soron- kivül kell elintéznie az érdekeltek feleb- bezéseit. Ha a könyveket a közigazgatási bíró­ság kívánja be, a pénzügyigazgatóság tarto­zik a könyvek felterjesztésekor a panasz so- ronkivüli elintézését kérni s ezt kellőképpen indokolni. A pénzügyminiszter e rendelkezé­sét örömmel üdvözölhetik nemcsak kereske­dői, de ipari körökben is. ' 1 L ' TI 'i. WERTHEIMER SÁNDOR árakban szállít házhoz faraktára Royal mellett Irodai telefonszám 71. Faraktári telefon 269. Lapunk mai száma 6 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom