Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
1914 április 1. 74. szám. SZAMOS 3. oldal. tározatát a következő igazgatósági ülés megváltoztatta és kimondotta, hogy nem tartja szükségesnek az ujabbi ajánlatra való felhívást, hanem, mint legolcsóbb ajánlattevőt, a Pázmánysajtót bízta meg két évre a nyomtatványok szállításával. Ezen körülményt igazolom a felvett és hitelesített igazgatósági ülés jegyzőkönyvével. Még a régi kerületi pénztár életbe lépte óta a mai napig egyáltalában nem volt nyomtatvány szerződés kötve a szállítókkal. 1911. év. aug. hő 7 én fel lett szólítva, először az Országos Pénztár leirata alapján, négy helybeli nyomdatulajdonos ajánlattételre, akik közül ifj. Litteczky Endre igazgató alatt működő Szabadsajtó lett 85 90 koronával olcsóbb a Pázmány- sajiónál. Azonban nevezett nyomdával soha szerződés nem köttetett és mint ilyen, nem is létezett. 1913. év augusztus hóban, mikor akkori igazgatósági elnökünk, Bölönyi László lemondott, ón vettem át ideiglene sen a pénztár elnöki tisztét és ettől a naptól fogva nagyobb betekintést szerezhettem a pénztári adminisztracionális ügyekbe, amikor többször kifogásoltam, hogy lehet az, hogy az elmúlt félévben ilyen magas nyomtatványszámla gyűlt össze. Ettől a naptól fogva a legnagyobb takarékossággal rendeltettem a nyomtatványokat, aminek az végén meg is lett sz eredménye, mivel az 1912. óv első 'elében, amikor a Szabadsajtó nyomda zállitotta a nyomtatványokat, az első 6 ónap alatt felhasználtatott *2514 K 33 f. »a nyomtatvány, az eredeti pénztári Inyv kivonata szerint, — 1913. év II. höben pedig, amikor az elnöki teendőkké lettem megbízva, 1195 korona áru njmtatvány. az eredeti pénztári könyv khnata szerint. Tehát félév alatt meg- taferitottam a pénztár részére 1319 koronát Nem számítom ide a szakhivatal nokmeghivásának elejtését, mint akinek mucakörét ón láttam el és ahol szintén meg karitottam körülbelül 1500 koronát a pő/.tárnab. Én tehát csupán e két tété! alatt .őrülbelül 3000 koronát takarítottam meg , pénztárnak, jóllehet a saját munkámnál. livatkozom továbbá 56327.—I.—III. számuO. P határozatra, mely szerint a K. Sz.B. § 15. pontja alapján a munká latokat, ha azok évi értéke az 5000 koronán tóyleg alul maradna, minden ver- senytárgalás mellőzétével Í3 vállalatba adhatja i pénztár. 19B. év. II. felétől bevezetett takarékosság mellett most még nem tudom, hogy mkkora lesz az évi szükséglet, azt azonban ílőreboosátom, hogy a nyomtatványok negrendelésót egy tételben sem lehet az e;ész évre megrendelni, mivel ennek kilzetése, a mai pénzügyi konjunktúrákat véve tekintetbe, szinte lehetetlen. Nyimtatványszámlákat pedig, tekintve, hofy jelentékenyen olcsón jut a pénztár nyomtatványokhoz, nem lehet hónapokra, rőt talán félévre kifizetetlenül hagyni. Teendőin végzésében engemet min dig csak a ptnzíár érdeke vezetett és ha megtörtént ;z, hogy az a cég kapott nyomtatványnegrendelóst, amelynél alkalmazva vágyói, az ismertetett összehasonlító táblázat szerint itt is a pénztár járt jól. Szatmár, 1914. március 29-én. Tisztelettel Simon József, ig. elnök. * Elvünk az, hogy mindig helyt adunk minden ember védekezésének, akit megtámadunk. E-t az elvünket szolgáljuk, amikor közöljük Simon József ur védekezését. Viszonválaszunk rövid: elejétől végig fenntartjuk azt, amit lapunk vasárnapi cikkében megirtunk. Egy betű sincs mbban, ami nem lenne igaz, nincsen egy betű visszavonni, vagy rektifikálni valónk. Az uiabb adatok, amelyeknek ma utánajártunk, mind a mi állításainkat igazolják. Leghelyesebbnek azt tartanók, ha Simon József, a Szatmárnémeti Kerüteti Műnk bebiztosító és Betegsegély ző Pénztárnak ez idő szerint ilyen minőségben nem fungáló elnöke, — ha azt hiszi, hogy érdemtelenül bántottuk meg — sajtóbíróság elé állítana bennünket. Ámbátor hallgatólagosan is el- ösmerheti, hogy igazunk van. Ez kényelmesebb. Ellenvégiratot ez ügyben nem adunk. Váltóhamisítás „en gross“. TörVépyszéki tárgyalás. — A Szamos tódósitójától. — Szatmár, márc. 31. Holzmann István bútorkereskedő volt Nagykárolyban. — Amolyan kiskereskedő, akinek vevőköre nagyobbára szerényebb jö vedelmü emberekből: máv. raktárnok, Írnok, postaaltiszt stb. került ki. Az üzlet eleinte elóg jól ment, a gazdasági krízis azonban, amely milliós cégeket döntött fel, csakhamar bajokat okozott a nagykárolyi kisbutorosnál is. Holzman nak csakhamar elúszott a tőkéje s hogy magán segítsen, váltókat hamisított üzlet felei nevére. Valóságos