Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-23 / 116. szám
4. oldal. SZAMOS (1914 május 23. 116. szám.) SzinMz. Az Urániából. Sárga láz. E címen egy minden részletében izgalmas, érdekfeszitő 3 felvonásos detektív drámát mutat be ma és holnap az Uránia mozgó. E detektív történet gyönyörű művészi keretben, a technika fejlettségét minden tekintetben kihasználva, bemutatja a bűn, a pénz szenzációsan fantasztikus regényét. A nagyvárosi élet mélységeit, apac-világát, továbbá egy detektív széditően izgalmas küzdelmét az igazság szolgálatában. E remek sláger képen kívül a kísérő képek egész sora van még műsoron, igy például báró Fejórváry nagysze ü látványosságban menő temetése alkalmából felvett film is színre kerül. IMRÉK Pünl^öscli kirándulások hírét hallani imitt-amott a különféle társaságokban. A nyárnak régi ösmo- résre emlékeztető melege már csiklan dozza a köváros embereit, akik évről- évre egyaránt a kávéházban nyaral ják, telelik, tavaszolják és őszülik át az életüket, ahol csak akkor orvén deznek a szép természetnek, ha a négy évszakot allegórizáló négy ász kerül a kezükbe. Ök — mint ama nem egészen uj szállóige mondja — nemcsak a zöldet ismerik a természet pompázó színeiből, hanem a pirosat, tőkőt és makkot is. Utálatos és szánalmas ennek a kávéházi lebzselésre, kártyázásra, ki bicelésre, vendéglői kvaterkázásra szokott embertömegnek az élete. Az Úristen a . ott neki egy sereg szom- és vasárnapot, fölösen szentelt meg munkára alkalmas kiadós huszonnégy órákat Szent Heverd el nappá, mondván, hogy pihenjetek meg ezeken a szép napokon, valamint az Ur is megpihent a hetediken. Pihenés. Hát tudja a városi ember, hogy mi a pihenés, az üdülés, a szórakozás, ami mind a három tulajdonképpen egy és ugyanaz. A városi ember, a legtöbb, egész héten az agyával dolgozik Kivétel volt eddig ez alól az iparos, aki testi munkát végzett. De a körülmények az utóbbi években az iparost is megmentették a verejtékes testi munka fáradalmaitól és az agy munkájára utalták őt is, törje a fejét a szegény iparos, hol lehetne egy kis munkát \ kajtatni, egy kis kenyeret, egy kis ; tisztességes megélhetést teremteni. Szóval az agyával dolgozik ma mindenki, azt nyúzza, gyötri, facsarja, koptatja; fej munkás itt mindenki, ami ! alatt nem a borbély és frizérnő értendő, hanem mindnyájan ebben a vá rosban, ahol gond a párnánk, adósság a takarónk. Most aztán ezek az emberek kap nak az Úristen jóvoltából szabadnapokat, amikor rém a végrehajtó csukja be a boltjukat, hanem ők ma guk, amikor nincs lejárat, amikor egv napra félboti lehet hagyni az élet küzdelmeit, amikor pihenni, üdülni, szórakozni lehet. Akkor elcipeli a fáradt agyát a kávéházba, ahol leül egy asztalhoz. Körülnéz és lát maga körül egy csomó hétköznapot, egy csapat hitelezőt, akiknek nála, egy sereg adóst, akiknél neki veszett el a követelése, az agya pedig, a fáradt, elcsigázott agya dől gozza a környezet hatása alapján a rendes hétköznapi munkát. Esetleg leül kártyázni. Vagy ha nem szenvedélye a kártya, akkor egy óráig szórakozik, mikor játszik, egy órán túl keservesen dolgozik. Vagy szenvedélye a játék és akkor az a fáradt agy, amelynek szüksége lenne a pihenésre, tovább dolgozik, az idegei teszülnek és mire estére hazamegy, a feje zug és a vele szembejövő három embert is tercászbélának látja. Ez a városi embernek, a legtöbb nek az ünnepe. Ül a kávéházban, a füstben, amíg olyan füstölt lesz, mint a füstölt oldalas, a kávéház bűzös le vegője megfekszi a tejét, a tüdejét, a ruháját, úgy. hogy ha a gyermekei közel mennek hozzá, nikotinmérgezést kapnak tőle. Mert a füstnélküli lőport már régen feltalálták és használják, de a városi e^ber még nem ösmeri a füstnélküli levegő előnyeit. Az, hogy ki lehetne menni ebből az utálatig megszokott környezetből, hogy egy napra el lehetne fordítani a fejét azo'tól a hétköznapi dolgok tói, amelyek minduntalan a mindenna pos gondokra emlékeztetik, amelyek nem engedik pihenni az agyát, — az alig jut eszébe. Mostanában hallani először, hogy pünkösdre kirándulnak az emberek. És tanakodnak és tervezgetnek, hogy hova ? Hova, uram isten, hova ? Hát ide a szomszédba, a hegyre, BikszAdra, Nagybányára, felsőbányára, a természet változatos zöldjébe, a füstnélküli levegőbe, a magunk gondjaitól szűz mezőre, a tehermentes hegyek közé, az Isten szabad ege alá, ki a gondból, a nyomorból, az ismerős arcok, a min dennapos emberek közül, amelyek mindenike a hétköznapi virágokra ló ditja az ember gondolatait Ki a vidékre, amely a mi vármegyénkben kínálja a pihenést, az üdülést, a gyógyírt arra a titkosan beteg agyra, amelynek ez nagyobb orvossága minden orvosi gyógy keze lésnél. Ki a zöldbe, ahonnan húsz évesre fiatalodva jön vissza az ember, hogy másnap megint hetven esz tendősök legyünk. A kirándulók útbaigazítására, de még inkább buzdítására közöljük a „Szamos“ mai tárcrrovatában Farkas Jenőnek, Felsőbánya polgármesterének az „Idegenforgalom“ eimü lapban a felsőbányái nyaralás propagálása céljából írott cikkét. A cikk a nyaralásról szól ugyan, de a telvilágositásainak a kirándulók is hasznát vehetik. Farkas Jenő ugyanis ama ritka polgármesterek egyike, aki szeretettel és odaadással propagálja a városát annak érdekeit és még a cikkirástól sem riad vissza, hogy a világ figyel inét Felsőbánya felé fordítsa. Ami a világból Szatmári illeti, igazán szívesen segítjük ebben, annál is inkább, mert nem is annyira Felső bányának teszünk vele szívességet, mint inkább azoknak, akiket sikerül arra felé csábítanunk. Békés elintézés. Budápe/uől jelenti telefonon tudósítónk, hogy a Polónyi Terstyánszky és Odescalehi ügyeket bökésen elintéztek. A varmegye közgyűlése. Szatnár vármegye törvényitttos igi bizottsága 1914. évi m jui In 98 napján délelőtt 10 óra kor rendes közgyüló-t tart A Tisza—Rakovszky-párbaj a főrendiházban. Budapestről jelenti tudósítónk : A főrendiház ma délelőtt 11 órakor ülést tartott, amelyen gróf Hadik János sürgős interpellációra kór engedélyt a Tisza—Rakovszky affér ügyében. — Báró Hazai miniszter válaszában kijelenti, hogy a katonai b csületügyi választmány tényleg állandó jellegű fórum. Hogy miért vonatott el Tisza István ügye a rendes választmánytól, erre vonatkozólag van sza bályzat, amely kiemeli, hogy kü önös esetekben erre igenis joga van a választmánynak. Tisza István mint szolgálaton- kivüli százados kórt ugyan döntést a maga ügyében, de közjogi állásából kifolyólag mégis, jogos volt, hogy külön választmány ítélkezett felette, annyival is inkább, mert ezzel elvi kérdés dőlt el, amely az egész haderőt érinti. A főrendiház délutáni ülése. Fővárosi tudósítónk jelenti telefonon: A főrendiház ma délután folytatólagos ülórt tartott, amelyen Takách Menyhért jászóvári prépost és Ullmann Pál felszólalásai u án Tisza Utván gróf miniszterelnök nagy be szód t tartott. A beszéd során Tisza kijelenti, hogy az állam pénzügyi helyzete nem oly síiét, mint egyesek feltüntetni igyekezne.; s hogy az általános politikai élet abnormis állapotban van, azt az ellenzék magatartásának köszönhetjük, amely távol t.rija magát a törvényhozás komoly feladataitól s akkor vesz részt a parlament ülésein, amikor neki tetszik. A nem éti munkapárt becsületesen megtette a ma giót, kom ly esküdtszéket és ti zte3séges sa tótörvényt adott az országnak ős egyőbb törvén, ek létesítésével biztosítja a nemzet fejlődését. Tisza bestédére H dik János felel lövid n, majd újra Tisza István gróf szólal fel és megdönti Hadik János érvelését. Ezek után a főrendiház a pénzügyi javaslatot elfogadja. Elfogott rablók. Budapestről tohfo- nálja tudósítónk, hogy a budapesti államrendőrség ma érte-itést kapott a dobrosi csendőrőrs ől, hogy a dobrosi harami k közül m » hót embert e fogtak, akik egyelőre tagadnak, de súlyos bi onyitókok vannak ellenük. Házkutatás E-sad pasánál. Budapestről jelenti telefonon tudósítónk, hogy E sad pasa házánál ma házkutatást tartottak, amelyen számos súlyosan kompro mittáló iratot találtak. Kossuth állapota egyformán aggasztó. A szervezet lassan küzködik a halállal. Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Papp Mihály ügyvédi irodáját Árpád-utca 15. szám alá helyezte át. Önképzőköri ünnepély. A Szatmárnémeti református tanitónőkópző intézet Tompa Önképzőköre folyó hó 23 án az intézet tornacsarnokában tartja évzáró disz- gyüiósót, melyre az érdeklődőket tisztelet tel meghívja. Műsor. 1. Megnyitó beszéd, mondja Nagy Emma IV. éves növendék, önképzőköri elnök. 2. Titkári jelentés, tartja Gerő Józsa IV. éves növendék. 3 Jegyzői jelenté', tartja Schwanfelder Mariska IV. éves növendék. 4. Pénztáros jelentése. Mondja Boross Mária III. éves növendék. 5. Zongorán já szik Borsos Lenke IV. éves növendék, b. Részlet Ros land „Sasfiókjábóí“, előadja Perneczky Erzsébet III. éves növendék. 7. A mada rak dalversenye. Szövegét irta Mar os Ferencz, zenéjét szerző Sztojanovits Jenő. E őadó személyek: Erdei tündér Szabó Margit IV. ó. n. Szarka Schmig Mariska IV. ó. n. Rigó Sája Ida I. ó. n. Hója Eperj rsy Irén II ó. n Fülemüle Med- védszky Klára III. ó. n. Pacsirta Bartha Katalin II. ó. n. Bagoly Sziaftrofszky Eleo nóra IV. é. n. 8 Buosubeszód. Mondja Nagy Emma IV. ó. n., az fink. elnöke. Kezdete délután 6 órakor. Belepődij 20 f. U ána este 11 óráig tánc.
