Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-05 / 101. szám
XLVI. évfolvam. Szatmár, 1914. seeeeeee »■■■■■■■ B«eei 101. szám. A váPosi könjjvlár érdekében. Irta: Dr. Gutman Lajos. Egy város népességének kultur- fokmérője, hogy hány könyvtár talál benne olvasóközönségére. Ha valaki ilyen mérésekből akarná megáll apitani Szatmár város lakoszágának kulturfo- kát, nagyon zavarba jönne. Itt ugyanis nem lehet megállapitani az olvasóközönséget, nem lehet statisztikát csinálni a könyvtárak használatáról, mert nyilvános könyvtár egyáltalában nincs a városban, ha esetleg olvasó- közönség lenne is hozzá. A városok fejlődésében egy bizonyos fokon túl feltétlenül nélkülözhe!ellenné válik egy városi nyilvános szak- könyvtár felállítása. Azok a könyvtárak, amelyek esetleg iskolákban, kisebb vidéki múzeumokban vannak elhelyezve, bár ezeket is nagyon meglehetne számolni Magyarországon, nem elégitik ki még az iskolák és történelemkutatók legelemibb érdekeit és a Kőhalmi Béla által szerkesztett egyetlen magyar bibliográfiái folyóirat a Könyvtári Szemle alig egy-két megfelelő társulati és iskolai könyvtárat tud felemlíteni. A városok közigazgatása, a szociálpolitika és szociálhygiénia, a városi statisztika és egyéb, a város ügyeinek intézési körébe vágó tudományágak azonban ma már egész külön szakokra oszlanak, amelyeknek meg van a maguk önálló bi- bliográjiája, saját folyóirataik, saját tudósaik, sőt az Egyesült Államokban külön iskolájuk. Ezek ismerete nélkül helyes városi igazgatás el sem képzelhető. A legtöbb külföldi városnak — ide egész nyugodtan belesorozhatjuk csaknem az összes 10.000 lélekkel biró angol vagy német várost — megvan a maga szakkönyvtára. Pár év óta Magyarországon is sorra keletkeznek ilyen könyvtárak A fővárosi könyvtár, amely talán a legjobban felszerelt könyvtárunk, egész iskolát csinált és minden haladó városban jelszóvá vált a városi könyvtárak felállítása. Szatmáron fokozott szükség van egy városi könyvtárra. Itt is van ugyan egy pár iskolai könyvtár, sőt a Kölcsey- muzeumnak is van egy könyvtára, csakhogy ezek közül egyik sem nevezhető használható könyvtárnak. Közös hibájuk, hogy egyik sem nyilvános, a könyvek részint egyáltalában nem, részint csak igen nehézkesen kölcsönözhetők ki. Az iskolai könyvtárak speciális célt szolgálnak, azoknak a tanterv által tanításra érdemesített tudományágak, főigazgatói engedéllyel megcenzurázott továbbfejlesztésre szolgálnak. Olvasóközönségük nem is lehet más, mint a tanári kar és a nagyközönség elől teljesen el vannak zárva, bár tartalmuk is nagyrészben olyan, amely a nagyközönséget csak igen kevéssé érdekli. A Kölesei Kör könyvtára a legjobb akarattal sem nevezhető másnak, mint egy igen rendszertelen könyvhalmaznak, amelynek enciklopédikus jellege csak annyiban van, hogy bármilyen könyvet elfogad, de semmi szakcsopor- tositása nincs és még historiográfiái szempontból is igen hiányos Ezenkívül egyáltalában nem nevezhető heti kétórás nyilvánosságával közkönyvtárnak. Ilyen körülmények között alig kell indokolni egy könyvtár szükségességét. A városnak közigazgatási szempontból éppen olyan szüksége van rá, mint a város közönségének kuiturszempontból. A magam részéről az utóbbit is elsőrangú városi érdeknek tartom és alig hiszem, hogy e tekintetben komoly ellenvetéssel találkozhatnék. Szatmár már elérte azt a fokot, hogy a modern várospolitika útmutatása szerint igazodjék és a város közönsége is éppen elég olyan intellektuelle! rendelkezik, akik honorálni tudnának egy városi közkönyvtárat. Elöljáróéi ülés a szatmári iparte^ületbei]. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, május 4. A szatmári ipartestület ma este 6 órakor rendes havi ülését tartotta az Iparos Otthonban. Az ülésen, amelyen Bölönyi László elnökölt, a következő tárgyak szerepeltek: Bemutatták a kerületi Iparkamara átiratát, amely különböző ipari ösztöndíjakról és tizenöt éves ipari működés jutalmazásáról szól. Az ösztöndíjak között egy 600 koronás és egy 300 koronás tanulmányi ösztöndíj is szerepel. Az ülés elhatározza, hogy az ösztöndijak részletes kimutatását kifüggeszti a szakosztályokban. Bemutatják a Kereskedelmi és Iparkamara átiratát Kovács Károly és társai beadványának tárgyában. Kovács és társai ugyanis panaszt emeltek a szatmári rendőrségnél, hogy heti vásárok alkalmával a iialapérusok sátrai mellett, a helybeli kereskedők is odajönnek kalapot árulni s igy káros konkurrenc át okoznak a heti vásárosoknak, akiknek csak egyszer van alkalmuk elárusítani. A rendőrség a kalaposok javára dön'ött, a kereskedők azonban a határozatot megfelebbezték. A szatmári Ipartestület ez ügyben véleményadás végett a kerületi kamarához fordult, amely válaszában azonban kijelentette, hogy a helybeli kereskedőknek joguk van heti vásárokon portékájukat árulni. Az átiratot tudomásul veszik. Szőnyegre kerül az Ipartestületek Országos Szövetsége átirata, amely az 1913—14. évi jelentés árát állapítja meg. Az ülés elhatározza, hogy a jelentésből 100 darabot megrendel. Bemutatják a debreceni Kamara átiratát az ipari bíróságokról és az ipari munkák vasárnapi szünetelése tárgyában. Mindkét kérdést a Kamara már bővebben tárgyalta. Kérik az Iparkamarát, hogy részletes információkkal szolgáljon. ' Szóba kerül az iparengedélyek körül fennálló anomáliák ügye. Az utóbbi időben az építőiparosok sok oly egyónt vesznek fel, akiknek nincs iparigazolványuk. A gyűlés memorandummal fog fordulni a városhoz, hogy a szabályrendeletet változtassa meg és olyképp módosítsa, hogy kihágási vétséget képezzen az, aki igazolvány nélküli munkást vesz fel. Több apróbb tárgy 1 etárgyalása után az elnök az ülést berekeszti. Lesz-e női uszoda ? Kérdés és kérelem a katonai uszoda parancsnokságához. — Panaszos levél. — Szatmár, május 4. Pár hót előtt hangot adtunk már a Szamos hasábjain annak a mind gyakrabbban ismétlődő panasznak, amely pár óv óta minden uszodai szezon kezdetén megismétlődik a szatmári asszonyok és leányok részéről. Szatmár olyan szegény kiránduló és üdülőhelyekben, hogy akik a nyári időt ilyesmire szeretnék felhasználni, azok kénytelenek elutazni innen. Minthogy p dig mindenkinek nem ad a sorsa időt és módot arra, hogy nyárra a háta mödött hagyja Szatmári, azok, akik itthon töltik a nyarat, — a közönség 99 százaléka — valóságos szenvedéllyel veti rá magát a Szamos vizére. Sajnos azonban, a Szamos vizének Május 5 KEDD V. Pius p. Minden ruha nj lesz Uóifóior Da| rnhafestő és gőzmosó tisztítás és festés által MQjlClJOi l Ö\ = gyárában = Szatmár. Lapunk mm! mmémm • oldal.