váltógyárat rendezett be s egyre másra hamisította a váltókat, hogy a folyton megújuló akadályokat rendezze, így lavinaszerűen vagy negyven hamis váltót hozott forgalomba s ezenkívül egy ízben apróbb sikkasztást követett el egyik vevője kárára. A váltókon nem szerepeltek nagy summák, 40 koronától 150 koronáig ingadoztak rajta az összegek — Érdekes, hogy ezeket a váltókat akkor hamisította a szerencsétlen ember, amikor vevői legnagyobb része már megfizette a tartozását. A hamisítások természetesen csakhamar kiderültek. A váltókat mindenfelől peresi tették, a környék összes bankjai telve voltak Holzmann hamis váltóival. A szerenc étien ember majdnem egy esztendeje ül már vizsgálati fogságban. Ügyét tegnap tárgyalta a szatmári királyi törvényszék dr. Németby József elnöklete alatt. A vádlottat dr. Kövess István védte. A kihallgatás folyamán a vádlott az esetek legnagyobb részében tagadta bűnösségét, három esetben azonban beismerte, hogy ő hamisította az aláírást. A kérdésekre igen óvatosan, hosszasan gondolkozva felelt. Előbbi vallomásaival nem igen került ellentétbe. A tanuk oly nagy számmal vonultak fel, hogy a tárgyaló teremben csakhamar ember ember hátán szorongott. A tanuk valamennyien terhelőén vallottak Holz- mann ellen. A vád és védelem többszörös replikái után a törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottat és 40 rendbeli magánokiratha- misitás alapján 2 évi fegyhásra ítélte, amelyből 11 hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az Ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbeztek. A királyi törvényszék a vizsgálati fogságot fentartotta. Ealapujdonságok, nyakkendő különlegességek MADARASSYNÁL, Deák-tér 17. ~W> Egg szatmári nő Pesten. Kitessékelték a kórházból. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, március 31. Oalbary Annának nemrégiben virágzó kalapüzlete volt Szatmáron. Azután betegeskedni kezdett. Üzletét el kellett adnia és egy pár száz koronával felment a fővárosba, hogy gyógyittassa magát. Pénze ráment a tanárokra, de súlyos belső baja nem enyhült, végre egyik professzor ajánlatára felvették a Szent István kórházba, ahol a belgyógyászati osztályon ápolták. Nyolc napi kezelés után, egy reggel e szavakkal állított be hozzá a kezelőorvos : „Itt nem lebet igy viselkedni, itt maga nem nagysága, elmebet a kórházból !“ Ezzel fogta magát a doktor, leszedte az ágy fejéről a kó házi cédulát és rövid néhány perc múlva felküldte a szerencsétlen beteg nő ruháit. A nő nem tehetett egyebet: felöltözött és egy krajcár nélkül nekivágott a világnak. így került el egy hírlapíróhoz, aki megkérdezte tőle, mi volt az oka az orvos eljárásának. — „Nekem nagyon rossz szemeim vannak, valószínűleg többszőr szembe jött a doktor, nem ösmertem meg s nem köszöntem neki. Az egyik apáca is azt mondta, bogy azért bocsátottak el, m8rt nem köszöntem az orvosnik“. A hírlapíró erre elment az orvoshoz, aki azt mondta, hogy Oalbary már nem is beteg. Ezzel szemben az az igazság, hogy a nő hörög és fuldoklik. Betegségét tanúsítja még dr. Kreutzer Gyula, a budapesti tüdőbetegeket gondozó intézet főor • vosa, aki a szerencsétlen nőt kitessékelése napján megvizsgálta s konstatálta, hogy súlyos tüdőbajban szenved. Színház. Műsor. Szerdán: „Takarodó“, Boros Emil jutalomjátéka (C. bérlet). Csütörtökön: „Cigányszerelem“, zónaelőadás (A. bérlet). Pénteken: „Tímár Liza“ (B. bérlet). Szombaton: „Tímár Liza“ (C. bárlet). Vasárnap délután: „Kis király“, fél- helyárak. Este: „Tímár Liza“ (A. bérlet) Csodagyermek Szatmáron József főherceg udvari zenészei. Érdekes vendégei vannak Szatmár- nak, két apró csodagyermek, akik csodálatos zenei tehetséggel rendelkeznek. Többféle hangszeren játszik ez a két fiú, akik már négy év előtt Vilmos német császár, legutóbb pedig József főherceg előtt is bemutatták képességeiket. A pesti lapok megírták, hogy a főherceg és a gyermi kék között végtelenül bájos és kedves jelenet játszódott ie. Amikor ugyanis a kis Megy- gyessy Janika és Zolika megjelentek az udvarban, kijelentették a főhercegnek, hogy „addig nem játszanak, amíg uzsonnát nem kapnak, mert ők bizony már nagyon éhesek A főherceg persze mosolyogva teljesítette óhajtásukat s amikor vége volt az uzsonnának, jó csomó cukrot is zsebre- vágtak a „mama részére“. A főherceg meg is ajándékozta őket. Két gyönyörű ékszerrel és az udvari zenészi címet adomá- mányozta nekik. A hangverseny szerdán és csütörtökön lesz a színházban délután fél négy órakor.
