Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-20 / 114. szám

?914 május 20. t14. szám. SZAMOS 3. oldal, Tévedtek az esküdtek! Első tárgyalás — első blamázs. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, májú5 19. A szatmári kir. törvényszék es- küdtbirósága ma tartotta első főtárgya­lását az esküdtszéki novella életbelépte­tése óta és ma megtörtént — egy aránylag igen egyszerű esetnél — az első tévedés, egy újabb dokumentum a számos régi között arról, hogy nem vagyunk még elég érettek arra, hogy a bűnvádi eljárás legnehezebb részét, a bűnösség megállapítását és a bűncse­lekmény minősítését a legfontosabb bűn­ügyekben polgárbirák lássák el. Az esküdtszéki eljárást módosító törvény tudvalevőleg kettéválasztja az esküdtek elé terjesztendő főkórdés szö­vegét : külön kell megállapítani a tény­kérdést és külön a jogkérdést. Az első kérdésben meg kell álla pitani, hogy a vádlott elkövette-e a vádba tett cselekményt, a második kérdésben pedig azt, hogy annak elkövetésével ki- meritette-e az ügyészség által megjelölt bűncselekmény kritériumait, tehát bü- nös-e ? A ma ítélkező esküdtek olyan el­lentétes feleleteket adtak a feltett kér­désekre, hogy a törvényszék kényte­len volt a verdiktet hivatalból megsemmisíteni és az ügy tárgyalását uj esküdtszék elé utalni. Az eset maga, amelyben Ítélkezni kellett, teljesen jelentéktelen, szinte le- kivánkozik az esküdtszék elől a büntető járásbíróság elé. A tényállás a következő: Grád László erdődi születésű gaz­dasági cselédet, aki most 20 éves, hat hónapos kora óta Glogyina György oláhgyürüsi ember nevelte. A múlt év julius 20 án, egy va­sárnap reggel Grád László früstököt kért a nevelő anyjától, amit ez megta­gadott. Grád erre azt mondta: — No majd lesz nekem mindjárt miből früstökölni. Azzal bement a házba és egy nyi­tott ládából Glogyináné jelenlétében ki­vette az öregeknek ott őrzött 250 ko­ronáját. . Az öreg asszony próbálta elvenni a fiútól a pénzt, kiabálására bejött Glo­gyina is, de a két öreg nem birt a le­génnyel, aki kiszakította magát ezek ke­zei közül és elszaladt. Dulakodás közben Glogyinát úgy meg találta lökni, hogy a vén ember elesett. Grád a pénzzel bement Erdődre, ahol 60 koronát elmulatott. Mikor kijózanodott, harmadnap szé­pen visszament Oláhgyürüsre és a 250 koronából megmaradt 190 koronát visz- szaadta Glogyináéknak, mert megbánta tettét. A kir. ügyészség rablásnak tekin­tendő lopás bűntettével vádolta Grád Lászlót, aki fölött ma délelőtt kellett volna ítélkeznie a szatmári törvényszék esküdtbiróságának. A tárgyaláson dr. Papolczy Gyula táblabiró, törvényszéki elnök elnökölt, a tanács- tagjai dr. Berényi Antal és dr. Visky Sándor voltak. A vádat dr. Domby Zoltán kir. ügyész képviselte, a vádlottat dr. Princz Aladár ügyvéd védte. A vádlott úgy adta elő a tényál­lást, amint fentebb elmondottuk, Glo- gyináék — az eset egyedüli tanúi — megerősítették azt. A kir. ügyész két kérdést tett fel. Mindkettőt rablásra vonatkozólag: az első kérdést a tényállásra, a másodikat a bűnösségre nézve. A védő két kisegítő kérdést ter­jesztett elő — arra az esetre, ha az esküdtek az első kérdésre nem-mel fe­lelnének — lopásra vonatkozólag. A törvényszék mind a négy kér­dést az esküdtek elé terjesztette. Az esküdtek tanácskozásra vonul­tak vissza és meghozták a verdiktet, amely szerint az első íőkórdósre — hogy elkövette-e Grád László a vádba tett cselekményt'? — igen-nel feleltek. Ellenben a második kérdésre, hogy — bünös-e Grád László a rablásnak tekintendő lopás bűntettében? — nem­mel feleltek. Szóval az esküdtek megállapították, hogy Grád elkövette a terhére rótt bűn­cselekményt, de annak elkövetésében nem bűnös, mire a törvényszék, azzal az indokolással, hogy az esküdtek ver­diktjében ellentmondás van, a ver­diktet megsemmisítette és az ügy főtár­gyalását uj esküdtkiróság elé utalta. Ismételten felkérjük I j. mindazokat, akik lapunk I I előfizetésével hátralék- I j| ban vannak, hogy a dija- B kat haladéktalanulbékül- f 1 deni szíveskedjenek, mert | 1 különben a lap küldését ! 1 kényszeritve leszünk be- ® I szüntetni. NJéPtékíiitelesiíés Szatipngepben. A központok üjra megállapitása. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, május 19. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló törvénycikk 20 §-ában nyert felhatalmazás alapján, a kereskede lemügyi miniszter az időszakos hitelesítés rendjét és központjait a következőképpen szabályozta újból: A mértékeknek és mérőeszközöknek a 2—2 évi időszakos hitelesítése az állami mértékhitelesítő hivataiok székhelyein é’’ azokon kívül as alább felsorolandó köz­pontokon fog történni. Az időszakos hitelesítési központokul kijelölt községek (városok) két csoportba oszt tnak. Az egyik csoportban a 2-2 évi időszakos hitelesítés minden páratlan számú évben, a másik csoportban pedig minden páro3 számú évben végeztetik. Az időszakos hitelesítési központoki’* 1 ki nem jelölt kö/ségek a hitelesites szem­pontjából azon csoporthoz tartoznak, amely csoportba az illető járásnak központokul kijelölt többi községei tartoznak. Ezen községek azon központban vesznek részt az időszakos hitelesítésben, mely részükre a területileg illetékes állami mértékhitele­sítő hivatal által kijelöltetett. A felsorolt községeken kívül idősza­kos hitelesitósi központul tekinthető min­den oly község is, amelynek belterületén, valamely álilandóan felállított hídmérleg időszakos hitelesítése, az évi rendes idő - sz-.kos körút alkalmával foganatosittaf; feltéve, hogy az idető község elöljárósága a hitelesitósi központokul kijelölt közs gekre nézve fennálló törvényes követel­ményeknek megfelel. Az időszakos hitelesítésre kötelező i felek mértékeik é3 mér.' e zközeik időszakos hitelesítését e rendeletben megállapított bármely hitelesitósi központban eszközöl­hetik s szabadsagukban áll az időszakos hitelesítést a helyszínén is igénybe venni Az időszakoi hitelesitósi központok jegyzéke vármegyénk területén a köve'- kező : I. Csoport. (Időszakos hite'esités éve minden páratlan számú óv.) Szatmárnémeti thjf. város. Szatmár vármegye területén Nagy­károly r.-t. város. Csengeri járás. Csenger, Gacsály, Porcsalma, Szamosdob, Szatmárököritó. Fehérgyarmati járás Czógény, Fe­hérgyarmat, Jink, Kölese, Nábrád, Nagyar, Nagyszekeres, Szatmárcseke, Tiszabecs. Mátészalkai járás. Gebei, Hodás’ Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Nagy­dobos, Nagyecsed, Nyircsaholy, Tunyog, Vitka. Nagykárolyi járás. Csomaköz, Er- end ód, Erkörtvólyes, Mezőterem, Nagy. majtóny, Portelek, Szaniszló, Vállaj. II. Csoport. (Időszakos hitelesítés éve minden páros számú év.) Szatmár vármegye területén. Felső­bánya r. t. város, Nagybánya r. t. város. Avasi járás. Avasfelsőfalu, Avasuj- város. Bikszád, Tartó é. Erdődi járás. Alsóhomoród, Erdőd, Királydarőc, Krasznabóltek. polenai gyógyti: 1 Term, egvényes savanyuviz-forrás. Különle- ges szer gyomerbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üditő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Kapható mindenütt. — Főraktár: Kereskedelmi részvénytársaság Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom