Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-31 / 123. szám
ról, ne emlegessük megrétegesedett gégénket, senyvedő tüdőnket, ne hánytorgassuk az el sem készült és máris elapadt vízvezetéket, a csatornázást, a vásárcsarnokokba telepitett piac szemetet, a káposzta és kalarábé hulladékokat, a husosbódó körül dongó legyeket, 'mert ezt eleget és agyoncikkeztük máig, mert ez ócska és banális panasz. Csak annyit kérjünk szerényen, szemlesütve, ‘mint a kérésekbe is tönk- refáradt pótadó alanyok: parkokat a szemünk elé, parkokat, minden szemernyi helyre, fát és ismét fát, liliomot, nárcist, orgonát: virágokat. * Hogy miért? Hogy kinek? Nem az egészségünkért, nem a tüdőnknek. Csak úgy. Éppen hogy legyen. Mert vannak estéink, pláne igy pünkösd§ táján, mikor sárgán süt a hold és felöltő nélkül sétálni megyünk. Ilyenkorra kell a park, minduntalan itt is, ott is, hogy elibénk álljon, csomóban, egy pár buján zöld leveleket hordó fa. Szeretnénk az esténkben, ha már eljönnek és vannak, színes virágokat látni,' szimetrikus elrendezettségben gyönyörködni, hogy hihessük a szépségünket, hogy legyen egy kis pompánk, hogy akadjon olcsó, kedves látványosságunk, hogy éppen legyen itt-ott egy park. Nem az egészségünkért, nem a tüdőnknek. Ezt a régi jajt , ezt a már szinte frázist, úgy sem hallják meg akiknek szól A megrészegülhetésünkért, a felfrissülésünknek kell a park, kell a fa, a virág, a szin. Egy kis narkózist könyörgíink a szürke élet folytonos ébrenlétébe, legalább egy kis narkózist adjanak, hogy gége, tüdő, vízvezeték, csatornázás nélkül is elhihessük, hogy mi gazdag, kulturált, egészséges városi életet élünk. * Ne tessék haragosan a Kossuth- kertre mutatni, hisz mig odaérünk, a rondaságok árja megerősíti szervezetünket minden bóditó narkózis ellen< Ne tessék az üres kasszára muSZAMOS (1914 május 31. 123. szám.) tatni, hiszen a város ezerszer tanujelét adta, hogy gondol, gondoskodik a kényelmes megrészegülhetésünkröl, pénzt áldoz a füstös felfrissülhetésünkre. A Pannónia renoválása százötven- ezer koronába kóstál. Nekünk tizenötezer sem kell. Tizenkettő sem, tiz sem, nyolc sem, legfeljebb talán ha öt. Egy pár kis park ! Egy néhány fa ! Szines virág ! Legalább egy krajcárt, egy kis narkózist az ezernyi, régóta szenvedőknek. KOSSUTH-KERTI „Kioszk“ mozgó — (URÁNIA II 5 — ma, pürtkösd első napján délután 2 órakor megnyílik! Slőadás első nap d. u. 2 — 9-ig, második nap d- u. 2—lhel‘ig. Remek drámák és kacagtató humoros képek. Valódi brönni szövetek •z 1914. évi tavaszi és nyári Idényre szelvény S. 10 m. hosszú teljes férfiruhához (kabát, nadrág, és mllény) elegendő, csak I szelvény 7 kor. I szelvény 10 kor. I szelvény 15 kor. I szelvény 17 kor. I szelvény 20 kor. S y szelvényt fekete szalonruhához 20.— K-«rt» ntugy felöltőszövetet, turistalódent, selyemkam« garnt, női kosztüm szöveteket stb. gyári árakon nld, mint megbízható és szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár Siegel-Imhof Brünn. Minták ín£y*n éa bérmentve. Az clfinySk a melyeket a magánvevS élvez, ba Y.-7 iseuiwuuu atraM. unasi választék. Mintába, figyelmes kiszolgálás, még i legkisebb rendelésnél is, teljesen friss árában Városrendezés. — Irta : Thurner Albert. — Mostanában olvastam valamelyik lapban, hogy a hivatalos város rendezni akarja a várost. Hogy mit, hollós hogyan ? ez még titok; az azonban köztudomású, hogy volna egyet-más rendezni való. Sőt az is megtörténik néha, hogy valamelyes rendezési ügyben megvan a határozat, csupán a határozat végrehajtása aluszik egy bizonytalan ideig, esetleg addig, mig a feledés sürü pokrócát valaki meg nem bolygatja. Némely ügy — nem mondom, hogy kelletéül hamarabb — de szokatlanul gyorsan intéződik el. Pl. a Hieronymi- utca megnyitása, kövezése, aszfaltozása, villanyvilágítása. Vagy pl. a Kinizsy- és Teleky- utcák között, továbbá a Kinizsy- és Wesselónyi-utcák között az uj utcák megnyitása. Én örülök neki. Azt is tudom, hogy kinek az érdeme, de nem árulom el! Van azonban egy — általam is — igen sokat bolygatott, feltétlenül szükséges, régen elhatározott ntcanyitás: a Werbőczy-utoa és István-tér között, amely nem tud megszületni. A közkórház építésének kérdésén kívül nincs talán régebben vajúdó ügy, mint ez. Csaknem annyi ideje vágjuk ezt az utcát, mint a mennyi idő a Panama-csatorna elkészítéséhez szükséges volt. És a Simplon alagutat háromszor is meglehetett volna fúrni, vagy kétszer megfúrni és újból visszadugni. A jövő hóban lesz 20 éve annak, hogy e rendészeti ügyben az első cikket megírtam. Húsz esztendő! Ha hetenként nem szedné le Szabó ur legalább háromszor a szakállamat: milyen hosszú volna ? ! Ellenben a húsz év alatt megkopaszodtam, 'de szemeim még nem láttak át a Werbőczy-utcáról az István-térre! Az első 1—2 cikk hatása alatt a zárda akkor düledező fakerítése pompás tóglaépitménnyel cserélődött ki a boldog emlékű, kitűnő gazda Hámon ka- nanok jóvoltából. A város törvényhatósága elb atározta a közlekedés ez utjának a megnyitását Akik szívből, fájdalmasan meg tudták siratni Kossuth Lajos nagy szenvedését. Este, a hét órás vonat hozta mindennap a Független Magyarországot. A tekintetes asszony ebben az időben minden este küldönccel hozatta el a lapot és az ambitus petróleum lámpája mellett az igazi, nagy fájdalom könnyei borították el a szemét, mikor nagy fekete kerotben hozta a hirt a Független Magyarország: meghalt Kossuth Lajos! Azon az éjszakán nem aludt a tekintetes asszony. Hangosan zokogott, keser vesen sirt és a maga is megilletődött te kintetes ur n?m tudta, nem is igen próbálta megvigaztalni, mivelhogy az ő szivét is elfacsaritotta a csapás. A temetésre gyászruhát öltött a tekintetes asszony és egyhazamban tette meg az utat Mikolától Fiúméig, ahol a magyar nők küldöttsége várta Kossuth Lajos koporsóját, Kossuth Lajos fiait. A fogadtatásnál a nők szónoka, akinek Kossuth L\jos fiait részvéttel kellett volna üdvözölni, az utolsó pillanatban rosszul lett. A nagy zavarban hirtelen elő állott a tekintetes asszony és rögtönzött beszédben olyan megható szavakkal fejezte ki Kossuth Lajos fiai előtt a magyar nők fájdalmát, hogy hangos zokogás, könnyek szomorú árja kelt a beszéd nyomán. A beszédre Kossuth Ferenc válaszolt röviden, meghatottan. Beszédje végén odalépett a tekintetes asszonyhoz és ott, ahol a rövidre nyírott, őszea haj ráborult a nyílt homlokra, megcsókolta. A temetés után hazajö-t a tekintetes asszony. A hosszú utazás, az átórzetthon- leányi fájdalom megsáppaszmtták az arcát, amely fölött a homlokon egy tailórnyi félkörben tonzurát hordott. Ez a kivágott félkör volt az a hely, ahol Kossuth Ferenc csókja érte. A tekintetes ur irószobájában gyászfátyollal bontották le Kossuth Lajos kópét és rámába tették azt a babérlevelet, amelyet Kossuth Lajos koporsójáról hoztak. A tonzurát pedig viselte mindvégig, honleányi büszkeséggel, mint egy ereklyét. A tekintetes asszony azután meghalt. Hirtelen, egy jajszóvsl búcsúzott az ő gyönyörűségesen szép, nyugodt életétől. Jóságosán mosolygó, tonzurás feje fölött most hajt frissen a mikolai temető sirdombjának százszinü virágja. Fennt, a menny kapujánál, az euka- lyptusokkai díszített felhőkárpit mögött várta, mikor Kossuth Ferenc lelke felszállott, A homlokán vágott tonzura a glória fényében ragyogott, mikor belépett a mennybe Kossu h Lajos fiának lelke . . . Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hajtájer Pál rahafestő és gőzmosö = gyárában = Szatmár.
