Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-04 / 77. szám

1914 április 4. 77. szám. SZAMOS 3. oldal. Csendőn vagy rendőri Szolgálat” Idejét múlta, de azért a visszaemlé­kezést is megérdemli, lehet a jövő is okul­hat annak a kérdésnek az elbírálásából, vájjon a városi közbiztonsági szolgálat si­keresebb előmozdítására a csendőri vagy a rendőri szervezet alkalmasabb e ? E kérdés körül nagyon sokat lehet vitatkozni. Annyi bizonyos, hogy a csend­őri szolgálat nagyon kevéssé mutatkozik alkalmasnak a preventív ténykedésre, ami visíont a rendőri szolgálatnál fordítva áll. Pedig a f'ősuly a preventivákon van. — A rendészet magva ez: a megelőzést kell fejleszteni, hogy a társadalmi és egyéni érdekek minél kevesebbszer szenvedjenek sérelmet. így a preventív szolgálatra al­kalmasabb rendőri szolgálat javára billen a mérleg, de ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében nincs letéve az a szintén nagy súllyal nehezedő feladat, mély a nagy csoportokban fellépő tömegek rom­boló munkájának fel adóztatásában nyilvá nul, melynek a mai politikai villongások, társadalmi evolúciók között szintén nem kis jelentősége van. Nemkülönben a felde­rítés és bűnüldözés teendői. Államilag szervezett rendőrség kezé­ben kell hagyni a preventív eljárást és helyi rendészetet, a csendőri szervezetre pedig kell bízni a felderítő s a tömegfék­telenségek meggátlására irányuló szolgá­latot. Velem nem lehet elhitetni azt, hogy ha egyik vagy másik város rendőrsége fel­adata magaslatán állva, úgy teljes mértók ben kielégíti a közbiztonsági szolgálatot. Mert ugye ilyenekről nagyobb városokban beszélhetünk, hol van anyag, megélhetést biztosító dotác ó s jól fizetett, képzett ok tató tisztikar, kik a fegyelmet lankadni egy percre sem engedik s akik a szüksé­ges ismereteket nemcsak nem engedik a feledés homályába elmerülni, hanem in­kább élesbitik a rendőrök értelmi világát, fokozzák látkörüket, ismeretüket. De ez még mind nem elég a felizga­tott és felszaporodott proletár vad indula tának megfékezésére, addig legalább is nem elég, mig a türelemre készségesebb intelligencia át nem hatja a tömegeket is s megélhetési feltételek javulása, vagyon­szerzés lehe őségé nem az utcán sorakoz­tatja az elégedetlenkedőket, hanem a ne mes munka, a hazai rögökhöz való ragasz­kodás más irányba nem tereli az emberek gondolkozását. Azt a felfogást, hogy a polgárosult helyeken, értve ez aLtt az intelligensebb lakosságú városokat, a csendőrség nem al­kalmazható, mert a közönség jóizlóse til­takozik a csendőrség gyakori brutalitása ellen, sohasem osztottam, mert ha az a lakosság jóizlósü, igazán nincs semmi ösz- szeütközése a csendőrséggel. A fentebb jelzett kettős rendszer mel­lett úgyis a csendőrsógnek a közönséggel való érintkezése a lehető legkisebb térre szorítkozik, mert aki megadja a köteles tiszteletet az államhatalom igazi végrehajtó közegeinek, ki a köz- és magánérdekek el l?n nem vét, az alig-alig fog am i tudo­mást szerezni, hogy csendőrsőg őrködik személyi és vagyoni biztonsága felett A váro.-i csendőri szolgálatban a jelen módon való beillesztésnél azonban fogya­tékosság mutatkozik és pedig ott, ahol nincs meg a kellő kapocs a recdelkező és végrehajtó szervek között, mert az a fent- álló szabály, hogy a csendőrség csak a fő­kapitány vagy ennek akadályoztatása esu tóben a helyettese utasításait tartozik vég rehajtani, zavart okoz s bénítja a szolgá­latot. A csendőrlegénység — mondják — * A „Közbiztonság“ cimii rendőri lap legutóbb megjelent számából vesszük Tan- kóozi Gyula rendőrfőkapitány érdekes cikkét. alkalmatlan a helyi rendészet ellátására, mert egyáltalán nem szolgál a csendőrség nimbuszának emelésére, ha a csendőr a részeg embereket terelgeti, ha apró kofa perpatvarokba avatkozik, ha a szemetes láda tisztántartását ellenőrzi, mely köz­egészség! szempontból lehet igen fontos érdek, de e szolgálatok közepette elveszti a csendőrsőg azt a tekintélyt, melyet a közbiztonsági nagyobb érdekek megvédése körül imponáló fellépésével megszerzett. Ezek volnának azok az okok, melyek a csendőrsóget a városi szolgálatra ke- vésbbé teszik alkalmassá s ezek azok, me lyek miatt a csendőrsóget egy váro3 köz biztonságának ellátására kizárólag alkal mazni nem célszerű. Hogy azonban a kettős rendszer mel­lett miképp lesz megoldva a preventív és felderítő szolgálat között a helyes össze kötő kapocs, ez már igazán nem okozhat nagyobb fejtörést, ehhez inkább csak jó­akarat, tapintatos kezelés szükséges. Á csendőri és rendőri szolgálat kér­dése nemcsak nálunk képezi vita tárgyát, hol már 1905. január 1. óta a m. királyi csendőrség teljesíti a közbiztonsági szolgá latot, hanem mindazokban a városokban, melyekben a rendőri szolgálatnak a csend­őri szolgálattal való kicserélése napirenden volt, nagy viták, szóharcok fejlődtek ki s a kérdésnek felvetésével nemcsak a mi helyi sajátos viszonyunkat s az ebből szár mazó tapasztalatokat kívántam röviden fel­tárni, hanem ha lehet, az általános érde­keket is kívántam szolgálni, éppen most, midőn rendőrségünk országos ügye rende zése előtt áll. Tankóczi Gyula, szatmárnómetii rendőrfőkapitány. Gyepmekholttest a kaiban. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 3. Nyircsászári kö2sőg határában tegnap délben egy elhanyagolt jkutban egy ujszü lőtt leánygyermek hullájára akadtak a kondások. A hulla pár nap óta lehetett a vízben. A közsógbeliek Koczkás Julia tizen­hét éves hajadont gyanúsítják, bki az el múlt napokban Amerikába vándorolt ki. A gyermek születéséről tudtak a faluban, de, hogy Koczkás Julia magával vitte volna csecsemőjét, azt senki sem látta. A leletről a csendőrség jelentést tett a mátészalkai járásbíróságnak. A hivatalos bizottság ma délben kiszállott, hogy meg ejtse a boncolást, a csendőrség pedig táv­iratozott Budapestre, mert úgy tudják, hogy az amerikai ut előtt egy budapesti rokonánál húzódott meg a leány. A sirásó halála. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, ápr. 3. Megrázóan tragikus esett történt Hegyközpályiban. Oláh Zsigmond sírásót ugyanis értesítették, hogy holnap délután egy öreg embert temetnek. Oláh sokáig dől gozott, meri a temetőben talajvíz szivár gott s a felesége körülbelül egy óra múlva segélykiáltásokat hallott. A felesége kirohant, körülnézett, de nem tudta megállapítani, hogy honnan ered a jaj kiáltás. Azután cmnd lett s az asszony nyugodtan visszament. Es:e fel­tűnt neki, hogy a férje még nem tért vissza. Keresésére indult s odament a frissen ásott sírhoz, ahol rémülten látta, hogy az urára ásásközben ráomlott a főid. A szerencsétlen embernek csak a karjai látszottak ki a földből. Mire kimentették, halott volt. A pénzügyőr harca a dohány csempészszel. Feljelentőkből — Vádlottak. TörVéijyszékI tárgyalás. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 3. Az elmúlt évben történt, abban az időben, amikor a Szamos vize erős áradás­nak indult, hogy két szatmári pénzügyőr: Serly Gyula és Udvardy Endre fővigyá- zók Szamoskóród község határában cir­káltak, abból a célból, hogy egy zárlat alatt levő birtok dohánytermését a dohány- csempészek elől őrizetben tartsák. Egy ízben, amidőn Udvardy éppen ebédelni volt, Serly észrevette, hogy a dohányt maga az egyik dohánykertész dézsmálja. Az őrhelyen levő pénzügyőr kötelességszerüen megállásra szólította fel a dohánykertészt. Szilágyi Lászlót, aki azonban ellenszegült a kötelességét telje sitő pénzügyőrnek és bizva abban, hogy az egyedül van és könnyen elbánik vele, segítség után kiáltott. A segitség Szilágyi felesége és felnőtt fia személyében meg is érkezett és elkeseredett haic keletkezett a pénzügyőr és a három dohányosempósz között. Serly Gyula, aki kiszolgált katona, vitézül védte a saját életét, de dicséretes módon vigyázott arra is, hogy a három veszedelmes ember életében még önvádé lemből se tegyen kárt. Hosszas küzdelem után, amelynek heváben természetesen a doháuyesempó- szek még sem maradtak sértetlenül, sike rült Serlynek a veszedelmes helyzetből megmenekülnie. Szilágyiék azonban, hogy a dohány- csempészés gyanúját magukról eltereljék, feljelentést tettek a fővigyázó ellen hiva talos hatalommal való visszaélés miatt. Az ügyet ma délelőtt tárgyalta a szatmári kir. törvényszék Némethy József dr. elnöklete alatt ítélkező tanácsa Mint­hogy a tárgyaláson a fenti tényállás nyert beigazoiást, a kir. ügyész a vádat Serly ellen elejtette, ellenben vádat emelt ható­ság elleni erőszak miatt Szilágyi László, ennek felesége és fia ellen. A törvény­szék Szilágyi Lászlót és fiát 1—1 havi fogházra ítélte, Szilágyiné ellen pedig, aki a mai tárgyaláson nem volt jelen, uj tárgyalást tűzött ki. A kir. ügyész súlyosbításért feleb- bezett. „Az élet egyensúlyát elvesztettem". Öngyilkosság Nagykárolyban. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 3. Nagykárolyból jelentik nekünk : Ked­den délután Árpád-utcai lakásán mellbe­lőtte magát Papp János városi napidijas. A lövés nem volt halálos, csak súlyos sé­rülést okozott Az öngyilkosjelölt érdekes levélben adta okát tettének, amely igy hangzik: »Az élet egyensúlyát elvesztettem, minden igyekezetem dacára nem tudok bizonyos okok miatt boldogulni, igyeke­zetem me lett kétes exisztenciák ellenem dolgoznak, nem periek senkivel, jellemem annál több, tehát utálom az emberiséget, valamint az életet is*. E levélhez még hosszas, zavaros kommentár is volt fűzve. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom