Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-14 / 109. szám

2. óidat (1914 május 14. 1C9. szám.) SZAMOS katholikusok — a városi közgyűlés elé juttatott kérelmük szerint — a hajdudo- rogi görög kathoükus püspökség székhe* lyét Szatmárra óhajtanák. Nem a székhely elnyerhetésónek szempontjából, hanem egy egészen más nézőpontból érdekes és jel­lemző ez az eset. A szatmár részi görög katholiküj magyarok beterjesztett kérelmé­ről ne is úgy beszéljünk, hogy elkésett dolog, hogy post festa vagyunk, mert ez nem erről az oldaláról figyelemreméltó. Az igazság kedvéért különben tartozom kijelenteni, hogy városunk vezető, e, dr. Fajaj Károly polgármester — ezt többen tudjuk — még a kezdetek kezdetén bizal­masan és a legilletókesebb helyen lépést tett a szatmári székhelyre vonatkozólag, mely egyedül városunk geográfiái helyzete folytán nem volt keresztülvihető. Mondom, a szatmár-részi görög katholikus magya­rok mozgalmában nem a kései időponton, nem a megkésett kérelmen vaa a hang­súly, hanem azon, hogy épen a szatmár résziek köréből jött, hogy ezt a szatmár- részi görög katholikus magyarok és nem a németi résziek tették, kiknek magyarsága a köztudatban él és hogy teljesen maguk­tól tették. Ha pedig erről hirt vesz az ötvenes bizottság, még bizonyosabb, hogy a leg­újabban felmeiült események folytán (síel) még előbbre teszi működésének kezdetét. Mert hogy a szervezőbizottság szempont­jából igen kellemetlen esemény merült fel a szatmár-részi görög katholikus magya­rok mozgalmában, ezt készséggel elisme rém. Tudnunk keli, hogy a szatmári hit­község a komitó névsorában talán első helyen áll. Városi heiy, sulisai biró expo nense volt a román egyházmegyének. Hi vei a románok házi statisztikájában román anyanyelvűek. Ezek után nem lehet az kellemes, ha a statusquo ante oly hévvel hirdetett jogos (?!) kívánságát megzavarja egy városi és épen a favorizált szatmár- részi tekintélyes hitközség jelentékeny számú hígjainak bénító állásíoglalása. Mi­lyen furán fog hangzani a kikapesolási törekvés Szatmári illetőleg, mikor a nép mughatatlansága, j gaiuak sérelme nem lehet ez után a nagy dob a felhozandó in­dokok során. De hogy magyar szempontból a szat­már-részi görög katholikus magyarok fel lépését kellő értékén megtarthassuk és a leghelyesebben megitólhes-ük, tisztáznom kell egy dolgot, mely nélkül irányítókat, rábeszélőket keresve a háttérben, igen könnyen lehetne őket, mint félrevezetőite­ket, irányítottakat bemutatni a Románul hasábjain, a román közvélemény, sőt még felsőbb helyen is. Mi, németi részi görög katholikus ma­gyarok — vezetők, hívek nagy része — már régen tudunk a szatmár résziek törek­véséről, de bevallom, hogy teljesen távol­tartottuk magunkat e mozgalomtól. Közü­lünk — tudtommal — senki sem szerepel a kérelmezők között. Hogy ezt miért tét tűk, igen egyszerű a magyarázata. Nem vettünk részt e mozgalomban elsősorban azért, mert a székhely megszer­zésére irányuló minden törekvést — a pol • gármester ur informálása után — meddő­nek, sikertelennek Ítéltünk — a favorizált Nyíregyházával szemben — lóvén az uj egyházmegye legszerencsésebb pontján — a versenyt fel nem vehettük. A legfonto­sabb visszatartó ok azonban még sem ez volt, mert hiszen minden ilyen törekvés csak a püspökség — mint intézmény — iránti rokonszenv kifejezője, mely az óhaj tandó cél elérhetetlensége által sem vészit értékéből, nagyságából. Távolmaradásunk­kal nyilván azt akartuk, hogy e mozga lom — mely az érzelmi világ legigazibb fokmérője — tisztán a szamosujvári román egyházmegyéből közibéuk osztott s eddig románnak könyvelt egyházközség kebeléből induljon ki. Azt' akartuk, hogy távol le­gyen még a látszata is a felhozható rábe­szélésnek, korteskedémek. Hogyne mond­hassa valaki: a németiek keze dolgozott közöttük, a magyar vezetők irányították őket. Mert tudni kell, hogy amint németi nem sarkalta őket, épen úgy a szatmár- részi egyházközség vezetősége sem folyt be segitőleg dolgukba. Éz tisztán a nép köréből önként, a legtisztább talajból, a legszentebb érzelmekből indult és nőtt ki. És ezért értékes nekünk — magya­roknak — a szamosujvári egyházmegye anyakönyviben románnak elkönyvelt ma­gyar véreink lelki érzelmének megnyilatko­zása, kiket, hogy joggal tartunk magunké nak, ezek után még az ötvenes bizottság is elismerheti. URANIA. Ma, csütörtökön, május hő 14-én 8 órától Utoljára! % s ' * Minden idők legnagyobb filmattrakciója ! AZ ORKÁN. Filmregény 6 felvonásban. Rendes helyárak! Kedvezményes jegyek érvényesek. A „HTJNGÁBIA" fehérnemű tisztitő-intézei elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petófi-köz (dr. - Frieder-báz). —— Tisztelettel Botos Gyula. Strandfürdői! terveznek a Szamosa. Közös uszoda — napfürdő — homobfürdő. — A Szamos eredeti tudósitása. — Szatmár, májm 18. Abban a forradalomban — mert valósággal annak lehet nevezni — ami most az uszodák körül folyik, most egy újabb, még pedig életrevaló és szenzá­ciósnak mondható eszme merült fel. Szatmár egyetlen uszodája, a ka­tonai uszoda mellett most van készülő­ben, még pedig a megvalósuláshoz kö­zel a népfürdő. Folyamatban, tárgyalás alatt áll a női uszoda ópitésónek kér­dése és valószínű, hogy a katonaság, esetleg a város támogatásával fel is építi a női uszodát. Most pedig egész komolyan merült fel egy újabb eszme: strand-fürdő a Szamoson. A strand-fürdő létesítésével két gyakorlott és hozzáértő, ügyes ember foglalkozik : Szőke testvérek, a Kossuth- kerti gőzfürdő jelenlegi bérlői. Az élelmes emberek kész tervvel lépnek fel. A fürdőt a vasúti hídtól 50 — 60 lépéssel feljebb, a Szabó Norbert-féle lanka alján akarják felépíteni, ahol a part igen alkalmas erre a célra, mert nincs nagy esése, a viz is sekélyesebb, mint másutt és nincs erős sodra, a part homokja finom és tiszta. Szőkóék mindössze a helyet ké- i'ik a várostól s ha ezt megkapják — aminek igazán nincs semmi akadálya — akkor a fürdő területét körülveszik ma­gas kerítéssel-, a kerítéshez építik a kabinokat, még pedig úgy, hogy a fürdő egyik oldalán lesznek a női, másik ol­dalon a férfi-kabinok, nap- és homok- fürdőt rendeznek be, büffét állítanak fel, a fürdő vizi területét pedig geren­dákkal határolják körül. Előbb közös — lórii és női — használatra rendezik be a fürdőt, de, ha ez nem sikerülne, akkor felváltva használhatnák férfiak és nők. Az eszme életrevaló és egészséges és,ha a város ad helyet a fürdőnek, akkor egy csapásra meg lesz oldva a női uszoda kérdése is,, azonfelül Szat­már strand-fürdőhöz, nap- és -homok- fürdőhöz is jut és semmi kétségünk sincs aziránt, hogy a vállalkozók kísér­letét nemcsak erkölcsi, hanem anyagi siker is fogja kisérni. A volt VTJJA-czipő-üzlet a dr. Török-féle házba átköltözött. Modern ruhafestés és vegytisztitás. Saját készítésű, kék- ===== festő kartonok: kaphatók == LukáCSOVi tsS Vardorab-u!

Next

/
Oldalképek
Tartalom